Keresés

Lendületben a Generali pénztárak

Az Évgyűrűk Önkéntes Nyugdíjpénztár, valamint az Évgyűrűk Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár 2005. év végi közgyűlése úgy döntött, hogy mindkét pénztár felveszi stratégiai partnerének, a 175 éves hagyománnyal és ismertséggel bíró Generali Biztosítónak a nevét. A Fővárosi Bíróság 2006. február 10-én bejegyezte, hogy a pénztárak Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár és Generali Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár néven végzik tevékenységüket a továbbiakban. A Generali pénztárak és a Generali-Providencia Biztosító Zrt. sikeres stratégiai együttműködése közel évtizedes múltra tekint vissza, hiszen a biztosító végzi a pénztárak tagszervezését, marketingtevékenységét, és a vagyonkezelésben is jelentős szerepet vállal. A névváltozás a Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár és a Generali Egészségpénztár meglévő és leendő tagjai számára magasabb színvonalú és személyre szabott szolgáltatást, illetve a biztonságosabb és gazdaságosabb működést jelent. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. kínálatában a korábbinál is hangsúlyosabban jelennek meg a pénztári termékek, hiszen mind az egyéni, mind a munkáltatói gondoskodásnak fontos elemei és lehetőségei az önkéntes pénztárak.

Transzparencia és kiszámíthatóság

– válaszolt tömören a napokban megrendezett egészségügyi konferencia elismert szakértője arra a kérdésre, hogy mit tart a legfontosabbnak a leendő egészségügyi reformra vonatkozó jogszabályokat illetően. Ezt a mindenki számára triviális gondolatot azért tartottam fontosnak itt mindjárt a cikk elején megosztani az olvasóval, mert ez számunkra, az önkéntes egészségpénztárak számára is nagyjelentőségű kérdés. Az önkéntes egészségpénztárakat szabályozó törvény még 1993 decemberében született, természetesen a hatályba lépését követő bő évtized során számos változást éltünk meg. Tény és való, hogy az Országgyűlés által alkotott pénztári intézménynek Magyarországon nem volt előzménye, a külföldi példákról pedig tudjuk, hogy egy az egyben soha nem adaptálhatók. A törvény akkori megálmodóinak nem volt egyszerű dolguk (Szabó László egykori kedves kollégám tudna erről a legtöbbet mesélni, hiszen tudomásom szerint ő az egyetlen az akkoriak közül, akinek még ma is a pénztár az igazi hivatása), de a kortárs törvényalkotókat sem irigylem. Nem arról van szó, hogy az apróbb kiigazítások ne használtak volna a törvénynek, sőt. Az egészségpénztárak által finanszírozható szolgáltatások vonatkozásában azonban számos szigorítást élhettünk meg a gyakorlatban. Először is, a 263/2003. kormányrendelet a pénztártörvény által tágan meghatározott a „társadalombiztosítási vagy más szociális ellátást kiegészítő, pótló” pénztári szolgáltatásokat tételesen meghatározta, egyes vélekedések szerint jelentősen beszűkítette. Sajnos itt nem állt meg a törvényalkotók fantáziája: következő lépésként meghatározták, hogy sporteszközvásárlásra évente családonként 113 ezer, gyógyüdülésre 