Keresés

Limitált büntetések

A hazai hitelkártya-kibocsátók kártyás tranzakciók (vásárlás, készpénzfelvétel) esetén nem engedélyezik ügyfeleiknek, hogy azok tovább nyújtózkodjanak, mint ameddig a takarójuk ér: az ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretet egyetlen forinttal sem lehet túllépni – amennyiben ez megtörténik, a banki rendszerek azonnal visszautasítják a kártyatranzakciót. Ennek ellenére az ügyfelek jelentős része szembesült már azzal, hogy hitelkerete „mínuszba” futott – ez általában annak köszönhető, hogy a bankok saját díjterhelésüket (kártyadíj vagy tranzakciós költségek esetében) azonnal érvényesítik a kártyaszámlán. Ugyancsak mínuszba futhat az ügyfél akkor, ha mondjuk külföldi vásárlása után az elszámolás napjáig gyengül a forint az elszámolandó devizával (dollár, euró) szemben. Mint ahogy a K&H-nál elismerték, bizonyos esetekben a hitelkártyákat működtető rendszer megengedi, hogy a kártyabirtokos a meghatározott hitelkeretet túllépje, ám arra már az általános szerződési feltételekben és az ehhez kapcsolt hirdetményben is egyértelmű utalást találunk, hogy – bár a bank mindent megtesz annak érdekében, hogy ilyen eset ne forduljon elő – a hitelkereten túli költésért minden esetben a kártyabirtokos tartozik kizárólagos felelősséggel. Ilyen eset fordulhat elő szakértők szerint akkor, ha a plasztikot offline környezetben húzzuk le, vagyis a kibocsátó bank nem azonnal, hanem csak később szerez információt a hitelkereten túli költésről. A hitelkeret-túllépés minden pénzintézetnél a hitelkártya azonnali blokkolásával jár mindaddig, amíg a felhasznált hitelkereten belül nem csökken a kinnlevőség összege. Abban viszont már komoly eltérés van a pénzintézetek között, hogy miképp és milyen feltételek között „bünteti” a hitelkeret túllépését. A legjobban a Budapest Bank és az IEB ügyfelei járnak, nekik ugyanis – az amúgy sem használható kártya blokkolásán túl – a hitelkeret-túllépés nem jár pótdíj befizetésével. A Raiffeisen Banknál túlköltés esetén az átlagnál magasabb, 3000 forintos büntetés fenyeget, ám csak akkor, ha az ügyfél a hitelkeret-túllépés összegét a minimum fizetendő hitelösszegen felül nem fizeti meg a fizetési határidőig. A többi banknál egyedileg eltérő módon zajlik a limittúllépés és a pótdíj megfizetése. Az Erste a minimális fizetési kötelezettséget úgy határozza meg, hogy az mindenképp elérje legalább a túlfizetés összegét. Az OTP-nél, az UniCreditnél és a Raiffeisennél – mint már említettük – a minimumösszegen felül kell a kerettúllépés teljes összegét megfizetni. Az IEB-nél és a CIB-nél a fennálló teljes tartozásba számítódik bele a hitelkeret-túllépés összege és (a CIB-nél) a pótdíj összege is. Az így kialakult teljes tartozás minimum 10 százalékát kell a fordulónapot követő 15 napon belül az ügyfélnek befizetnie – tájékoztatták lapunkat a hitelintézetek.

