Horváth, Erdős, Farkas? - Ma megnevezik Molnár utódját
Ma kiderülhet, ki az SZDSZ jelöltje az egészségügyi kormányzat élére, a liberális párt ügyvivői testülete ugyanis dönt az április 4-án távozott Molnár Lajos utódjáról.
Horváth, Erdős, Farkas? - Ma megnevezik Molnár utódját
Ma kiderülhet, ki az SZDSZ jelöltje az egészségügyi kormányzat élére, a liberális párt ügyvivői testülete ugyanis dönt az április 4-án távozott Molnár Lajos utódjáról.
Magánnyugdíjpénztárak: korlátozni kell az egyösszegű kifizetést
A magánnyugdíjpénztárak nyugdíjfizetésének lehetséges módozatait vitatta meg a Magyarország Holnap Nyugdíj és Időskor Kerekasztala (NYIKA) tegnapi ülésén. Erdős Mihály, a NYIKA szakértője kifejtette: a nyugdíjrendszer fő célja a sírig tartó járadék, ezért például az egyösszegű kifizetéseket a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell. Nagy vita kerekedett abból, hogy a pénztárak differenciálhassák-e kifizetéseiket egyes kockázati tényezők szerint. A rendszer lényege ugyanis, hogy az életpálya során felhalmozott megtakarítást a tagok várható életkoruknak megfelelő ütemezésben kapják vissza. Logikus, hogy aki várhatóan kevesebb időt tölt nyugdíjban, az nagyobb részleteket kapjon, aki viszont várhatóan hosszabb ideig él, az kisebbeket. Ugyancsak problémákat vet fel a szolgáltatók közötti ígéretverseny. Ha a nyugdíjasnak túlságosan magas induló járadékot adnak vagy tarthatatlanul magas indexálást ígérnek, könnyen veszélybe kerülhet a későbbi kifizetés. A licitnek Erdős Mihály szerint egységes szabályozással kell elejét venni.
Nyugdíj: hogyan fizessenek a pénztárak?
A magánnyugdíjpénztárak nyugdíjfizetésének lehetséges módozatait vitatta meg mai ülésén a Magyarország Holnap Nyugdíj és Időskor Kerekasztala (NYIKA). A vitaindító szerint a magánnyugdíjpénztárból ugyan elvileg bármikor nyugdíjba lehetne menni, de a kifizetés kezdetét az első pillérből származó nyugdíj kezdetéhez kell igazítani - olvasható a kiadott közleményben.
Júniusban csúcsra ér az exminiszter
Debreceni gyerekként a pingpong volt az első szerelem, városi és megyei győzelmekig jutottam el, és egészen az egyetem utáni évekig kitartottam. Futni nem nagyon szerettem, de egyszer egy barátom unszolására futócipőt húztam, és persze perceken belül csak messziről láttam a hátát. Egy élsportolóval szemben ez ugyan nem volt meglepő, de ami igazán sokkolóan hatott rám, hogy már pár száz méter után kénytelen voltam az emelkedőn csigamenetbe kapcsolni, és azt hittem, elpusztulok az oxigénhiánytól. Huszonkét évesen rájöttem, hogy muszáj az állóképességemet rendbe hozni. Először két-háromezer métereket sikerült teljesíteni, de azóta túl vagyok egy maratonin is. A futás mellett minden kedd estém a PM kosárcsapaté. A futás fontos szerepet játszik a súlyom megtartásában és a stressz levezetésében. Ha hosszabb ideig nem jutok ki futni, nagyon hiányzik. A munkám során is tudom hasznosítani a futással szerzett állóképességet, fegyelmet és stressztűrést. Egy-egy költségvetés vagy hosszú projekt végigvitelében szintén jól jön a kitartás. Általában heti 2-3 alkalommal húzok futócipőt, és irány a budakeszi erdő. A terepadottságok miatt a tempó lassú, így van lehetőségem élvezni, ahogy áramlik az energia. Egy meredek lejtőn felfelé Kropkó Péterrel sikerült egyszer összefutnom, aki lefelé menet úgy száguldott el mellettem, mint egy vadászrepülő. Amikor visszafelé futott, utolért az emelkedő tetején, és megdicsért a hegynek felfelé folytatott küzdelmemért. Egy ilyen kaliberű sportoló dicsérete mindenképpen jólesett. Mivel edzéseim nagy részét terepen futom, így adja magát, hogy ilyen adottságú versenyeken állok rajthoz. Idén egy vagy két félmaraton és a júniusi Jubileumi Kékes Csúcsfutás teljesítése a cél. A Kékesen megérinteni az ország tetejét komoly kihívás. Külföldi útjaimon is szívesen járok futni, kedvenc pályám New Yorkban a Central Park, Párizsban a Mars-mező az Eiffel-toronnyal, Londonban a Hyde Park. Ha Budapesten futok, akkor pedig irány a Margitsziget, amely szerintem egyike a világ mágikus futóhelyeinek.
és konferenciaturizmus
A dél-alföldi turisztikai régió Magyarország napfényben leggazdagabb része. Egyik központja, Kecskemét a külföldi vendégek mellett egyre több magyar látogatót is fogad, legyen szó akár városnézésről, kirándulásról, gyógyfürdőzésről vagy üzleti útról.
Állami támogatásnak minősül az adókedvezmény?
A Európai Bizottság (EB) álláspontja szerint a vállalatcsoportok egymás közötti kamatfizetéseihez kapcsolódó társasági adókedvezmény támogatásnak minősül, amit Magyarország nem jelentett be a csatlakozáskor, és szelektív jellege miatt torzítja a versenyt.