240 ezer forintot lehet költeni. Jelen cikk keretei között nem nevezném meg az „ellenérdekelt felet” (úgyis tudja mindenki, kire gondolok), de számtalan fórumon elhangzott, hogy bárcsak lenne az embereknek ennyi pénzük az egészségük megóvására, egyébként pedig ne támogassuk a magas jövedelműeket. Azon már meg sem lepődtünk, amikor ugyanez a gondolat kísérte az újabb szabályozást, amely a munkáltató által adható munkáltatói hozzájárulást – a cafeteria többi elemével együtt – éves szinten 400 ezer forintban határozta meg. És 2006. június 1-jével eljön a további szigorítások ideje. Mint ismeretes, az új, a jelenleginél szigorúbb szabályozás lényege az, hogy tagjaink 2006-ban sporteszközre a 2005. évi patikakártya záróegyenlegének megfelelő összeget, de maximum 113 ezer forintot, míg üdülésre – szintén a záróegyenleg erejéig – maximum 240 ezer forintot költhetnek. Az a dolog egyik része, hogy a jogalkotó pont a prevenciós szolgáltatások területén szigorított (még szerencse, hogy nem csak a betegek számára világos, hogy az életmentő gyógyszerre nem lehet éves keretet alkalmazni), a másik pedig az, hogy ezek a változások mekkora terhet rónak az immár félmillió főre növekedett tagság adminisztrációjára. A többi egészségpénztár gyakorlatát is ismerem, de a Patikapénztár napi feladatairól tudok a leghitelesebben beszámolni. Elöljáróban mindenkinek tudnia kell: mi arra a döntésre jutottunk, hogy a szolgáltatások igénybevételekor nem lehet az előírt keretet túllépni, nehezen vállalható annak a felelőssége, hogy a jóhiszeműen költő pénztártag az év végi adóigazolás kézhez vételekor döbbenjen rá a jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatásra rakódó adófizetési kötelezettségre. Tehát először is itt van a „hármas egyenleg” problematikája. Meg kellett oldanunk, hogy az éjjel-nappal elérhető egyenleglekérdező rendszerünk (06-40-200-203 és www.patikapenztar.hu) mindhárom egyenlegről adjon felvilágosítást. Időt, pénzt és fáradságot nem kímélve megoldottuk, hogy a szolgáltatók a megfelelő egyenlegről autorizáljanak (megjegyzem, még a GIRO Bankkártya Rt. számára is okoztunk ezzel némi fejtörést). És akkor még nem beszéltünk arról, hogy minden egyes változásról értesíteni illik tagjainkat és az érintett szolgáltatóinkat. Legutóbb 43 ezer szórólapot küldtünk szét szerte az országban az 514 sporteszközt forgalmazó vagy gyógyüdülést nyújtó szolgáltatónknak, kérve őket, hogy adjanak át egy-egy példányt tagjainknak a patikakártyával történő fizetéskor, hitelt érdemlően tájékoztatva őket a 264/2005. (XII. 14.) számú kormányrendeletben foglaltakról. És hogy ne tűnjön a Patikapénztár ennyire panaszkodósnak, ki is gondoltunk egy népszerűség-növelő intézkedést. Egy változásról szívesen értesítenénk mindenkit. Itt, Magyarországon 2006. májusában félmillióan örülnének egy kis egészségpénztári adókedvezmény-növelésnek (40%?, 50%?), ha már egyszer úgyis források kellenek az egészségügyi reformhoz. Már csak azt kell kisorsolnunk a Szövetségben, hogy ki mondja meg ezt az új kormánynak.

