A gazdasági válság hatására csökkent a demokrácia és a piacgazdaság támogatottsága a fejlettebb átalakuló országokban − állapította meg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves helyzetjelentése. Magyarország mellett Szlovéniában és Szlovákiában is esett a demokráciát más politikai rendszerekhez képest előnyben részesítők aránya; a legnagyobb visszaesés (több mint 20 százalékpont) változás a szlovák közvéleményben volt. E trenddel mennek szembe a kevésbé fejlett (főleg posztszovjet) gazdaságok. A londoni székhelyű bank jelentése az örményeket emeli ki, akik 2006-ban még csak 26.-ak voltak a listán, ám 28 százalékpontos emelkedéssel idén Tádzsikisztán mögött a második helyre kerültek.
Az EBRD külön fejezetben foglalkozik a magyar gazdaság helyzetével. A belföldi fogyasztás továbbra is gyenge, de a gazdaság ki tudta használni az eurózóna megnövekedett igényét a magyar exporttermékek iránt. Az idén nyárig elfogadott költségvetési megszorítások a piaci bizalmat növelték, amit az év eleji sikeres kötvénykibocsátások is jeleztek − áll a jelentésben.
A gazdaság számára azonban komoly kockázatot jelent, hogy a jelzáloghiteleknek körülbelül kétharmada svájcifrank-alapú, ez sérülékennyé teszi az országot az árfolyam-ingadozással szemben. A végtörlesztés pedig komoly kérdéseket vet fel a szerződések sérthetetlenségével és a pénzügyi stabilitással kapcsolatban. Ahhoz, hogy az ország kedvezőbb makropályára kerüljön, jövőre folytatni kell a költségvetési kiigazítást, az áht jelenlegi többlete ellenére is. Ezzel összhangban az átmeneti, négy ágazatot sújtó különadó megszüntetését sürgeti az EBRD, ez ugyanis nyugtatóan hatna a bankszektorra és a külföldi tőkére. Kiemelt pont a jelentésben a jegybank és a költségvetési tanács függetlensége és pozíciójuk erősítése. A figyelmeztető jelek ellenére Magyarország továbbra is az EBRD osztályzati listájának az élvonalába tartozik.