Eltérített kamatszintek

Az örvendetesen növekvő hazai hitelkártyapiac komoly árnyoldalát mutatja az a tény, hogy a lapunknak válaszoló pénzintézeteknél a hitelkártyás tranzakciók 20-30 százaléka még mindig készpénzfelvétel. Ezt csak tovább rontja az Erste Bank azon statisztikai adata, amely szerint csak minden második forintköltés származik vásárlásból. A jelek szerint tehát a magyar hitelkártya-tulajdonosokban nem tudatosult az, hogy a kártyás vásárlással ellentétben a készpénzfelvételre nem vonatkozik a kamatmentes időszak: annak az ügyfélnek, aki hitelkártyáját csapolja meg, hogy készpénzhez jusson, azonnal ketyegni kezd a havi 2-2,5 százalékos hitelkamat. Ennek az ügyfélkörnek újabb kellemetlen meglepetés lehet majd az, ha nyugat-európai társaikhoz hasonlóan a hazai bankok is elkezdenek differenciálni: az ottani pénzintézetek egy részénél eltérítették a hitelkártyához kapcsolt kamatot attól függően, hogy milyen tranzakció áll mögötte. A készpénzfelvétel után ebben az esetben az ügyfélnek magasabb kamatot kell fizetnie, mint amikor a vásárlásainak értékét nem fizeti vissza határidőre és arra terhel kamatot a bank. Gyorskérdésünkre a K&H-nál úgy nyilatkoztak, elképzelhetőnek tartják e rendszer bevezetését hazánkban is, a Budapest Banknál pedig egyenesen úgy fogalmaztak, hogy a hitelkártya-penetráció emelkedésével párhuzamosan nagy valószínűséggel megjelenik majd a magyar piacon is ilyen konstrukció. A pénzintézetek a hitelkártyákon felgyűlt tartozás után egységesen napi kamatszámítást alkalmaznak, ami a tranzakció napjától számítódik. A készpénzfelvétellel szemben – ahol ugyebár azonnal ketyegni kezd a hitelkamat – kártyás vásárlás után a kamatot visszamenőlegesen vetik ki abban az esetben, ha az ügyfél a türelmi időszak végéig a vásárlásai ellenértékét nem teljes összegben egyenlítette ki. Közkeletű tévedés az, hogy ha az ügyfél a tartozásának csak egy részét fizeti meg a határidőig, akkor a bank csak a fennmaradó összegre veti ki a kamatot. A valóság ezzel szemben az, hogy a kamatmentes időszak védelme ilyenkor nem érvényes: az ügyfélnek a tranzakció napjától a teljes összegre eső kamatot kell megfizetnie, a hitelkeret-csökkenéssel járó kisebb tőketartozás majd csak a pénzbefizetés napjától kezd kamatozni. Mint ahogy a CIB Banknál elmondták, a hitelkártyás befizetésekkor a rendszer automatikusan négyféle terhelési típusba sorolja a befizetést. Először a büntető jellegű díjakat, majd a kártyához fűződő díjakat vonják le. Az ezek után fennmaradó összegből először a készpénzfelvételek összegét írja jóvá a bank, majd ezt követően a vásárlási tranzakciók költségeinek elszámolása következik. Az egyes típusokon belül ugyanakkor a FIFO-módszert alkalmazzák a CIB-nél – vagyis a kiegyenlítésnél először a korábban felhasznált összegeket veszi figyelembe a rendszer.