Magán- vagy közfinanszírozás?

Előnyösek lehetnének nálunk is a Long Term Care biztosítások.

Rovó a Tempo Egészségpénztárnak

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) félmillió forint pénzbírságot szabott ki Busa Klárára, a Tempo Egészségpénztár igazgatótanácsának elnökére a pénztárnál feltárt hiányosságok miatt. A Felügyelet megállapította, hogy a 2003. évi vizsgálatát követő felszólítás ellenére a pénztár továbbra sem a jogszabályi előírásoknak megfelelően állapította meg a tagsági jogviszony kezdetét, illetve nem az egyéni számlák, hanem a kártyaszámlák alapján számol el a megszűnt (kizárt) tagsági viszonnyal rendelkező tagokkal. A felügyelet kifogásolta azokat a szerződéseket, amelyeket a pénztár egy külső céggel kötött. A felügyelet szerint a külső társaság például a befektetésekkel kapcsolatos szaktanácsadást nem végezhetné jogszerűen. A pénztár és a társaság közötti szerződések miatt a pénztári szervezetben az egyes felelősségi körök nem állapíthatók meg egyértelműen, az operatív irányítást több különféle jogviszonyban több személy végzi, az ellenőrzés megbízhatósága kétséges.

Meggyőző szívügy?

A nem túl szellemesnek tűnő (bár a tájékozatlanabbaknak esetleg vonzerőt jelentő) Egészségért néven indul el a legújabb egészségpénztár. A kassza még tavaly november végén megkapta a működési engedélyt, de a piaci megmérettetésre igazán most készül, amihez ügynökhálózatot is bevet. Fő vonzerejük – mint Szabó Katalin igazgatósági tagtól megtudtuk – a speciális szolgáltatásokban lehet. Kiemelten a tudatos egészségvédelemre, ezen belül a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére, kezelésére koncentrálnak. Már felvették a kapcsolatot különböző egészségügyi szolgáltatókkal, amelyektől a pénztár tagjainak szóló kedvező ajánlatokat, akciókat várnak. Az egészségpénztár alapítói hátterét egy gyógyászati segédeszközökkel foglalkozó (neve elhallgatását kérő) társaság jelenti. Szabó érdeklődésünkre elmondta, hogy stratégiai pénzügyi partnerük is van, de egyelőre ez a kapcsolat sem kerülhet még nyilvánosságra. Lapunk érdeklődésére a vezető hangsúlyozta, nem tartanak attól, hogy a banki vagy biztosítói együttműködés (korábbi példák alapján) a pénztár „bekebelezéséhez” vezetne. Úgy véli ugyanis, hogy a pénzügyesek egyre jobban felismerik: célszerű, ha mindenki azon a területen tevékenykedik, amihez a legjobban ért. A kassza jelenleg négy munkáltatóval áll kapcsolatban, kedvező kondíciói (számításaink szerint például 15 ezer forint havi befizetésnél az elvonás mértéke nem éri el a 2,8 százalékot) és szakmai kapcsolatai révén azt szeretné elérni, hogy taglétszáma az idén elérje az ötezer főt.

Pénzmorzsák

Új klikkbanki szolgáltatások Több új szolgáltatással egészül ki március végétől az origo.hu portálon az Erste Bank Hungary és a T-Online közös banki szolgáltatása, az [origo] klikkbank. A bevezetés óta eltelt három hónap alatt több mint 600 lakossági és mikrovállalati számlát nyitottak meg a portálon keresztül, és az érdeklődés továbbra is igen nagy. Az üzemeltetők úgy látják, hogy az internethasználat terjedésével az online pénzügyi ügyintézésre egyre nagyobb az igény, ezért az eredeti szolgáltatások körét most kibővítették. A lakossági és mikrovállalati számlacsomag, lekötött betét és folyószámlahitel mellett így a lakossági ügyfelek már online igényelhetnek személyi kölcsönt is. Emellett a kínálat befektetési termékekkel is kiegészül: értékpapírszámlával, valamint ingatlan- és pénzpiaci befektetési jegyekkel. Az [origo] klikkbank a társaság közleménye szerint a következő hetekben további új termékeket vezet be.

Nevére vette az Évgyűrűket a Generali

A Generali-Providencia Zrt. érdekeltségébe tartozó Évgyűrűk Önkéntes Nyugdíjpénztár és az Évgyűrűk Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztár a társaság tájékoztatása szerint felvették a Generali nevet. A menedzsment indoklása szerint a három szervezet olyan fejlődési stádiumban van, hogy a szorosabb együttműködés, a közös márkanév alatt megjelenő szolgáltatások további előnyöket hozhatnak. A névváltoztatás után (amelynek bejegyzése már február 10-én megtörtént, de az érintett portálokon még tegnap sem leltünk nyomára) a biztosító kínálatában az ígéret szerint a korábbinál is hangsúlyosabban megjelennek majd a pénztári termékek. Ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy az alkalmazottak és ügynökök a kasszákat is ajánlják majd. Az, hogy ez mennyire hatékony értékesítési technika lehet, jól látszik például az OTP egészségpénztáránál, amely – nyilvánvalóan a fiókokban dolgozó ügyintézők közreműködése révén – a piacon rövid idő alatt az élbolyba tudta feltornászni magát. A csoportban rejlő lehetőségeket igyekszik kihasználni az Allianz is. A biztosító egy évvel ezelőtt elindított egészségpénztárában jelenleg a várakozásoknak megfelelően 8,5 ezer tagot tartanak nyilván – tudtuk meg Temesi Ferenctől, a kassza vezetőjétől. Az Allianz szóvivője, Sipos József kifejtette, a világon mindenütt egyre erőteljesebb a törekvés arra, hogy az ügyfelek minden szolgáltatást „egy kézből” vehessenek igénybe. (Mint ismert, az Allianz rövidesen saját bankját is bekapcsolja ebbe a körbe.) A volt Évgyűrűk pénztári vezetője, Bauer Éva lapunk érdeklődésére elmondta, a nyugdíjpénztári piacon már csekélyebb bővülést lehet elérni, az egészségpénztárnál viszont a közös név adta előnyök kihasználásával a jelenlegi 17 ezres taglétszámot az év végére 40 ezerre tervezik növelni. (2008-ra már 80 ezer tag az elérni kívánt cél.) A Generalinál már dolgoznak azokon a komplex termékeken (például egészségprogram, vállalati gondoskodó program), amelyek kihasználják a szinergiákat, az ügyfelek számára pedig előnyösebbek, mint ha minden szolgáltatást külön-külön vennének igénybe.

