Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hazai hitelkártya-kibocsátók kártyás tranzakciók (vásárlás, készpénzfelvétel) esetén nem engedélyezik ügyfeleiknek, hogy azok tovább nyújtózkodjanak, mint ameddig a takarójuk ér: az ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretet egyetlen forinttal sem lehet túllépni – amennyiben ez megtörténik, a banki rendszerek azonnal visszautasítják a kártyatranzakciót. Ennek ellenére az ügyfelek jelentős része szembesült már azzal, hogy hitelkerete „mínuszba” futott – ez általában annak köszönhető, hogy a bankok saját díjterhelésüket (kártyadíj vagy tranzakciós költségek esetében) azonnal érvényesítik a kártyaszámlán. Ugyancsak mínuszba futhat az ügyfél akkor, ha mondjuk külföldi vásárlása után az elszámolás napjáig gyengül a forint az elszámolandó devizával (dollár, euró) szemben. Mint ahogy a K&H-nál elismerték, bizonyos esetekben a hitelkártyákat működtető rendszer megengedi, hogy a kártyabirtokos a meghatározott hitelkeretet túllépje, ám arra már az általános szerződési feltételekben és az ehhez kapcsolt hirdetményben is egyértelmű utalást találunk, hogy – bár a bank mindent megtesz annak érdekében, hogy ilyen eset ne forduljon elő – a hitelkereten túli költésért minden esetben a kártyabirtokos tartozik kizárólagos felelősséggel. Ilyen eset fordulhat elő szakértők szerint akkor, ha a plasztikot offline környezetben húzzuk le, vagyis a kibocsátó bank nem azonnal, hanem csak később szerez információt a hitelkereten túli költésről.
A hitelkeret-túllépés minden pénzintézetnél a hitelkártya azonnali blokkolásával jár mindaddig, amíg a felhasznált hitelkereten belül nem csökken a kinnlevőség összege. Abban viszont már komoly eltérés van a pénzintézetek között, hogy miképp és milyen feltételek között „bünteti” a hitelkeret túllépését. A legjobban a Budapest Bank és az IEB ügyfelei járnak, nekik ugyanis – az amúgy sem használható kártya blokkolásán túl – a hitelkeret-túllépés nem jár pótdíj befizetésével. A Raiffeisen Banknál túlköltés esetén az átlagnál magasabb, 3000 forintos büntetés fenyeget, ám csak akkor, ha az ügyfél a hitelkeret-túllépés összegét a minimum fizetendő hitelösszegen felül nem fizeti meg a fizetési határidőig. A többi banknál egyedileg eltérő módon zajlik a limittúllépés és a pótdíj megfizetése. Az Erste a minimális fizetési kötelezettséget úgy határozza meg, hogy az mindenképp elérje legalább a túlfizetés összegét. Az OTP-nél, az UniCreditnél és a Raiffeisennél – mint már említettük – a minimumösszegen felül kell a kerettúllépés teljes összegét megfizetni. Az IEB-nél és a CIB-nél a fennálló teljes tartozásba számítódik bele a hitelkeret-túllépés összege és (a CIB-nél) a pótdíj összege is. Az így kialakult teljes tartozás minimum 10 százalékát kell a fordulónapot követő 15 napon belül az ügyfélnek befizetnie – tájékoztatták lapunkat a hitelintézetek.
