Keresés

Szövetségben rejlik az igazi erő

Az egészségpénztárak egy része belátta: a tagok érdekeinek védelme céljából szövetkezniük kell. A szerveződés célja, hogy az információkat egymással megosztva, az eddiginél hatékonyabb érdek-képviseleti munkát folytassanak. A januárban életre hívott Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége (MÖESZ) már több eredményt is fel tud mutatni: elindították például saját honlapjukat (www.penztarszovetseg.eu), ahol Magyarországon elsőként működik a KSH statisztikájára épített életkorszámítás. A legnagyobb sikerük azonban az elmúlt évek egyik legtartalmasabb és leghasznosabb egészségügyi konferenciájának létrehozása: itt az államigazgatás meghatározó szereplői a százfős hallgatóság előtt biztosították az önkéntes egészségpénztárakat támogatásukról. A szövetség független szakmai műhely jellegét ez a konferencia a jövőben nyilvánvalóan erősíti, illetve meg is alapozhatja majd. A szervezet tagjai egyébként már ma is havi rendszerességgel találkoznak, hogy saját szektorukról hiteles képet alkossanak. Az eddigi tapasztalatok szerint a találkozókon nem vesz mindenki részt minden alkalommal, de a rendszeres párbeszéd már kialakult, sőt időnként a kasszákhoz kapcsolódó szakmák (pénztári szolgáltatók, jogi szakértők) képviselői is megjelennek. A találkozók és az internetes jelenlét nyilvánvalóan egymást erősítik. A szférát érintő témákról rendszeresen hoznak létre fórumot, legutóbb a zöld könyvről indítottak ilyet, különös tekintettel arra, hogy miért nem kapott abban helyet az egészségpénztári intézmény mint a tervek szerint bevezetésre kerülő vizitdíj fizetésének forrása. Bárki kezdeményezhet egyébként valamilyen fórumot, és persze meg is írhatja a véleményét. Rövidesen szakmai vitát indítanak az egészségügyi reformról. Az egészségpénztári szféra célul kitűzött negyedévente történő szakmai értékelésével kapcsolatban az első körben a legfontosabb cél az volt, hogy friss adatok kerüljenek a közvélemény elé, hiszen – hangsúlyozzák a szövetségnél – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az adatokat 4-5 hónapos követéssel összesítette és tette fel a honlapjára. A PSZÁF segítségével már hozzá lehet jutni hiteles információkhoz a pénztártagok által igénybe vett szolgáltatásokról a 263/2003. sz. kormányrendeletben meghatározott struktúrában, a terv szerint viszont ezt negyedévente is lehetne majd elemezni. A szövetség idei tervei között szerepel az Országos Egészségpénztár (OEP) és az önkéntes egészségpénztárak között tavaly aláírt szerződés tartalommal való kitöltése (taj-számok átadása és első elemzése a pénztári szféra tagjai OEP-alapokból való költésének feltérképezése céljából). A MÖESZ-nél úgy látják: bár az OEP belső egyeztetései lassítják a folyamatot, de már az is fontos előrelépés, hogy az állami intézmény fogadási készséget mutat a közös munkára. Az előbbinél nem kisebb feladat, hogy a szektornak sikerüljön elérnie az egyéni befizetésre vonatkozó adókedvezmény prevenciós és a lekötésre vonatkozó mértékének emelését, valamint az adójóváírásnak az adóév zárását követő minél hamarabbi visszautalását (a pénztári adatszolgáltatás időpontja január vége, míg a visszautalás március végére esik). Fontos persze a sporteszköz és üdülés korlátainak eltörléséért folytatott lobbizás is. A szakemberek készülnek arra is, hogy újradefiniálják az önkéntes egészségpénztári szféra szerepét, középpontba helyezve a prevenciót. Utóbbit azonban még pontosan meg is kell határozni, figyelembe véve az egyén szintjére lebontott viselkedési mintát is.