Csoportosított pénzfelvételi díjak

A magyarok külföldi kártyahasználata az utóbbi öt évben nemcsak jelentősen (68 milliárd forintról közel 150 milliárdra) emelkedett, hanem alaposan át is alakult. Míg ugyanis 2001-ben még mindössze a költések nem egészen felét (47 százalék) tette ki a vásárlás, tavaly a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint már mintegy 70 százalékra rúgott ez az arány. A vásárlások tranzakciószáma több mint megnégyszereződött, miközben a bankjegykiadó automatákat (atm) honfitársaink nem egészen két és félszer többször keresték fel az öt évvel korábbinál. Ezek az arányok banki szakértők szerint egyértelműen jelzik, hogy az ügyfelek mind tudatosabban „forgatják” plasztikjaikat. Rájöttek ugyanis, hogy míg a külföldi pénzfelvét igencsak drága, vásárolni ott is díjtalanul lehet a kártyákkal. Persze ma már az automaták megcsapolása sem minden banknál kerül olyan sokba, mind több hitelintézetnél kezelik ugyanis a csoport fogalmát a határokon is átnyúlóan. Az Erste Bank 2007. május 7-étől egységesítette atm-es díjait a nemzetközi Erste-csoporton belül, aminek eredményeképpen az ügyfelek a csoport valamennyi készpénzkiadó automatájából egységesen, 45 forint plusz 0,45 százalékos díjért vehetnek fel készpénzt, ami megegyezik a bank saját készpénzfelvételi díjával. Az OTP is kihasználja a nemzetközi csoportban rejlő lehetőségeket. Ügyfelei Horvátországban (OTP Banka Hrvatska), Bulgáriában (DSK Bank) és Szlovákiában (OTP Banka Slovensko) is mindössze egy euróért vehetnek fel készpénzt az OTP-csoport által üzemeltetett automatákból. (Csendesen megjegyezzük, hogy 44 ezer forintot meghaladó készpénzfelvételkor a külföldi OTP-atm használata már olcsóbb, mint amit a bank a hazai ügyféltől kér el a belföldi atm-je használatáért.) A külföldi csoporttagok által üzemeltett atm-eknél alkalmazott kedvezményes díjak hatása leánybankonként változó, de leginkább Horvátországban növekedett ezzel összefüggésben a forgalom – tudtuk meg a legnagyobb magyar banknál. A K&H Bank jelenleg nem alkalmaz egységes díjat, de vizsgálják ennek bevezetési lehetőségét. Az UniCredit azonban ezt már a közeljövőre tervezi, erre ugyanis – hangsúlyozta Baranyai Dávid ügyvezető igazgató – Európa egyre meghatározóbb bankcsoportjaként, illetve a közép- és kelet-európai régió piacvezetőjeként ügyfeleik igénye és a lebonyolítás lehetősége is megvan. A Raiffeisen Bank – tájékoztatták lapunkat a hitelintézetnél – nem is tervez ilyen lépést. Úgy vélik ugyanis, hogy az utazók számára megtévesztő lehetne, hogy vannak olyan Raiffeisen névvel tevékenykedő bankok, melyek nem tagjai a bankcsoportnak (például a német Raiffeisen). Ráadásul akadnak csoporttagok – ilyen a szlovák Tatrabanka –, ahol a név egyáltalán nem utal a „rokonságra”. Ha elterjednek is a határokon túlnyúló egységes díjak, nem kevés idő telik el, míg az ügyfelekben ez tudatosul. Úgy tűnik, hasonló tanulási folyamat előzte meg a hitelkártyák külhoni használatát. Gyanítható, hogy a kinti vásárlási arány látványos felfutása elsősorban annak köszönhető, hogy honfitársaink külföldre is mind gyakrabban magukkal viszik hitelkártyájukat. Ezeknél pedig elég gyorsan átlátta mindenki, hogy ha kímélni akarja pénztárcáját, el kell kerülni az atm-eket (a pénzfelvétnél a kamat azonnal ketyegni kezd, kamatmentes periódus sincs). Nyilvánvaló egyébként, hogy ezért nincs igazán nagy kereslet az utazási kölcsönre. Ezt a szolgálatot remekül megteszi a hitelkártya (amivel a repülőjegytől kezdve a szállásig vagy akár az étkezésig szinte minden kifizethető). A CIB Banknál azt tapasztalják, hogy a nyári hónapokban – valamennyi kártyatípust figyelembe véve – megközelítőleg 10 százalékkal több az ügyfeleik által indított külföldi tranzakció, ezen belül a hitelkártyáknál a tranzakciószám növekedése megközelíti a 20 százalékot. A bank tájékoztatása szerint a CIB ügyfelei a készpénzfelvételt jellemzően csak abban az esetben választják, ha az adott helyen nincs kártya lehúzására alkalmas terminál. Ezzel szemben az OTP Bank külföldi kártyatranzakcióinál nyáron a készpénzfelvétel a favorit. Ebben az időszakban csaknem 20 százalékkal nagyobb az atm-forgalom, mint az év többi részében. Az UniCredit adatai szerint évről évre több mint a duplájára emelkedik azoknak az ügyfeleknek a száma, akik külföldön is rendszeresen használják a bank betéti és hitelkártyáit. Az Ersténél a külföldi atm-készpénzfelvételek negyede július-augusztusra koncentrálódik, vagyis a nyári időszakban érezhető a külföldi bankkártya-használati koncentráció. A kártyával történő külföldi vásárlások esetében is hasonló tendencia érvényesül, azonban ennek gyakorisága sokkal egyenletesebb eloszlású, mint a külföldi készpénzfelvételek esetében. Külföldön a használati szokásokat figyelve kétszer-háromszor annyit használják az Erste ügyfelei a bankkártyáikat vásárlásra, mint a leggyakoribb atm-es tranzakcióra. Külföldön Erste-kártyával az átlagos készpénzfelvételi érték közel 35 ezer forint, ami közel kétszerese az egy tranzakcióra jutó átlagos vásárlási értéknek. Természetesen a külföldi atm-készpénzfelvételek és vásárlások többsége euróban történik, elsősorban az eurózónában. Az MKB Bank tapasztalatai szerint a MasterCard típusú bankkártyákat döntően Európán belül használják ügyfeleik, és magasabb a vásárlások aránya, míg a Visa típusú bankkártyák esetében kiegyenlített képet mutat az Európán belüli és Európán kívüli kártyahasználat, valamint a készpénzfelvétel és vásárlás típusú tranzakciók közötti megoszlás is. A nyaralási szezon beköszöntével érezhető a kártyás forgalom, a tranzakciók számának növekedése is – tudtuk meg a hitelintézetnél. A K&H Banknál az ügyfelek a nyári időszakban havonta 20-25 százalékkal több pénzt vesznek fel külföldi atm-ből az átlagosnál. Ilyenkor emelkedik a kinti kártyás vásárlások összege és darabszáma is. Megfigyelhető – mondták el –, hogy egy-egy pénzfelvételi tranzakcióra nagyobb összeg jut, átlagosan 35-40 ezer forint, a magasabb készpénzfelvételi díjak nyilván erre ösztönzik az ügyfeleket. A Raiffeisennél úgy tapasztalják, hogy a külföldi kiadások kártyaköltésen belüli átlagosan hatszázalékos aránya nyáron nyolc százalék fölé is felfut, illetve ekkor előtérbe kerülnek a mediterrán országok. Az Inter-Európa Banknál (IEB) jellemzően Európán belüli a kártyahasználat, és különösebben nincs időszakos forgalomnövekedés.

