Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pénzügyi és az igazságügyi tárca a jövő hétre dolgozza ki azt a törvényjavaslatot, amely visszamenőleges hatállyal, január 1-jével megszünteti az elvárt adót a vállalkozások és az egyéni vállalkozók esetében – jelentette be tegnap Veres János pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Az első félévre eső 30 milliárd forintos bevételt a központi egyensúlyi tartalékból pótolják. Ha az adó- és járulékbevételek az elmúlt két hónaphoz hasonlóan továbbra is túlteljesülnek, november végéig megnövelik a tartalékot.
Az eredeti szándéknak megfelelően július elsejétől valamilyen formában megadóztatjuk azokat a vállalkozásokat, illetve vállalkozókat, akik nem vesznek részt a közteherviselésben – közölte Veress. A pénzügyminiszter a tervezett javaslat részleteiről jövő szerdán számol be, az viszont kiderült a szavaiból, hogy az új változat csak a veszteséges cégekre vonatkozik majd, vagyis az elvártnál kisebb nyereséggel rendelkezőket nem terhelik.
A vállalkozások több mint 60 százaléka nem fizet társasági adót, a javaslat kidolgozói ezeket szeretnék megcélozni – mondta lapunknak Kékesi Tibor. A szocialista képviselő hozzátette: az elvárt adóval kapcsolatban az Alkotmánybíróság (Ab) fő kifogása a bizonyítási lehetőség hiánya volt, ezért eredményre vezethetne a bizonyítási teher megfordítása, vagyis a felmentés biztosítása, de a pénzügyi tárca vélhetően nem ezt az utat választja.
Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint az új megoldás kidolgozása során a kormánynak az Ab indoklásából kell kiindulnia, figyelembe kell vennie például, hogy a testület aggályosnak találta, hogy az elvárt adó alapja nem arányos a jövedelemmel. Az Ab érvelése során furcsa mód egyenlővé tette a nyereséget a jövedelemmel. Ennek egyik oka lehet, hogy ki akarták zárni a bruttó jövedelem- és nyereségtípusú adóalap vegyes alkalmazását a társasági adóban. Elképzelhető ezért, hogy a kormány a szolidaritási adó mintájára külön adónemként vetné ki a minimumadót, hogy a vegyes adóalap-meghatározásból eredő aggályokat eloszlassa – véli Erdős. A szakértő szerint korrigálhatják az adóalapot a nyereségesség irányába is, például az iparűzési adó analógiájának megfelelően, amit az Ab nem talált alkotmányellenesnek. Minél közelebb viszik az adóalapot a nyereséghez, annál nagyobb az esélye, hogy az adó megfelel az alkotmányossági kritériumnak – tette hozzá Erdős. A beadványokban jogosan kifogásolták például, hogy az adó alapja tartalmazza a kifizetett jövedéki adót és az állami támogatásokat is, amit a cégek árbevételként számolnak el.
Akad olyan szakértő, aki szerint elképzelhető egy tételes cégregisztrációs adó bevezetése is, amelyet a nyereségadóból vonhatnának le a vállalkozások, így tulajdonképpen csak a veszteségeseket terhelné.
Az új változatot jövő szerdán hozza nyilvánosságra a pénzügyminiszter, amelyről a tervek szerint március végéig a kormánydöntés is megszületik, majd a szakmai szervezetekkel való egyeztetés után gyorsított eljárásban az országgyűlés elé kerülhet. Az SZDSZ egyetért a központi tartalék felhasználásával és az eredeti kört érintő új megoldás kidolgozásával is, de szakpolitikai egyeztetést vár az ügyben – mondta lapunknak Horn Gábor frakciótag.
