1. Elektronikus bevallási rend
Ez év január 1-jétől már havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell elektronikus bevallást tenni
l minden kifizető, munkáltató, foglalkoztató a magánszemélyeknek juttatott bevételekről ezek adó- és járulékvonzatairól valamint
l minden nem kiegészítő tevékenységű (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó saját adó- és járulékkötelezettségéről.
Néhány speciális esetet
l ha a társas vállalkozásnak a tagjain kívül nincs más foglalkoztatottja és minden tag egyidejűleg, heti 36 órás foglalkoztatást elérő munkaviszonyban álló társas vállalkozónak minősül, akkor a bevallást csak azokról a hónapokról kell benyújtani, amelyben tagjának adó- és/vagy járulékköteles bevételt juttatott;
l az egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatást elérő munkaviszonyban álló vagy nappali tagozatos tanuló/hallgató eva-alany egyéni vállalkozó saját járulékairól a bevallást negyedévente a negyedévet követő hó 12-éig adja be;
l az egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatást elérő munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó nem nyújtja be saját bevallását arról a hónapról (eva-alany esetében: negyedévről), amelyben vállalkozói kivétet nem számolt el, illetve melyben eva-alany és átalányadózó esetében nem szerzett bevételt.
A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) egyéni vállalkozó saját egész évi adó- és járulékkötelezettségéről évente utólag az adóévet követő február 15-ig kell benyújtani a személyijövedelemadó- vagy az eva-bevallást. Ezt a bevallást elektronikusan kell teljesíteni, ha foglalkoztatóként a havi bevallás benyújtására köteles, papíralapon is beadhatja, ám ha nem minősül kifizetőnek, foglalkoztatónak, akkor a 0708-as havi bevallást sem kell benyújtania.
Minden más – ideértve a 2006-ról 2007-ben benyújtandóakat – bevallást, adatszolgáltatást is, már elektronikus úton kell benyújtani azoknak az adózóknak, akik/amelyek az adózás rendjéről szóló törvény 31. § (2) bekezdés szerinti (havi) elektronikus bevallás benyújtására kötelezetté váltak.
Az a kifizető, munkáltató és nem nyugdíjas egyéni vállalkozó, aki/amely az adózás rendjéről szóló törvény 31. § (2) bekezdése szerinti (havi) elektronikus bevallás benyújtására most 2007. január 1-jétől vált kötelezetté, a teljes 2006-os adóévről utólagosan, elektronikus úton havi bontásban bevallást, valamint személyenkénti összesített adatszolgáltatást kell teljesítsen.
Ennek határideje:
l egyéni vállalkozó esetében 2007. február 12.
l jogi személyiséggel nem rendelkező, egyéb szervezet esetében 2007. február 5.
l minden más, foglalkoztató által benyújtandó esetben 2007. január 31.
A 2007. januártól esedékes magán-nyugdíjpénztári tagdíjakat már nem a magánnyugdíj-pénztárak, hanem az APEH felé kell bevallani, valamint az APEH által magán-nyugdíjpénztáranként megnyitott számlákra kell megfizetni.
A 2007 előtti időszakokra a bevallást és a befizetést az illetékes magánnyugdíjpénztárak felé kell teljesíteni, illetve a 2007 előtti időszakról benyújtott bevallások önellenőrzését is a magánnyugdíjpénztárakhoz kell benyújtani.
A tagdíjat, a tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot forintban kell bevallani és megfizetni az APEH által megnyitott számlákra, nyugdíjpénztáranként.
A munkáltató és a kifizető már nem az egészségbiztosítási szervnek, hanem az APEH-nak jelenti be a biztosítási jogviszonyban foglalkoztatott személy adatait, a biztosítási jogviszony keletkezését, szüneteltetését és megszűnését. A bejelentett adatokat az APEH továbbítja az OEP, illetve az EMMA részére.
A nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatást (NYENYI) közvetlenül a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez – a 2006-os évről – 2007. április 30-ig, illetve utolsó alkalommal az idei évről 2008. április 30-ig még teljesíteni kell. Ezt követően a nyugdíjazás évére, vagy ha a nyugdíjigény benyújtása a tárgyév április 30-a előtti, akkor a megelőző évre vonatkozóan továbbra is közvetlenül a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervhez kell az adatszolgáltatást teljesíteni.
2. A különadókról
Egyéni vállalkozót érintő szabályok:
A 2006. szeptember 1-jétől hatályos rendelkezések értelmében a személyi jövedelemadó (szja) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a különadó alapja után négy százalék különadót fizet. A különadó alapja: a kapott támogatás nélkül számított vállalkozói bevétel vállalkozói költségeket meghaladó része, átalányadózónál pedig az átalányadó alapja. (Az eva-alany egyéni vállalkozóként különadót nem fizet.)
