Keresés

MKB-pénztárak: 200 ezer tag

A mai napon vizsgázik először „élesben” a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás és -fizetés az APEH-nél; a várható bonyodalmak miatt az MKB Nyugdíjpénztár csak 2008-tól tartja reálisnak, hogy bevezesse a választható portfóliót a tagság számára. Miként a pénztár által kiadott sajtóközlemény fogalmaz, a befizetések beazonosítása egyelőre hosszú időt vesz igénybe: az APEH-től az ellenőrzött, elektronikus bevallások „rendesen” is csak a benyújtást követő mintegy 1,5 hónap múlva érkeznek meg a pénztárakhoz. Az új rendszer kezdeti problémái ezt az időt kitolják, márpedig a beazonosításra váró összegek nem tehetők hozzá az ügyfél által választott portfólióhoz. Ezek a pénzek így egy átmeneti, 4. portfólióba kerülnek, amelynek hozama különbözik a választható portfóliókétól. (Ez utóbbit 2009-től a pénztáraknak már kötelezően biztosítaniuk kell, hogy tagjaik befizetései az életkoruknak megfelelő, eltérő kockázatú befektetési politikát képviselő portfólióba kerülhessenek, illetve ezt a besorolást saját döntésük alapján a pénztári tagok módosíthassák.) Az MKB-pénztárak taglétszáma egyébként januárban meghaladta a 200 ezer főt. Az önkéntes pénztár az öt legnagyobb között szerepel, 113 ezres nyilvántartottal, ráadásul a 724 ezer forintos egy főre jutó vagyon is magasabb az átlagnál. A magánnyugdíjpénztárnak 30 ezer tagja van, míg az MKB Egészségpénztár ügyfeleinek száma január elsejével – amikor a pénztárba olvadt a Kristály Egészségpénztár – meghaladta a 67 ezer főt, ez a 4. helyet jelenti a piacon.

Kísérleteznek az egészségpénztárak

A jogszabály lehetővé teszi, hogy a vizitdíjat a tagok egészségpénztári számlájukról rendezzék. Ennek megoldása azonban a gyakorlatban közel sem egyszerű, hiszen – mint arra az egyik egészségpénztári szövetség, az Eposz elnöke, Bolvári László felhívta a figyelmet – a kasszák jelenleg csak bizonylat alapján számolhatnak el. A parkoló automatához hasonló berendezéseknél vagy a különböző zsetonnal operáló megoldásoknál nem szerepel a tag neve, sőt papíralapú bizonylat sincs. Az elektronikus bizonylat esetében a törvény kötelezővé teszi az időbélyegzőt és az elektronikus aláírást, ami nyilvánvalóan pluszkiadásokkal jár. A pénztárak szigorú költséggazdálkodása azonban nehezen bír el ilyen járulékos kiadásokat. A Patikapénztár éppen ezért – tudtuk meg vezetőjétől, Lukács Mariannától, aki a másik pénztárszövetség (Möesz) elnöke – kialakított egy olyan rendszert, amely a kártyaelfogadást a neten oldja meg. A már tesztelés alatt álló megoldásnál csak az elszámolóháznak (zsíró) kell díjat fizetni, a kártyaleolvasó berendezés költsége így megtakarítható. A Patika – másokhoz hasonlóan – még csak most kezdett hozzá elképzelései gyakorlati megvalósításához. Jelenlegi terveik szerint a tagok választhatnak majd, hogy egy szolgáltatónál váltanak vizitdíjbérletet, vagy a pénztár által kiállított bérletet használják fel a vizitdíj rendezésére. A kártyaszolgáltatóval együtt a vizitdíj kártyás fizetési módját részesítené előnyben a Generali Egészségpénztár (Ep.), de – mondta el a kassza vezetője, Bauer Éva – a vizitdíjszedésre jogosultak körében egyelőre kevés az elfogadóhely. A vizitdíj a hagyományos módon (számla, nyugta beküldésével) az egészségpénztárak többségében (a Generali mellett erről nyilatkoztak lapunknak például az Aranykornál is) elszámolható, akadnak azonban olyan kasszák (például a Tempo), amelyek erre csak akkor adnak lehetőséget, ha az orvos előtte szerződött a pénztárral.

Egészségpénztárból betegségpénztár?