Együtt az újítás és a tradíció

A Patika-csoport az egészségük érdekében nagyobb összeggel takarékoskodók kiszolgálására létrehozott Új Pillér pénztár után újabb, önkéntes nyugdíjpénztári szereplővel bővíti palettáját. A cél, hogy a pénztártagok minden élethelyzetre „házon belül” megtalálják a megfelelő megoldást, amiből az is sejthető, hogy a bővítésnek még nincs vége. A Tradíció Önkéntes Nyugdíjpénztár a Patikapénztár legjobb hagyományait veszi át: a befizetések ott már megszokott két munkanapon belüli jóváírása az új szereplőnél is gyakorlat lesz. A függő tételek alacsony aránya a nyugdíjpénztárnál talán még nagyobb jelentőséggel is bír, hiszen minden egyes nem jóváírt nappal a tagok nyugdíjvárománya csökken (elesnek a hozamtól). A várható hozamot illetően pedig érdemes emlékeztetni arra, hogy a Patikapénztár ötéves hozama 9,31 százalék lett, amivel sikerült megelőzniük a nyugdíjpénztárak kétharmadát. Ez az eredmény különösen akkor figyelemre méltó, ha belegondolunk: a patikakártya egyenlege látra szólóan mindig hozzáférhető, míg a nyugdíjpénztáraké nem. A nyugdíjpénztárnál is természetesen számítanak majd a 70 ezret meghaladó patikakártya-használóra. A Patika-csoportnál az előbbiek alapján is úgy gondolják, hogy a Tradíció a piacon elérhető legjobb pénzügyi konstrukció lesz, aminél építenek a nyugdíjpénztárak eddigi tízéves tapasztalataira is. A kasszánál egyszerű, átlátható költségstruktúrát vezetnek be: a működési költséget egységesen 5 százalékban szabják meg, ami az átlagos körüli (ötezer forintos) befizetések esetében a tízezer főnél nagyobb pénztárak mindegyikénél alacsonyabb elvonást jelent. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ezek mögött álló, általában pénzügyi intézmények is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy ügyfeleiknek minél komplexebb szolgáltatást tudjanak nyújtani. Az önkéntes pénztári piacon ez a trend eddig elsősorban azt jelentette, hogy a nemritkán banki, illetve biztosítói háttérrel rendelkező nyugdíjpénztárak léptek be szinte kivétel nélkül az egészségpénztári piacra (OTP, Allianz, Generali, Aranykor, MKB). Az, hogy a Patikapénztár ezt pont fordítva teszi, a kassza vezetője, Lukács Marianna szerint azt jelenti, hogy az indítás költségeit nem a Patika viseli, ellentétben a pénzügyi csoportokkal, amelyek a nyugdíjpénztárra terhelik az egészségpénztár indításának költségeit. Nálunk – hangsúlyozta Lukács – senkinek a nyugdíja nem lesz kevesebb valaki más egészségéért.

Kamatadómentesen szeptember 1-je után is

Kalkulátorral és online belépési lehetőséggel, az online belépésért 6000 Ft-os ajándékutalvánnyal várja a CIB Bank stratégiai partnere, az Aranykor Nyugdíjpénztár és az Aranykor Egészségpénztár mindazokat, akik szeptember 1-je után is költséghatékony megtakarítást keresnek – nyilatkozta dr. Csepi Lajos, a pénztárak ügyvezetője.

Jöhet az elektronikus receptírás

A chipkártya a Magyar Telekom e-Szignó szolgáltatásával nagymértékben segíti az orvosok tevékenységét, és ezáltal javítja az orvosi ellátás hatékonyságát.

Szerkesztési hiba az egészségpénztári szigorítás?

Az egészségpénztári szektort az Új egyensúly program több intézkedése igen hátrányosan érinti, a kasszák többségénél azonban úgy vélik: a munkáltatói kifizetések korlátozásának az igazi nagy vesztesei inkább az önkéntes nyugdíjpénztárak lehetnek.