A különadóra 2007-től a vállalkozói adóalap, illetve az átalányadó-alap utáni adóelőleg-fizetési szabályok értelemszerű alkalmazásával negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-i esedékességgel különadó-előleget kell fizetni.
A különadó(előleg) költségként nem számolható el és az osztalékalapot sem csökkenti!
Társas vállalkozás különadójára vonatkozó szabályváltozások:
A 2006. szeptember 1-jétől hatályos szabályok értelmében a társas vállalkozás az előtársaság kivételével a különadó alapja után négy százalék különadót fizet. A különadó alapja: a számviteli beszámolóban kimutatott adózás előtti eredmény – növelő és csökkentő tényezőkkel korrigált – pozitív összege. Az adóév december 20-i esedékességű feltöltési kötelezettség minden különadót fizető társas vállalkozásra kiterjed. (Az eva-alany társas vállalkozás különadót nem fizet.)
Az idei évtől a (kedvezményezett) átalakulással, a kedvezményezett részesedéscserével, bejelentett részesedéssel kapcsolatban további növelő és csökkentő tételek léptek hatályba, részben visszamenőleges alkalmazhatósággal, továbbá csökkenthető az adóalap az alap- és alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeivel is.
Pontosításra került, hogy a különadót és a következő időszakban fizetendő adóelőleget a társasági adóbevallással egyidejűleg kell bevallani.
3. Személyi jövedelemadó
A nyugdíj és a nyugdíjas baleseti járadéka adóterhet nem viselő járandósággá vált, a kifizető, a munkáltató a nyugdíjasnak juttatott összevont adóalapba tartozó jövedelem adóelőlegét ennek figyelembevételével állapítja meg.
A munkáltatói hozzájárulás akkor adómentes, ha nem haladja meg az
– önkéntes kölcsönös nyug- díjpénztár(ak)ba történő befizetés esetén együttesen legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 50 százalékát,
– önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)/önsegélyező pénztár(ak)ba történő befizetés esetén együttesen legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes havi minimálbér 20 százalékát.
Az adójóváírás szabályai, mértéke nem változik.
A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás (természetbeni juttatás):
adója 54 százalék, amelyet a munkáltató már nem az adóév utolsó napjára, hanem az adómentes értékhatár túllépését követően a juttatás napjára – a munkaviszony év közben történő megszűnésekor az arányosított értékhatár túllépése esetén a munkaviszony megszűnése napjára – állapítja meg és az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg s vallja be.
A reprezentáció és az üzleti ajándék adómentes határt meghaladó része után az adó 54 százalék (valamint a 29 százalék tb-járulék és három százalék munkaadói járulék).
Megszűnő mentességek:
l a munkáltatói, a szolgálati érdekből történő áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a költözködéshez nyújtott szolgáltatás és jogszabály alapján nyújtott munkáltatói költségtérítés, átalány (utazásra, szállításra, költözködésre, lakás-helyreállításra);
l a bérnek pénzintézetnél nyitott bankszámlára törvény által kötelezően előírt átutalásából adódó többletköltség munkáltató által történő megtérítése, legfeljebb évi kétezer forint összeghatárig.
Változó mentességi szabályok:
1. Korábban a kifizető bármely belföldi magánszemélynek, de 2007. I. 1-jétől
l üdülési csekket kizárólag
– a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállalója közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának,
– a gazdasági társaság a személyesen közreműködő tagjának, nyugdíjas tagjának, ezek és elhunyt tagja (nyugdíjas tagja) közeli hozzátartozójának
– a szövetkezet és a szakszervezet a tagjának, nyugdíjas tagjának, ezek és elhunyt tagja (nyugdíjas tagja) közeli hozzátartozójának juttathat ingyenesen vagy kedvezményesen a havi minimálbért meg nem haladó értékben, amely kizárólag belföldi üdülési, pihenési, kikapcsolódási, egészségmegőrzési, betegségmegelőzési, szabadidősport szolgáltatásra váltható be;
l csekély értékű ajándékot adómentesen kizárólag
– a munkáltató a munkavállalójának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának,
– a szakszervezet a tagjának, nyugdíjas tagjának, a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának
juttathat legfeljebb évi három alkalommal a termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány értékéből alkalmanként a havi minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékben.
2. A munkáltató havi 10 000 Ft-ig biztosíthat dolgozója, nyugdíjasa, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató részére adómentesen étkeztetést vagy havi 5000 Ft-ig juttathat kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt.