Középtávon az egészségpénztárak szerepe alapvetően megváltozik majd: amennyiben döntés születik a több-biztosítós modellről, a pénztári szektor vélhetően azon polgárok számára kínál majd lehetőséget, akik nem kívánják a magasabb többletszolgáltatást nyújtó privát biztosítóknak fizetni a havi rendszeres összegeket, hanem inkább előtakarékoskodnak majd, hogy szükség esetén egészségpénztári megtakarításaikból tudják kifizetni a magasabb szintű ellátás egyszeri költségeit. Studniczky Ferenc, a piacvezető OTP Egészségpénztár első embere szerint így a pénztárrendszer hosszú távon megmaradhat, sőt egy-egy pénztár akár alapja is lehet majd egy magán-egészségbiztosítónak, hiszen rendelkezik tagsággal, kiépült szervezete van, és kapcsolatban áll egészségügyi szolgáltatókkal is. Studniczky szerint egyértelmű, hogy az OTP a feltételek tisztázódása esetén belevág a magán-egészségbiztosító szervezésébe. Rövid távon más gondjai vannak a pénztári szektornak. A szakmai szövetségek együtt lobbiznak azért, hogy a változások június elsejei hatálybalépése előtt úgy módosítsák a szükséges jogszabályokat, hogy a sportcélú kiadások továbbra is adómentesen elszámolhatóak maradjanak. Studniczky szerint a prevenciós célú tevékenységek kiszorulásával – az egészségturizmus jelentős szigorítások mellett maradt benn az adómentes körben – a pénztárak fokozatosan betegségpénztárrá alakulhatnak át. A szabályozás ilyen fordulata azért is érdekes, mivel a másik oldalon a jogszabályalkotó ma már azt is megengedi, hogy valaki fogorvosi ellátásért fizessen üdülési csekkel. Hogy nincs szó „számlagyárról”, azt a szakember azzal igazolta, hogy a pénztárak kiadásaiban a sporttal összefüggő költségelem aránya még mindig csak 16 százalék, míg a gyógyüdülések részaránya 7 százalékos. Mindezzel áll szemben a gyógyszerek 34 százalékos aránya, ami a gyógyászati segédeszközökkel együtt a pénztártagok kiadásainak 60 százalékát teszi ki.

Lobbiznak az egészségpénztárak

Az egészségpénztári szövetségek egységes lobbiba kezdenek azért, hogy még a júniusi bevezetés előtt módosítsák a pénztártörvényt és a vonatkozó kormányrendeleteket annak érdelében, hogy a sport célú kiadások továbbra is adómentesen legyenek elszámolhatóak a pénztártagok számára.

A kisvállalkozásokat érintő idei adójogszabályok

A BKIK fenntartja azt a határozott véleményét, hogy a vállalkozásokat túlságosan sok adófizetési kötelezettség terheli, ezért folyamatosan azon dolgozik, hogy e terhek csökkentését elérje. Ettől függetlenül a szervezet eleget tesz annak a feladatának, hogy tagjait folyamatosan tájékoztatja az őket érintő kérdésekről, szakemberei segítségével most összeállítást készített a 2007. évi adózás jelentősebb szabályairól.

A családi pillér

A Patikapénztár hűséges drukkolói már megszokhatták tőlünk (sőt, el is várják!), hogy tagjaink számára minden megkezdett esztendő hasznos újdonságot hoz.