Fellép az EU a légi utasok félrevezetése ellen

A légitársaságoknak a jövőben a tényleges, összes költséget, így az adókat és illetékeket figyelembe véve kell megadniuk hirdetéseikben repülőjegyeik árát – ez a legfontosabb eleme annak az új szabályozásnak, amelyet tegnap szavazott meg az Európai Parlament. A tisztességes verseny elvével összeegyeztethetetlenek a fogyasztók megtévesztésére irányuló praktikák, ezért a légiközlekedési szolgáltatásra vonatkozó tervezett új uniós szabályok harmonizálnák az eltérő nemzeti jogszabályokat. Az uniós jogalkotás elején tartó törvénytervezet szerint megszűnne az a ma még széles körben alkalmazott gyakorlat, hogy a légitársaságok reklámjaikban adók, illetékek és egyéb költségek nélkül közlik árajánlatukat. Ugyancsak az utas érdekét védi az a szabály is, hogy a légitársaságok nem alkalmazhatnak eltérő tarifát, attól függően, hogy melyik országban vásárolják meg a jegyet. Nem számíthat sem az utas állampolgársága, sem a jegy megrendelésének helyszíne, és a jegyet finanszírozó hitelkártya kiállításának helye is érdektelen az ár kalkulációjának szempontjából. A jövőben külön tételként föl kell tüntetni a jegyen, ha azt rendkívüli pótdíj terheli a repülőtéri vagy fedélzeti biztonsági előírások miatt. Bővítené az EP az utasok védelmét olyan esetben is, ha a légitársaság csődbe jut, ugyanúgy, ahogy az utazási irodák is kötelesek garanciaalapot létrehozni, hogy csőd esetén ügyfeleiket ne érhesse kár. A tegnapi szavazás után a tagállamok egyeztetnek a törvényjavaslatról, és a lehető legegyszerűbb ügymenetet véve alapul elképzelhető, hogy 2008-tól már életbe lépnek az új szabályok. Természetesen bármely tagállamnak jogában áll , hogy az utasok félrevezetését megtiltó szabályokat korábban alkalmazza.