3. A munkáltató által adható adómentes iskolakezdési támogatás összege 20 000 Ft.
Munkáltatói adómeg-
állapítás, munkáltatói közreműködés az adóhatósági adómegállapításban
A magánszemély 2006. évi jövedelmeiről főszabály szerint maga köteles bevallást benyújtani, de ha annak feltételei fennállnak, adóhatósági vagy munkáltatói adómegállapítást is kérhet. Az adóhatósági adómegállapítást (ADAM-ot) kérheti közvetlenül az adóhatóságtól, de kérheti a munkáltatója közreműködését is az adóhatósági adómegállapításban, úgy, hogy az erre vonatkozó nyilatkozatot és a 06530-as bejelentést 2007. február 15-éig munkáltatójához benyújtja. Ezt a munkáltató alaki szempontból felülvizsgálja, a magánszeméllyel egyeztetve javítja és március 12-éig elektronikus űrlapon továbbítja az APEH-hoz.
A dolgozó, a társas vállalkozó 2007. február 15-éig írásos nyilatkozatban kérheti munkáltatóját, társas vállalkozását, hogy a 2006. évi személyi jövedelemadóját a munkáltatója, társasága állapítsa meg. A munkáltató (társaság) nem köteles elfogadni ezt az adómegállapítást kérő nyilatkozatot: jogosult eldönteni, hogy vállalja-e a munkáltatói adómegállapítást. Ha a munkáltató, (társaság) ezt nem vállalja, akkor egyrészt erről tájékoztatnia kell a magánszemélyt, másrészt meg kell vizsgálnia, hogy a magánszemély jogosult-e ADAM-ra. Ha igen, akkor a munkáltatóhoz tett nyilatkozatot ADAM-ra tett bejelentéseként kell kezelni, amelyet a munkáltató alaki felülvizsgálat, a magánszeméllyel egyeztetett javítás után március 12-éig elektronikus űrlapon továbbít az APEH-hez.
Ha a munkáltató (társaság) vállalja a munkáltatói adómegállapítást, akkor erről 2007. június 11-éig elektronikus bevallást nyújt be.
A bevallás két részből áll:
– az adómegállapítást készítő munkáltató azonosítása,
– a magánszemély azonosító adatai, illetve adómegállapítása.
A 2006. évi adóköteles jövedelem és szja megállapítását, elszámolását legkésőbb 2007. május 20-áig írásban közölni kell a dolgozóval.
A házipénztár csökkentését célzó egyszeri osztalékkedvezmény
Ha a társas vállalkozás 2006. január 1-jétől augusztus 31-ig terjedő időszakának átlagos pénztári pénzkészlete meghaladta ezen időszak átlagos készpénzforgalmának dupláját – a meghaladó rész az „indokolatlan pénzkészlet” – és a társas vállalkozás a 2006-os adózott eredmény felosztásakor a megállapításra kerülő osztalékba az eredménytartalékot is bevonja, akkor az így kifizetésre kerülő osztalék eredménytartalékból származó részéből legfeljebb az „indokolatlan pénzkészlet”-tel egyező összeg kedvezményes, 10 százalékos osztalékadóval adózik és ez után az osztalékrész után nem kell kiegészítő egészségügyi hozzájárulást sem fizetni, feltéve, hogy az osztalék kifizetése 2007. február 5. előtt megtörténik. A 10 százalékos adó megfizetésére az APEH kérelemre a kifizetés évében és a követő négy évben, öt egyenlő részletben teljesítendő részletfizetést engedélyez.
Az osztalék kedvezményes részét meghaladó összege az általános szabályok szerint 25 százalék és 35 százalékos adókulccsal adózik.
Tagi kölcsön elengedését ösztönző egyszeri osztalékkedvezmény
A 2006. évi adózott eredmény felosztásakor az adózott eredmény terhére megállapított osztaléknak a 2006. VI. 9-én fennálló tagi kölcsönből 2006-ban elengedett összeggel egyező része után az adó 10 százalék és ez után az osztalékrész után nem kell kiegészítő egészségügyi hozzájárulást sem fizetni.
Az osztalék fennmaradó része az általános szabályok szerint 25–35 százalékkal adózik.
Az egyéni vállalkozó elvárt vállalkozói adóalapja:
Ha az általános szabályok szerint megállapított vállalkozói adóalap összege kisebb, mint az adóévben az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett vállalkozói bevétel két százaléka, akkor ez utóbbi összeg után kell a 16 százalék (10 százalék) vállalkozói szja-t megfizetni. Az osztalékalap levezetése azonban ebben az esetben is az általános szabályok szerint megállapított vállalkozói adóalapból történik.