Elkelt az utolsó bankfüggetlen szolgáltató

Az olasz SSB, Európa egyik vezető bankkártya-tranzakciókat feldolgozó és fizetésirendszer-szállítója tegnap bejelentette, hogy megvásárolta a magyar GIRO Bankkártya Zrt.-t (GBC). A magyar piacon két olyan lánc működött, amely több bankkal is kedvezményes kártyaelfogadási szerződést kötött. Az Euronetet már korábban felvásárolta az OTP Bank, most pedig a GBC tűnik el korábbi formájában. A GBC-logós bankjegykiadó automatákat (atm) a társaságban is tulajdonos K&H és HVB Bank ügyfelei használhatták a teljesen idegen automatáknál alkalmazotthoz képest kedvezményes díjért. Ilyen szerződéssel több takarékszövetkezet is rendelkezett. Az SSB – válaszolták lapunk érdeklődésére – garantálja a fennálló szerződések érvényben maradását, két fő partnerével (K&H, HVB) pedig hosszú távú együttműködést alakít ki. A vásárlással az új tulajdonosnak az a célja, hogy a régió piacának fizetésirendszer-elosztójává váljon. Ezt megalapozhatja, hogy a magyar vállalat az előző három évben 63 százalékos forgalomnövekedést tudott elérni. A GBC ügyfélkörébe jelenleg 17 hazai bank, 163 takarékszövetkezet, 2 külföldi bank és 15 egészségpénztár tartozik. Tavaly 76 millió tranzakciót dolgoztak fel 1150 atm és több mint 14 ezer, kereskedőknél lévő terminál (pos) felügyelete mellett. Az adásvételhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete formális jóváhagyása is szükséges, a szervezetnek ehhez 90 nap áll rendelkezésére. A folyamat felgyorsításának érdekében már hónapokkal ezelőtt elindult egy előzetes jóváhagyási folyamat – mondta el a tranzakcióról Marko Voljc, a K&H-csoport vezérigazgatója.

Kórházi számlák zökkenőkkel

Összesen 289 készítmény került fel a patikán kívül is árusítható szerek folyamatos felülvizsgálat alatt álló listájára, de nagyobb meghökkenést keltett, hogy néhány kedvelt gyógyszer (például az Algopyrin) várhatóan a hó végétől csak receptre lesz kapható. A Phoenix Pharma gyógyszer-nagykereskedő cég elnöke, Küttel Sándor szerint az orvosságok továbbra is 300 millió doboz körül fogyhatnak majd, de például az Algopyrin kevésbé kelendő lehet. Ezzel más kereskedők, de a patikák sem értenek egyet. Akadnak, akik már most látják a jeleit annak, hogy a gyógyszerből – amíg szabadon beszerezhető – igyekeznek készleteket felhalmozni. A gyógyszertárak egyébként nem a szerek, hanem a nyitási liberalizáció miatt aggódnak, ezért különböző új módszerekkel igyekeznek magukhoz kötni a vásárlókat. Áprilistól az egyik egészségpénztár kezdeményezésére 1200 patikában létesülhetnek prevenciós sarkok. Az első napok tapasztalatai alapján (január elseje óta kötelező „számlát” csatolni a kórházi zárójelentéshez) az egészségügyi intézmények közül kevés olyan van, amelyik pozitív tapasztalatokról tud beszámolni.

Jogellenes akció?

A Patika-csoport (a Patika és az Új Pillér Egészségpénztár) által meghirdetett év végi akció keretében a tagok az őket terhelő ötszázalékos költségből két százalékot az újonnan alapított önkéntes nyugdíjpénztárba, a Tradícióba utaltathattak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint azonban – mint azt a honlapon közzétett határozat mutatja – az akciónak az átutalásra vonatkozó része jogszabálysértő. Indoklásuk szerint ugyanis a kasszák a tagok befizetéseit csak a pénztártörvényben meghatározott szolgáltatásokra, illetve szervezetük működtetésére fordíthatják. A jogszabálysértést a határozat szerint (amely érdekes módon kizárólag az Új Pillért marasztalja el) tetézi az a körülmény is, hogy a tájékoztatásban megnevezett nyugdíjpénztár még nem kapott tevékenységi engedélyt a felügyelettől, így tagdíjat nem fogadhat, az alapító tagokon kívül új tagokat nem vehet fel. A Patikapénztár ügyvezető igazgatója, Lukács Marianna lapunk érdeklődésére elmondta: a PSZÁF csupán reklámanyagból informálódott, így nem ismerhette meg a konstrukció minden részletét. A kétszázalékos rész átutalását ugyanis – mint arról már szóban és írásban is tájékoztatták a felügyeletet – a pénztárakat működtető Patikacenter végezte (volna). Mint hangsúlyozta: ilyen tranzakcióra nem került még sor, mivel a felügyelet 11 hónap alatt sem adta meg a Tradíció indulására az engedélyt. A tagok közül mindössze néhány százra tehető az érintettek száma, akiknek pénzét csak a PSZÁF-engedély kiadása után írhatják jóvá számlájukon – tette hozzá Lukács. Az ügyvezetőtől megtudtuk, hogy az akció egyébként igen sikeres volt. A pénztárcsoport december 28-áig ennek keretében összesen 823,7 millió forintot gyűjtött össze.