Hírháló

Európa első PayPass-megoldása egy karóra A török Garanti Bank és a MasterCard az első törökországi bankkártya-kiállításon jelentette be, hogy a bank ügyfelei egy érintés nélküli fizetési technológiával ellátott MasterCard PayPass karóra segítségével egyenlíthetik ki maximum 15 eurós vásárlásaikat. Az Európa első MastrerCardPay Pass programjában az elfogadóhálózatot a Garanti Bankkal szerződő, PayPass-terminálokat üzemeltető több mint hatszáz kereskedelmi egység biztosítja, köztük a Burger King, a Starbucks vagy az Atatürk repülőtér és az isztambuli komptársaság. Toni Merschen, a MasterCard chiptechnológiáért felelős vezetője szerint kutatásaik azt mutatják, hogy határozott igény van a PayPass technológiával ellátott eszközökre. A kártyacég adatai szerint világszerte 2007 márciusában több mint 14 millió PayPass kártya és eszköz volt forgalomban, amelyekkel közel 51 ezer elfogadóhelyen lehet fizetni. A PayPass fizetések 45 százaléka 8 euró alatti összeget mozgat.

Továbbhárított kárkifizetések

A biztosítók tapasztalatai szerint a bankkártyákhoz kapcsolódó biztosításokról az érintetteknek legtöbbször csak felületes információik vannak és abban a hamis illúzióban ringatják magukat, hogy „ez úgyis jó mindenre”. Az Európai Utazási Biztosító (EUB) lapunk érdeklődésére gyors felmérést végzett ebben a kérdésben. Az eredmény siralmas. Tudakozódásuk során ugyanis az derült ki, hogy a biztosítási védelmet is adó bankkártyával rendelkezők 90 százaléka nem tudja, melyik biztosító nyújtja a szolgáltatásokat. A kártyatulajdonosok 96 százaléka nincs tisztában azzal, milyen eseményeknél jár neki pénz, és mekkorák a kártérítési összeghatárok. Ennél is lehangolóbb, hogy a zsebében ilyen plasztikot tartók mindössze egy százaléka tudja, hogy baj esetén milyen telefonszámon lehet segítséget kérni külföldön. Bartók-Nagy András, az EUB elnök-vezérigazgatója szerint ezzel együtt a bankkártyás biztosításokra a kárkifizetések egyre nőnek, ami annak is köszönhető, hogy néhány biztosító él azzal a lehetőséggel, hogy a nála bejelentett károk egy részét továbbháríthatja a bankkártyás biztosítást nyújtó társaságokra. A biztosítottaknak ugyanis jogukban áll több szerződést is kötni, ilyenkor pedig a kárkifizetést elvileg a legkorábban megkötött biztosítás alapján kell rendezni, majd – ha annak fedezete nem elég a teljes körű kártérítésre – az időben soron következő biztosítónak kell helytállnia, és így tovább. Az ügyfél persze bármelyik (vele szerződésben álló) biztosítónál bejelentheti a kárigényét, nem neki kell végigjárnia a sort. Korlátozások persze akadnak. A kifizetések az Axa tájékoztatója szerint legfeljebb három szerződés alapján adódnak össze a baleseti halál és baleseti rokkantság moduloknál. A vagyonbiztosítási jellegű védelemnél az elszenvedett tényleges kár erejéig (például poggyászkárok, gyógykezelés költségei) egészítik ki egymást a különböző szerződések. Az Erste Bank összes bank- és hitelkártyájához az Axa nyújt szolgáltatást, káreseménykor az ügyfeleknek ezzel a biztosítóval kell felvenniük a kapcsolatot. A Raiffeisen Bank ügyfeleinek már második éve az Uniqa Biztosító nyújt bankkártyához kapcsolódó biztosítást. Az ilyen ügyfelek száma – tudtuk meg – folyamatosan nő, jelen pillanatban körülbelül 43 ezer fő. Közülük csak kevesebben akadnak azonban, akik olyan kategóriájú kártyával rendelkeznek, amelyhez a bank automatikusan nyújtja az utasbiztosítási szolgáltatást. Az ügyfelek túlnyomó része tudatosan vásárolja (évi kétezer forintért) meg a plasztikbiztonságot. Az Uniqa – reagáltak a társaságnál az ügyfelek tájékoztalanságával kapcsolatos felvetésünkre – a szolgáltatás bevezetésekor levélben értesített minden ügyfelet a biztosításkötés lehetőségéről. A szolgáltatást ráadásul itt nemcsak banki ügyfélszolgálatokon, de telecenterben és ATM-en keresztül is meg lehet rendelni. Nem véletlen, hogy miközben tavaly a kifizetéssel lezárt károk száma százas nagyságrendű volt, idén ezt már májusban elérték. Bartók-Nagy fontosnak tartja felhívni az utazók figyelmét, hogy