Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyarok külföldi kártyahasználata az utóbbi öt évben nemcsak jelentősen (68 milliárd forintról közel 150 milliárdra) emelkedett, hanem alaposan át is alakult. Míg ugyanis 2001-ben még mindössze a költések nem egészen felét (47 százalék) tette ki a vásárlás, tavaly a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint már mintegy 70 százalékra rúgott ez az arány. A vásárlások tranzakciószáma több mint megnégyszereződött, miközben a bankjegykiadó automatákat (atm) honfitársaink nem egészen két és félszer többször keresték fel az öt évvel korábbinál. Ezek az arányok banki szakértők szerint egyértelműen jelzik, hogy az ügyfelek mind tudatosabban „forgatják” plasztikjaikat. Rájöttek ugyanis, hogy míg a külföldi pénzfelvét igencsak drága, vásárolni ott is díjtalanul lehet a kártyákkal. Persze ma már az automaták megcsapolása sem minden banknál kerül olyan sokba, mind több hitelintézetnél kezelik ugyanis a csoport fogalmát a határokon is átnyúlóan.
Az Erste Bank 2007. május 7-étől egységesítette atm-es díjait a nemzetközi Erste-csoporton belül, aminek eredményeképpen az ügyfelek a csoport valamennyi készpénzkiadó automatájából egységesen, 45 forint plusz 0,45 százalékos díjért vehetnek fel készpénzt, ami megegyezik a bank saját készpénzfelvételi díjával. Az OTP is kihasználja a nemzetközi csoportban rejlő lehetőségeket. Ügyfelei Horvátországban (OTP Banka Hrvatska), Bulgáriában (DSK Bank) és Szlovákiában (OTP Banka Slovensko) is mindössze egy euróért vehetnek fel készpénzt az OTP-csoport által üzemeltetett automatákból. (Csendesen megjegyezzük, hogy 44 ezer forintot meghaladó készpénzfelvételkor a külföldi OTP-atm használata már olcsóbb, mint amit a bank a hazai ügyféltől kér el a belföldi atm-je használatáért.) A külföldi csoporttagok által üzemeltett atm-eknél alkalmazott kedvezményes díjak hatása leánybankonként változó, de leginkább Horvátországban növekedett ezzel összefüggésben a forgalom – tudtuk meg a legnagyobb magyar banknál.
A K&H Bank jelenleg nem alkalmaz egységes díjat, de vizsgálják ennek bevezetési lehetőségét.
Az UniCredit azonban ezt már a közeljövőre tervezi, erre ugyanis – hangsúlyozta Baranyai Dávid ügyvezető igazgató – Európa egyre meghatározóbb bankcsoportjaként, illetve a közép- és kelet-európai régió piacvezetőjeként ügyfeleik igénye és a lebonyolítás lehetősége is megvan. A Raiffeisen Bank – tájékoztatták lapunkat a hitelintézetnél – nem is tervez ilyen lépést. Úgy vélik ugyanis, hogy az utazók számára megtévesztő lehetne, hogy vannak olyan Raiffeisen névvel tevékenykedő bankok, melyek nem tagjai a bankcsoportnak (például a német Raiffeisen). Ráadásul akadnak csoporttagok – ilyen a szlovák Tatrabanka –, ahol a név egyáltalán nem utal a „rokonságra”.
Ha elterjednek is a határokon túlnyúló egységes díjak, nem kevés idő telik el, míg az ügyfelekben ez tudatosul. Úgy tűnik, hasonló tanulási folyamat előzte meg a hitelkártyák külhoni használatát. Gyanítható, hogy a kinti vásárlási arány látványos felfutása elsősorban annak köszönhető, hogy honfitársaink külföldre is mind gyakrabban magukkal viszik hitelkártyájukat. Ezeknél pedig elég gyorsan átlátta mindenki, hogy ha kímélni akarja pénztárcáját, el kell kerülni az atm-eket (a pénzfelvétnél a kamat azonnal ketyegni kezd, kamatmentes periódus sincs). Nyilvánvaló egyébként, hogy ezért nincs igazán nagy kereslet az utazási kölcsönre. Ezt a szolgálatot remekül megteszi a hitelkártya (amivel a repülőjegytől kezdve a szállásig vagy akár az étkezésig szinte minden kifizethető).
A CIB Banknál azt tapasztalják, hogy a nyári hónapokban – valamennyi kártyatípust figyelembe véve – megközelítőleg 10 százalékkal több az ügyfeleik által indított külföldi tranzakció, ezen belül a hitelkártyáknál a tranzakciószám növekedése megközelíti a 20 százalékot. A bank tájékoztatása szerint a CIB ügyfelei a készpénzfelvételt jellemzően csak abban az esetben választják, ha az adott helyen nincs kártya lehúzására alkalmas terminál. Ezzel szemben az OTP Bank külföldi kártyatranzakcióinál nyáron a készpénzfelvétel a favorit. Ebben az időszakban csaknem 20 százalékkal nagyobb az atm-forgalom, mint az év többi részében. Az UniCredit adatai szerint évről évre több mint a duplájára emelkedik azoknak az ügyfeleknek a száma, akik külföldön is rendszeresen használják a bank betéti és hitelkártyáit.
Az Ersténél a külföldi atm-készpénzfelvételek negyede július-augusztusra koncentrálódik, vagyis a nyári időszakban érezhető a külföldi bankkártya-használati koncentráció. A kártyával történő külföldi vásárlások esetében is hasonló tendencia érvényesül, azonban ennek gyakorisága sokkal egyenletesebb eloszlású, mint a külföldi készpénzfelvételek esetében. Külföldön a használati szokásokat figyelve kétszer-háromszor annyit használják az Erste ügyfelei a bankkártyáikat vásárlásra, mint a leggyakoribb atm-es tranzakcióra. Külföldön Erste-kártyával az átlagos készpénzfelvételi érték közel 35 ezer forint, ami közel kétszerese az egy tranzakcióra jutó átlagos vásárlási értéknek. Természetesen a külföldi atm-készpénzfelvételek és vásárlások többsége euróban történik, elsősorban az eurózónában. Az MKB Bank tapasztalatai szerint a MasterCard típusú bankkártyákat döntően Európán belül használják ügyfeleik, és magasabb a vásárlások aránya, míg a Visa típusú bankkártyák esetében kiegyenlített képet mutat az Európán belüli és Európán kívüli kártyahasználat, valamint a készpénzfelvétel és vásárlás típusú tranzakciók közötti megoszlás is. A nyaralási szezon beköszöntével érezhető a kártyás forgalom, a tranzakciók számának növekedése is – tudtuk meg a hitelintézetnél.
A K&H Banknál az ügyfelek a nyári időszakban havonta 20-25 százalékkal több pénzt vesznek fel külföldi atm-ből az átlagosnál. Ilyenkor emelkedik a kinti kártyás vásárlások összege és darabszáma is. Megfigyelhető – mondták el –, hogy egy-egy pénzfelvételi tranzakcióra nagyobb összeg jut, átlagosan 35-40 ezer forint, a magasabb készpénzfelvételi díjak nyilván erre ösztönzik az ügyfeleket. A Raiffeisennél úgy tapasztalják, hogy a külföldi kiadások kártyaköltésen belüli átlagosan hatszázalékos aránya nyáron nyolc százalék fölé is felfut, illetve ekkor előtérbe kerülnek a mediterrán országok. Az Inter-Európa Banknál (IEB) jellemzően Európán belüli a kártyahasználat, és különösebben nincs időszakos forgalomnövekedés.