Szigorított APEH-ellenőrzés váltja ki az elvárt adót
A tervek szerint sem az elvárt adót, sem utódját nem vezeti be a kormány, ehelyett az ellenőrzési és behajtási módszereket erősítik – jelentette be Kóka János gazdasági miniszter. A tervek szerint az adóhatóság számára többlet-adatszolgáltatási ellenőrzési lehetőséget biztosítanának azon cégek esetében, amelyek adózás előtti eredménye nem éri el a korrigált árbevétel 2 százalékát. Ez nem jár pluszadminisztrációval a vállalkozások számára, mert az információgyűjtés a főkönyvekben megtalálható adatokon alapul majd. Az adóhatóság pedig nem kérhet olyan adatot, ami bármilyen más úton rendelkezésre áll számára. Viszont nem váltható meg az ellenőrzés elmaradása akkor sem, ha valaki a korrigált árbevétel két százaléka után megfizeti az adót. Az így nyert bevétel minden bizonnyal elmarad attól a 60 milliárd forintos összegtől, amit az elvárt adó jelentett volna – ismerte el a tárcavezető. A kieső összegeket az első félévben általános tartalékokból, a második félévben egyéb adóbevételek várható túlteljesüléséből fedezik majd. Kóka bízik abban, hogy a kormány szerdán elfogadja a javaslatot, hiszen az egyeztetésen részt vettek a gazdasági, a pénzügyi és igazságügyi tárca, valamint a két kormánypárt képviselői is. Az APEH-nek az újabb ellenőrzésekre legfeljebb akkor lesz kapacitása, ha más, a bevétel szempontjából „kevésbé fájó” területekről – például az szja-visszaigényléssel foglalkozóktól – embereket csoportosítanak át. Ám valószínűleg így sem tudják majd a teljes kört ellenőrizni – véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. A szakember szerint számos cégnek biztosan többletterhet jelent majd az új szabályozás, hiszen például azoknak, akik egyszerűsített éves beszámolót készítenek, költségeiket az eddig megszokottnál jobban részletezniük kell. Egyértelműen pozitív fejlemény az új javaslat, ám az nem látszik, hogy az APEH a többlet adatszerzéssel hogyan szűri ki a vállalkozások mesterséges veszteségeit, vagy hogyan derül fény az eltitkolt jövedelmekre – mondta lapunknak Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers üzlettársa, aki Zarához hasonlóan nem hiszi, hogy az új rendszer ne jelentene többletadminisztrációt az érintettek számára. A PM sajtóosztályán egyelőre nem kommentálták Kóka szavait, bővebb információval csak a szerdai kormányülés után tudnak szolgálni.
Nyugellátás: a kormány eleget tesz, a szakma tiltakozik
Lapunk információi szerint már megszületett a döntés, hogy Magyarország (ellentétben Csehországgal) eleget tesz a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekkel kapcsolatos uniós irányelv átültetésére vonatkozó kötelezettségének.
Nyugellátás: a kormány eleget tesz, a szakma tiltakozik
Lapunk információi szerint már megszületett a döntés, hogy Magyarország (ellentétben Csehországgal) eleget tesz a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekkel kapcsolatos uniós irányelv átültetésére vonatkozó kötelezettségének. A jogszabály ennek megfelelő módosítására még az idén sor kerülhet. Úgy tudjuk azonban, hogy a szaktárca elképzelései szerint – mivel nálunk az önkéntes nyugdíjpénztárakra nem a munkáltatói jelleg érvényes – a piac Brüsszel által elvárt „kinyitásának” (külföldi kasszák belépésének) nem kell azzal járnia, hogy minden befizető részesüljön a magyarországi adókedvezményben. Ellenkező esetben az Európai Bizottság által elvárt lépés szükségszerűen a jelenlegi nyugdíjpénztári adókedvezmények jelentős megnyirbálásával járna együtt. Az Európai Bizottság által felállított CEIOPS (európai biztosítás- és munkáltatói nyugdíjpénztár-felügyelők bizottsága) egyik munkacsoportjának elnöke, Erdős Mihály szerint az irányelv közelebb hozhatja az úgynevezett páneurópai nyugdíjalapok megjelenését. Az uniós követelményeknek – hangsúlyozta Erdős – a hazai kasszák 95 százalékban megfelelnek. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Ezzel egyetért Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke is. Mint elmondta: nem véletlenül alakult meg az európai nyugdíjcélú megtakarításokat kezelő szervezetek szövetségének (EFRP) kelet-közép-európai országok érdekeit képviselő fóruma, amely (március elején) épp őt választotta elnökévé. A tagozat célja az új EU-tagállamok nyugdíjrendszereinek jellegzetességeit is figyelembe vevő brüsszeli szabályozás megvalósítása. Ez a szövetség – tudtuk meg – minden erejével azon lesz, hogy sikerüljön átalakíttatnia a direktívát. Nagy elmondta, hogy a csehek szerint az uniós csatlakozás egyik lényeges pontja, hogy a tagállamok maguk állapíthassák meg a szociális jellegű ellátásokat, az EB pedig most éppen ebbe avatkozik bele.
Új verzió készül a veszteségeseknek
A korábbi tervekkel ellentétben a kormány végül úgy döntött, lemond 9,2 milliárd forintnyi elvárt adóról, és január elsejéig visszamenőleg megszünteti a törvényt.