van olyan szolgáltatás, amelyet semmilyen bankkártya mellé nem építenek be a biztosítók. Ilyen például a felelősségbiztosítás (harmadik személynek okozott kár esetére), a jogvédelem (ügyvédi díj megtérítése, óvadék előzetes letartóztatás esetére) vagy a gépjármű-segélynyújtás. Ezért vezetett be az EUB egy kiegészítő biztosítást bankkártya-tulajdonosok részére. A „Bank+” biztosítás azokat a szolgáltatásokat fedi le, amire a bankkártyához tartozó biztosítás nem nyújt fedezetet, díja pedig 290 forint naponta. A bankkártyához kapcsolódó biztosítási fedezet általában nem terjed ki az ékszerekre, művészeti tárgyakra, gyűjteményekre, értékpapírokra, menetjegyre, nemes szőrmére, sporteszközökre. A plasztikbiztonság egyébként bankonként elég jelentősen eltérhet. Nemcsak a szolgáltatások és limitek terén (lásd táblázatunkat), hanem abban is, hogy mire terjed ki a védelem. A közvetlen hozzátartozók kiutazását 200 ezer forintig fedezi például a CIB kártya, a Budapest Banknál 15 ezer forintot lehet kinntartózkodási éjszakánként kapni ilyen célra. A CIB és az UniCredit azon kevesek közé tartozik, ahol a plasztikhoz autóbalesetet követő jogsegélyszolgálat, óvadékelőleg, sőt személyi felelősségbiztosítás is jár 1-1 millió forint értékben. Felelősséget biztosít a Citibank is. Az ellopott, elveszett iratoknál van ahol semmit, esetleg ötezer forintot térítenek, de az Erste-kártyához ilyenkor 15 ezer forintot is hajlandóak fizetni. Az összehasonlítást nehezíti, hogy a különböző kártyákhoz eltérő kikötések tartoznak. A BB 30, a CIB pedig 60 napon túl nem nyújt védelmet. Kizáró ok lehet az életkor, de esetenként az utazási cél is. Az utazási védelem kiterjedtsége (nemkülönben a limitek nagysága) nagyban függ a plasztikok fajtájától. Az egyszerű, csak elektronikus környezetben használható, alacsony éves díjú kártyákhoz általában nem jár biztosítás. A dombornyomottaknál azonban ma már szinte általános ez a szolgáltatás, az arany- vagy platinakártyákhoz pedig nemegyszer az utasbiztosításoknál megszokott feltételeket is megszégyenítő limitek kapcsolódnak. A plasztikbiztonság terén mintha új kategóriát jelentenének a hitelkártyák, ezekhez ugyanis általában bővebb, kiterjedtebb biztosítást kapcsolnak a bankok. Az Allianz Bank hitelkártyáihoz ingyenes átmeneti áruvédelem- és hitelkártyaletiltás-biztosítást ad. Ezen túlmenően külön igény szerint megköthető mobileszköz-biztosítás is. Ez az Európai Unión belüli útra kivitt mobil, tartós használatra gyártott szórakoztatóelektronikai, híradástechnikai, számítástechnikai és mobilkommunikációs eszközök kárait téríti meg. A külön kötött mobileszköz-biztosításnál a biztosító szerint sokkal tudatosabbak az ügyfelek, így kár esetén szinte mindig bejelentést tesznek. A bekövetkezett károk száma eddig nem jelentős, de az utazási szezon még csak most kezdődik, így a társaság nyár végéig még több hitelkártya értékesítésére és emellett jelentősebb kárdarabszámra számít. Az Allianz átmeneti áruvédelem-biztosítása a hitelkártyával vásárolt új, tízezer forintot meghaladó egyedi értékű tartós fogyasztási cikkek esetében a legtöbb károsító eseményre (például tűz- és elemi károk, csőtörés, betöréses lopás, rablás), sőt még az unió területén belüli lopásra is szolgáltat a vásárlástól számított három hónapon belül. Ez a fajta vagyonbiztosítás ugyanis (mint azt neve is tükrözi) átmeneti időre szól, időt adva, hogy az ügyfél otthonbiztosítását felülvizsgálja és szükség szerint módosítja, az új vagyontárgy megvásárlását követően. Az Allianz Biztosító tájékoztatása szerint az elmúlt több mint két évben erre a biztosításra kevés kárbejelentés érkezett. A hitelkártya-letiltás eseményről – tudtuk egyúttal meg – a letiltást követően a bank tesz bejelentést a biztosítónak, így aktivált kártya esetén mindig szolgáltat a biztosító. Mivel a bankkártyák, hitelkártyák száma ugrásszerűen bővül, egyre nagyobb gyakorisággal semmisülnek meg, vesztik el, vagy lopják, illetve rabolják el azokat, így évről évre egyre több esetben nyújtanak a kibocsátók szolgáltatást.