Komplex pénzügyi szolgáltatásokat kínál a Uniqa Biztosító

– 1999-ben jelent meg az Uniqa márkanév Európában, a pénzügyi csoport jelenleg 14 országban tevékenykedik – nyilatkozta lapunkban Ertl Pál , a Uniqa Biztosító igazgatósági tagja. – 2005-ben 4,3 milliárd euró díjbevételt értünk el a biztosítási üzletágban, amely mintegy 12 millió szerződést fed. Magyarországon 160 millió euró volt a díjbevételünk. – Mikortól működik a Uniqa Magyarországon? – A biztosító Magyarországon 1990 óta működik. Az elsők közt voltunk a 100 százalékos külföldi tulajdonnal alapított vállalkozásoknak. Ma a biztosítói piac 5–6. legnagyobb szereplője az Uniqa. A portfólióban a gépjármű-biztosítások, a vagyonbiztosítások dominálnak, de nagyon nagy szerepet szánunk az életbiztosításoknak és a nyugdíjbiztosításoknak. Ugyanakkor az Uniqa Magyarországon sem csak egy biztosítói vállalkozást jelent, hanem csoportjába tartozik az Uniqa Vagyonkezelő, az Uniqa Szolgáltató, a Heller Szaldó 2000 Kft., amely a pénztári adminisztrációt végzi, illetve a szakértői munkákat vállaló DEKRA Expert Kft. Végül fontos megemlíteni az Uniqa Egészség- és Nyugdíjpénztárat. – Eszerint az Uniqa komplex szolgáltatásokat nyújt. – Az Uniqa valamennyi országban, ahol jelen van, igyekszik teljes pénzügyi palettát kínálni az ügyfeleinek, arra törekszik, hogy magas szintű szolgáltatást nyújtson minden területen. Az Uniqa elsősorban a lakossági szegmensben erős, ami nem jelenti azt, hogy a vállalati szektort elhanyagolnánk. – Önök az Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár révén érdekeltek a magánnyugdíj-pénztári szolgáltatásokban. Nyugvópontra jutott-e mostanra a magánnyugdíjpénztárak körüli vita, mennyire válik általánossá az előtakarékosság? – Az előtakarékosság általánossá válása valóban nagyon fontos dolog, és Magyarország nagyon nagy lépéseket tett ebben az irányban. A magánnyugdíjpénztárak körüli jogszabályváltozások azt mutatják, hogy még nem jutott teljes nyugvópontra a szféra szabályozása. 2006. január 1-jétől például ismét meg kellett szólítanunk azokat a harminc évesnél fiatalabb korosztályokat, amelyek jelen pillanatban jellemzően még az állami nyugdíjrendszerben vannak. Ezek létszámát 150-200 ezer körülire becsüljük. Sajnos bizonyos korábbi jogszabályváltozások lehetővé tették, hogy ők ne lépjenek be valamelyik magánnyugdíjpénztárba, ami nem jó, de szép lassan kinőjük ezeket a gyermekbetegségeket ezen a piacon is. – Egészségpénztárukkal bizonyos értelemben a társadalombiztosítás lyukait próbálják betömködni. A kérdés az, hogy sikerül-e? – Az egészségpénztári piac kissé le van maradva a nyugdíjpénztári rendszertől. Kevésbé köztudott a lakosság körében, hogy az egészségpénztárak jelentős előnyöket nyújtanak a tagjaiknak. Ha végiggondoljuk például, hogy egy átlagos magyar család mennyi pénzt költ el olyan szolgáltatásokra, amelyeket az egészségpénztár is finanszíroznak, akkor egy a családi költségvetésekben igencsak érzékelhető nagyságú összeget kapunk. – Milyen feladatokat lát el az Uniqa vagyonkezelő társasága? – fordultunk Kovács László igazgatósági taghoz. – A vagyonkezelő kizárólag a csoportunkhoz tartozó vállalkozások vagyonkezelését végzi, amelyek összértéke jelen pillanatban 130 milliárd forintra tehető. A befektetési alapkezelők szövetsége kimutatásai ez első tíz vagyonkezelő intézmény közé sorolnak minket. A nyugdíjpénztár vagyonkezelésében a befektetési politikát 2002-től jelentősen átalakítottuk. Tagjainknak ingadozásoktól mentes, biztos hozamot szeretnénk nyújtani, biztonságos, kockázatkerülő befektetési politikát folytatunk. – Milyenek voltak a tavalyi eredmények és mik a terveik 2006-ra? – 2005-ös év jól sikerült. Az inflációhoz képest jelentős, 6-7 százalékos reálhozamot értünk el. Mivel a nyugdíjpénztárak befektetési politikája egyre jobban hasonlít egymáshoz, az a vállalkozás lehet sikeres, amely folyamatosan magas reálhozamokat ér el alacsonyabb kockázat vállalása mellett. Mi mindig az inflációt jóval meghaladó reálhozamra törekszünk. Sok tekintetben bizonyos mértékig a piac előtt járunk, például már több éve bevezettünk olyan, az eddigi magyar vagyonkezelési hagyományokkal szakító termékeket, amelyek nem meghatározott piaci indexeket követnek, hanem abszolút hozamra törekszenek. Ezen a téren a versenytársak most kezdenek hasonló termékekkel megjelenni a piacon.

