Az S&P még kívár
Fenntartja a magyar szuverén adósbesorolásra november 11-én bejelentett negatív megfigyelést a Standard & Poor\'s, amely csütörtöki közleményében egyenes utalást tett arra, hogy a magyar osztályzatról szóló döntésével megvárja az IMF-EU-tárgyalások kimenetelét.
Kormányszóvivő: gazdaságpolitikai szuverenitásunk nem korlátozható
Magyarország gazdaság- és társadalompolitikai szuverenitása nem korlátozható - jelentette ki a kormányszóvivő a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tervezett megállapodással összefüggésben. Giró-Szász András beszámolt továbbá arról, hogy a nemzetgazdasági tárca a jövő szerdai kormányülésen előterjeszti a nemzeti növekedési tervet.
A kormány a görög útra lépne?
Reális jövő évi költségvetés, a szektorális különadók kivezetésére vonatkozó pontos ütemterv és a végtörlesztés felfüggesztése nélkül nincs esély a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodásra - mondta Békesi László volt pénzügyminiszter a Republikon Intézet \"Magyar modell és esélyei\" címmel rendezett konferenciáján csütörtökön Budapesten.
Ezt hozhatja az IMF-hitelmegállapodás
Jövőre várhatóan nem lesz önálló magyar gazdaságpolitika, mivel az IMF-fel csak készenléti hitelmegállapodást fogunk tudni kötni, ami rendszeres konzultációt jelent a szervezet és a kormány között - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője a Republikon Intézet gazdaságpolitikai konferenciáján.
Adórendszer-kritikát kapott Magyarország Brüsszelből
Magyarország számára az a legfontosabb, hogy pontosan és reálisan felmérje a pénzügyi és gazdasági állapotát; emellett a magyar költségvetés bevételi és kiadási oldalának konszolidációjára is szükség van az EU adóügyi biztosa szerint. A banki különadót viszont nem érte kritika.
Időt nyert a kormány
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) november 9-én érkezett Magyarországra, hogy elkészítse évi gazdaságpolitikai értékelését, amit elvileg most hétfőn zártak le, ám elemzésüket végül nem mutatták be, miután − a küldöttség számára is váratlanul − kitudódott, hogy a magyar kormány az IMF-hez fordul. A piacok üdvözölték a kapcsolatfelvétel hírét, fokozatosan az is kiderült, hogy a magyar kormány elővigyázatossági hitelkeretre (PCL) törekszik, de így is maradtak kételyek, amelyek a magyar állampapírok hozamaiban és a forintkurzuson is lecsapódhatnak. Még nem lehet 100 százalékosan kijelenteni, hogy tényleg lesz megállapodás. Ha a külső piacok kedvezőbbé válnak, akkor elképzelhető, hogy Magyarország nem is kér a segítségből − véli Kovács Mátyás, a Raiffeisen elemzője. Ha mégis sikerülne megegyezni, az jelentős bizalomerősödést hozhat és a forint akár a 270-es szintre is visszatérhet az euróval szemben. Az alapszcenárióban azonban csak 2012 végére jöhetne a 290-es szint.
Devizahitelek: stopot hirdetnének a bankok
A bankrendszer 5 éves időtávon többszáz milliárd forintos további veszteséget vállalna fel a devizahitelezés gondjainak megoldására tett javaslatainak elfogadásával, ám az állami oldal kötelezettségvállalását is sürgetik. Gyuris Dániel, a Bankszövetség alelnöke szerint javaslatcsomagukat csak egyben lehet kezelni, s fontosnak tartják azt is, hogy a kiszámíthatóság érdekében az elfogadott megoldások mellett, helyett legalább két évig ne kerüljön napirendre egyéb javaslat.
Brüsszel válaszokat vár a végtörlesztésről
Az Európai Bizottság tízhetes határidőt adott Magyarországnak, hogy reagáljon a külföldi bankok végtörlesztéssel kapcsolatos aggályaira − adta hírül az osztrák APA hírügynökség. A múlt héten nyolc nagy európai bank levélben kért támogatást a magyar kormánnyal szemben, véleményük szerint az intézkedés jogaik \"kirívó megsértését\" jelenti. A bizottság október vége óta az úgynevezett EU Pilot program egyik eseteként kezeli a magyar végtörlesztést, ebbe illeszkedik a bankok beadványa is. Közben a kormány benyújtott egy alkotmánymódosítási javaslatot, amely különadók kivetésére adna lehetőséget, amennyiben akár az EU, akár az Alkotmánybíróság jogellenesnek ítél egy törvényt és emiatt az államnak fizetési kötelezettsége keletkezik. Utóbbi jelentőségét az adhatja, hogy amennyiben a kormány magyarázatát Brüsszel nem fogadja el, egy esetleges per elvesztésével kártérítésre kötelezheti az EU Magyarországot. Szakértők korábban arra is felhívták a figyelmet, hogy az IMF-megállapodás ára éppen a végtörlesztési elképzelések megzabolázása lehet. A brüsszeli bizottság a magyar válaszok megérkezéséig nem készül hivatalos kommentárra a témában.
A különadók megszüntetését és kiigazítást sürget az EBRD
A gazdasági válság hatására csökkent a demokrácia és a piacgazdaság támogatottsága a fejlettebb átalakuló országokban − állapította meg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves helyzetjelentése. Magyarország mellett Szlovéniában és Szlovákiában is esett a demokráciát más politikai rendszerekhez képest előnyben részesítők aránya; a legnagyobb visszaesés (több mint 20 százalékpont) változás a szlovák közvéleményben volt. E trenddel mennek szembe a kevésbé fejlett (főleg posztszovjet) gazdaságok. A londoni székhelyű bank jelentése az örményeket emeli ki, akik 2006-ban még csak 26.-ak voltak a listán, ám 28 százalékpontos emelkedéssel idén Tádzsikisztán mögött a második helyre kerültek.
Matolcsy: elegendő lesz a tartalék
Az Orbán-kormány felkészült az eurózóna-válság elhúzódásából fakadó kockázatok kivédésére is, és alternatív makrogazdasági előrejelzéseket is kidolgozott. Az ebből fakadó eltérések elhárítására a 2012-es költségvetési törvényjavaslatban szereplő, összesen 300 milliárd forintot kitevő tartalékok elégségesnek bizonyulnak − ismételte meg sokadszorra, most egy képviselői kérdésre válaszul Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki szerint további, a 2012-es büdzsével kapcsolatban bejelentett bevételi és kiadási intézkedésekre nincs szükség. Ígérete szerint 2013-ban pedig a Széll Kálmán terv hatályba lépő megtakarításai ellensúlyozzák az ágazati különadók megszüntetését és a bankadó feleződését, 2014-től kezdődően pedig már nem szükségesek egyszeri bevételek a költségvetésnek.