Ápolás és biztosítás

Az egészségügyi reform kapcsán még sok fontos kérdés megválaszolatlan – hívták fel a figyelmet (másokhoz hasonlóan) az OTP Egészségpénztárnál, ahol hangsúlyozták azt is, hogy a több-biztosítós rendszerre való esetleges áttérésről például csak az év végén születik döntés; az áttérés, illetve az új intézményrendszer kialakítása pedig hosszabb időt vesz majd igénybe. Mi – mondta el Lukács Marianna ügyvezető igazgató – a Patikánál és az Új Pillérnél már bizonyosnak látjuk, hogy az egészségügyi rendszer is több pilléren nyugszik majd, és mint ilyenben, az egyéni igényeket kielégítő önkéntes pénztáraknak meghatározó szerepük lesz. Annál is inkább, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) mellett az egészségpénztár az az intézmény, amely jelenleg a legtöbb ember (több mint félmillió család) egészségügyi ellátását szervezi. Lukács kifejtette: a kasszáknál rendelkezésre áll az a tudás és szakmai tapasztalat, amiről az OEP – az egyéni egészségszámla bevezetésével – még csak álmodik. Az önkéntes egészségpénztárakra való támaszkodás így szerinte nem kérdésként, hanem megoldásként merülhet fel a kieső OEP-szolgáltatások vagy a tervezett vizitdíjak finanszírozásában. Az Aranykor vezetője, Csepi Lajos úgy véli, hogy az egészségpénztárakon keresztül a magasabb szintű szolgáltatások lennének finanszírozhatók. Lukács meggyőződése viszont az, hogy az OEP újonnan létesítendő ápolási biztosítás ágában az egészségpénztárak meghatározó szerepet tudnának vállalni, amiben információik szerint számítanak is rájuk. Szerinte az ápolási feladat mellett más kiegészítő tevékenységet is elláthatnak a kasszák, ami illeszkedik több uniós ország (például Franciaország, Németország, Ausztria) gyakorlatához. A szakember a mostani korlátozások után is egyértelműen azt gondolja, hogy az egészségpénztárak forrásgyűjtő szerepe (már ennek jegyében alakították meg az Új Pillért) jelentős lehet az életpálya során eltérő korban felmerülő betegségekre való előtakarékoskodás meghonosításában. A Winterthur kasszájánál úgy látják, hogy mivel megkerülhetetlen közgazdasági tény, hogy a magyar egészségügy a jelenlegi szerkezetében nem finanszírozható, ezért megoldásként csak az „ingyenesen” nyújtott szolgáltatások korlátozása vagy további forrásbevonás jöhet szóba. Az itteni vezetőknek is meggyőződésük, hogy az egészségpénztár a jelenlegi működési rendszerében alkalmas lehet arra, hogy ebbe a pluszfinanszírozásba a munkáltatói és a munkavállalói forrásból egyaránt pénzeszközöket vonzzon. Többen is kiemelték, hogy az egészségpénztárak igen jelentős tudást halmoztak fel a különböző egészségügyi típusú szolgáltatások finanszírozásában, a jogosultságok ellenőrzésében, egyfajta árkontrollban, valamint komoly szerepük van abban, hogy a vállalatok a juttatási rendszerükbe egészségügyi szolgáltatásokat is beépítsenek. A kasszák – figyelmeztettek az OTP szakemberei – olyan infrastruktúrával rendelkeznek, amely a biztosítási rendszernek mindenképpen alapeleme lesz. Ugyancsak az egészségpénztárakban rejlik az a szellemi kapacitás, illetve többéves tapasztalat, kiépített országos hálózat, amely az új biztosítási rendszer zökkenőmentes kialakításában, majd pedig üzemvitelében alapvető fontosságú lehet. Számos magyar egészségpénztár mögött – fejtették ki talán nem véletlenül éppen a Winterthurnál – olyan biztosítótársaság áll, amely a világ számos országára kiterjedő, különböző egészségügyi alaprendszereket kiegészítő vagy kiváltó egészségbiztosítói gyakorlattal rendelkezik. Az MKB Egészségpénztár vezetője, Lehoczky László is a kasszák szerepvállalása mellett érvel. Ez történhet akár úgy is, hogy az egészségpénztárakból nőnek ki a majdani biztosítók.

Ambiciózus MKB-terv Romániában

Az MKB Bank tervei szerint a napokban megvásárlandó román Romexterra Bank jelenlegi 140 ezer lakossági és 10 ezres vállalkozói ügyfélállománya 2015-re 70 ezer vállalati (ezen belül 40 kkv) és 700 ezer lakossági partnert számlál majd. A tavalyi évet 302 millió eurós mérlegfőösszeggel, 48,5 milliós saját tőkével és 4,7 millió eurós adózott eredménnyel záró hitelintézetnek 2010-re a jelenlegi 0,8 százalék helyett 3,8 százalékos piaci részarányt kell produkálnia az ügyfélhitelek és 3,6 százalékos (ma 1,1 százalékos) részesedést a betétek terén. A tervek szerint 2015-re 5,9 százalékos hitel- és 5,5 százalékos betétoldali piaci súly elérése a cél. A jelenleg 43 kirendeltségből álló hálózat 150 fölé nőne. A bankhoz tartozó lízing- és brókercég mellett az MKB a befektetési szolgáltatások bővítését, valamint nyugdíj- és egészségpénztár indítását tervezi.

Krátky Attila lett a Medicover kereskedelmi igazgatója

A Medicover holding tulajdonosai és a Medicover Egészségközpont Zrt. vezetőségének döntése alapján a Medicover kereskedelmi igazgatói posztját ez év júniusától Krátky Attila tölti be. A szakember többéves kereskedelmi vezetői tapasztalatot gyűjtött előző munkahelyein. Karrierjét az AVIS autókölcsönzőnél kezdte, ahol 1992-től 1998-ig különböző pozíciókban dolgozott, majd 1998 és 2005 között az Accor Servicesnél volt kereskedelmi igazgató. Részt vett több sikeres termék kidolgozásában és piaci bevezetésében (ilyen volt például a Wellness Egészségpénztár).

Aggasztó jelek az egészségpénztáraknál

Az egészségpénztárak is gyűjtenek lakossági megtaka-rításokat, az itt felhalmozott vagyon már most több mint egy évre elegendő önkéntes finanszírozási tartalékot jelent.