Hiteles szépség és egészség

Az Uniqa Egészségpénztár kettős nyereményakcióval igyekszik új ügyfeleket csábítani. Aki július 1-jéig lép a kasszába, lcd-televíziót, házimozi-rendszert vagy dvd-lejátszót nyerhet. Akik már a nyugdíjpénztár tagjai és szerencséjük van, egyben digitális fényképezőgépet is kaphatnak. A kassza nyilvánvalóan versenyelőnyt remél attól is, hogy erre az évre olyan szerződést kötött a MediCredittel, amely a tagok számára a pénzügyi szolgáltató kínálatában szereplőhöz képest kedvezményes kölcsönlehetőséget jelent. A MediCredit – mondta el lapunk kérdésére Hartmann Krisztina marketingigazgató – 2004 őszén azzal a céllal indult, hogy azoknak a magánszemélyeknek is lehetővé tegye a különböző egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, akiknek ennek ellenértéke nem áll egy összegben rendelkezésükre. A társaság hiteltermékét egyre szélesebb körben lehet elérni, a partnerek között már most is megtalálható minden fontosabb klinika. Az igazgatótól megtudtuk, hogy ügyfélkörük ezres nagyságrendű, az átlagos hitelösszeg 450 ezer forint, a futamidő pedig három év. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az ügyfelek többsége plasztikai sebészeti beavatkozáshoz igényli a pénzt (a társaság honlapja tanúsága szerint 42 olyan partnerrel áll kapcsolatban, ahol ez a beavatkozás végrehajtatható), amelynél általános a félmillió forint feletti kifizetés. A MediCredit által ajánlott kölcsön forintalapú, a mai hitelpalettán tehát elég drágának tűnik. A kondíciós lista szerint a teljes hiteldíj (THM) meghaladja a 85 százalékot. Hartmann úgy véli, ez a szélsőérték csak félrevezeti az érdeklődőket. Ilyen magas terhe ugyanis csak a százezer forintos, egyéves futamidejű hitelnek van. A társaság kihelyezéseinek átlagos THM-je 34 százalékos, ami a fogyasztási kölcsönök folyósításakor alkalmazott piaci kamatnak felel meg. A MediCredit – állította a marketingigazgató – a bankoknál rugalmasabban és rövidebb idő alatt juttatja ügyfelét pénzhez, és az sem mellékes, hogy a finanszírozás összekapcsolódik az orvosi ellátással (amíg elkészülnek a beavatkozáshoz szükséges leletek, a kölcsön is „sínre kerül”).