Továbbra sincs pontos adat arra vonatkozóan, hogy a hazai barkácsáruházak mekkora szeletet szakítanak ki a teljes hazai barkács- és kertészeti piacból. Az azonban világosan látszik, hogy az egyik legfontosabb cikkcsoportban, az elektromos szerszámgépeknél folyamatosan erősítenek. Míg a mennyiségi értékesítésük tavaly 4,3 százalékkal nőtt, addig az értékben számolt forgalmuk 16,5 százalékkal ugrott meg. Eközben a magasabb árszintet hozó szakkereskedelem mennyiségben 2,8 százalékkal növekedett, míg értékben gyakorlatilag stagnált.
Ezzel szemben a hipermarketek és a cash & carry üzletek erőteljes piacvesztést szenvedtek el, ugyanis mennyiségben 25, értékben pedig 11,7 százalékkal csökkent forgalmuk. Ez azért meglepő, mert a korábbi években a forgalom ezeknél az üzleteknél - éppen a szakkereskedelemtől elcsábított vevők révén - erőteljesen nőtt.
A GfK Hungária piackutató adatai szerint egyébként a teljes hazai elektromosszerszám-piac mennyiségben 8,9 százalékkal csökkent, értékben viszont sikerült 2,5 százalékkal növekednie. Ezt két tényező magyarázza: az egyik, hogy az árak növekedtek, mind a sajátmárkás termékek körében, mind pedig a hagyományos márkáknál, valamint az elmúlt évben 5 új barkácsáruház is nyitott, amely főként az értékbeni piaci növekedést befolyásolta.
Ha folytatódik a jelenlegi trend, akkor jó néhány év kell még ahhoz, hogy a barkácsáruházak a forgalom értékét tekintve átvegyék a vezető szerepet, ugyanis jelenleg szinte képtelenség lenne utolérni a szakkereskedőket. A szerszámgép szakkereskedők elektronikus szerszámok értékesítéséből származó bevétele 13 százalékkal haladja meg a barkácsáruházakét, amelyek köztudottan nem csak szerszámgép értékesítésre szakosodtak. Kiemelnénk továbbá azt is, hogy az elektromos szerszámgép szakkereskedők ugyan csak feleannyi gépet értékesítenek, mint a barkácsáruházak, forintban számolt forgalmuk azonban csak 4 százalékkal marad el a másik két disztribúciós csatorna összforgalmától. Vagyis versenyelőnyük olyan jelentős, hogy a piaci szereplőknek csak nagy áldozatok árán sikerülne megtörniük ezt a hegemóniát. Kérdés azonban a keménydiszkontok szerepe. Amennyiben három-négy éven belül a Lidl és az Aldi is képes lesz olyan piaci erőt felmutatni a magyar kiskereskedelemben, mint Németországban, alaposan megzavarhatja iparcikk-kínálatával a teljes szegmenst. Emlékezetes, hogy az Aldi néhány évvel ezelőtt Németországban a számítástechnikai piacra verekedte be magát, nem kis sikerrel. (A diszkontok rendszeresen kínálnak barkácstermékeket akciósan.)
Hőnyi Gyula