Megújult a Hotelfoglalas.hu – Az online szállásfoglalás előnyei

Miért jó, ha Interneten foglaljuk le szállásunkat és tervezzük meg egész nyaralásunkat mi magunk?

Pénzmorzsák

Generali: biztosított nyár A lakás- és otthonbiztosítások piacán második legnagyobb állománydíjjal rendelkező Generali-Providencia Biztosító Zrt. szerződéses ügyfelei számára – az előző évekhez hasonlóan – idén is különleges meglepetéscsomagot kínál a nyári hónapokra. A Generali a már lakásbiztosítással rendelkező vagy a nyári hónapokban új lakásbiztosítást kötő ügyfelek részére ajánlja a Vakáció csomagot, amelynek keretében a biztosítási védelmet egész Európa területén díjmentesen kiterjesztik az ellopott biciklire és strandfelszerelésre. Ezenkívül a Generali megtéríti a lakástulajdonos betörés miatt váratlan és szükségszerű haza- és visszautazásának költségeit, illetve a bankkártya elvesztése vagy ellopása miatt a letiltás díját. A Generali Vakáció csomag kártérítést nyújt arra is, ha a nyaralás alatt áramszünet következtében kiolvad az ügyfél fagyasztószekrénye, és az abban tárolt élelmiszerekben kár keletkezik. A csomag automatikusan jár a Generalinál megkötött utasbiztosításokhoz, valamint minden Európai Utazási Biztosító (EUB)-utasbiztosításhoz is.

"Senki ne higgye, hogy Magyarország megúszta a gazdasági válságot"

Leálltak a reformok Magyarországon - mondta Demján Sándor a 75 ezredik Széchenyi-kártya átadóünnepségén.