Magyarország nem jó célpont
Harmincból a 27. lett a magyar kiskereskedelmi piac a Globális Kereskedelmi Fejlődési Indexről (GRDI) szóló jelentésben, amely a kiskereskedelmi befektetési környezetet vizsgálta a feltörekvő piacokon. A tanulmányt jegyző A. T. Kearney menedzsment-tanácsadó cég szerint a GRDI-nek most azért van nagy jelentősége, mert a nemzetközi láncok számára a válság könnyen hozzáférhető piacokat, akvizíciós célpontokat kínál.
Magyarország viszont jelenleg nem vonzó a nemzetközi kiskereskedelmi vállalkozások számára, mégpedig azért, mert az utóbbi 15 évben telítetté vált a piac, ráadásul sem a demográfiai tényezők, sem a vásárlóerő növekedése nem változik olyan irányban, amely kedvező változást hozna a multik terjeszkedésének. Az elemzés szerint így egyhamar nem is várható, hogy a magyar kiskereskedelmi piacon újabb nemzetközi szereplő jelenjen meg.
Meglepő lehet, hogy az A. T. Kearney olyan országokkal hasonlítja össze a magyar piacot, mint India, Oroszország vagy Kína. Ezek a nagyobb, rugalmasan fejlődő országok azért vezetik az idei listát, mert valószínűleg ők állnak a gazdasági felépülés élére is. A képhez hozzátartozik, hogy a listán több volt szocialista ország is szerepel, közöttük a prímet a leginkább tehetősnek számító Szlovénia viszi, amely a 9. helyen áll. (A lengyel, a cseh és a szlovák piac nincs a felsorolásban.)
Másfelől viszont nem meglepő, hogy Magyarország felkerült a listára, hiszen korábban a világ két vezető kiskereskedelmi lánca, az amerikai Wal-Mart és a francia Carrefour is érdeklődést mutatott, de mára mindketten felhagytak a magyar piac meghódításával. Tény viszont, hogy az Aldi és a Lidl jelenleg is gőzerővel fejleszti hálózatát, ami némileg ellentmond az elemzés állításának.