Nem kell az elvárt adóalap számítást alkalmazni
l a tevékenység megkezdése évében és az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott;
l abban az adóévben, amikor az egyéni vállalkozó évesített vállalkozói bevétele a megelőző adóév évesített vállalkozói bevétele 75 százalékát nem éri el;
l az egyéni vállalkozó tevékenységi körét érintően az adóévben és/vagy a megelőző adóévben legalább az előző évi (évesített) vállalkozói bevétel 15 százalékát elérő mértékű elemi kár következett be.
A kár bekövetkeztét igazol(tat)ni kell. Az elemi kár fogalmát a törvény meghatározza.
4. Társasági adó
Elvárt társasági adóalap
Ha az általános szabályok szerint megállapított adóalap nem éri el az adóévben az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett, valamint a növelő és csökkentő korrekciós tételekkel módosított összes bevétel két százalékát, akkor a társaságiadó-fizetési kötelezettség ez utóbbi összeg után keletkezik.
Összes bevétel: az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és rendkívüli bevételek együttes összege.
A korrekciós tételek a kedvezményezett átalakulással, eszközátruházással, részesedéscserével érintett adóalanyra vonatkoznak.
Nem kell az elvárt adóalap számítást alkalmazni
l az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben,
l ha az adóévben az évesített árbevétel a megelőző adóévi évesített árbevétel 75 százalékát nem éri el,
l ha az adózót az adóévben vagy a megelőző adóévben legalább az előző évi (évesített) árbevételének 15 százalékát elérő mértékű elemi kár sújtotta,
l a törvény által mentesített adóalanyi körnek (például: nonprofit szervezetek, stb.).
A kár bekövetkeztét igazol(tat)ni kell. Az elemi kár fogalmát a törvény meghatározza.
Adóelőleg-bevallás
A 2006. év után fizetendő adó alapján bevallandó adóelőleg meghatározásához ki kell számolni a fizetendő adó összegét az elvárt adóalapra vonatkozó szabályok alkalmazásával is, és ha ez utóbbi összeg a nagyobb, akkor a következő időszakra bevallandó előleg alapja nem a 2006-os adóév ténylegesen fizetendő társasági adója, hanem az elvárt adóalapra vonatkozó szabályok alkalmazásával megállapított összeg.
5. Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)
Nem veszti el eva-alanyiságát, eva választására vonatkozó jogosultságát a tevékenységét szüneteltető ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó és a bevételt el nem érő, gyermekgondozási segélyben vagy díjban részesülő egyéni vállalkozó.
A bevételi nyilvántartást vezetőnél a bevétel csökkenthető a jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összegével.
Az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 25 százalékra nőtt.
Az adóév első három negyedévére negyedévenként adóelőleget kell fizetni, az adóelőleget december 20-ig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteni az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget és az adóelőleg-kiegészítést az adóévre vonatkozó eva-bevallásban kell benyújtani.
A nyugdíjas egyéni vállalkozó kivételével az egyéni vállalkozó saját járulékait már nem az eva-bevallásban vallja be.
A szakképzési hozzájárulást negyedévenként a követő hónap 12-ig, az utolsó negyedévi hozzájárulást február 15-ig kell megfizetni és az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó evabevallásban kell bevallani.
6. Egészségügyi hozzájárulás (eho)
A tételes eho szabályai változatlanok, összege személyenként és havonta 1950 Ft, naponként 65 Ft.
A kiegészítő százalékos eho mértéke négyről 14 százalékra emelkedett és az eddigi 400 ezer Ft-os kiegészítési határ helyett az egészségbiztosítási, egészségügyi szolgáltatási járulékot 450 ezer Ft-ig kell kiegészíteni. A kiegészítő százalékos eho a vállalkozásból kivont és az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, a 25 százalékos és 35 százalékos adójú osztalék- és vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereség, az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió Ft-ot meghaladó jövedelem teljes összege után fizetendő mindaddig, amíg a foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék és/vagy az egészségügyi szolgáltatási járulék valamint a kiegészítő százalékos eho együttes összege a 450 000 Ft-ot el nem éri.
7. Általános
forgalmi adó (áfa)
Nem tárgyi adómentes, hanem áfakörbe nem tartozó bevétel, amelyet a követelését faktoráló cégre engedményező az engedményezett követelése fejében a faktoráló cégtől kap.
A számlában a teljesítés időpontját akkor kell külön feltüntetni, ha az eltér a számla kibocsátásának dátumától. Ha a számla a teljesítés időpontjában került kibocsátásra, akkor elegendő a kibocsátás dátumának feltüntetése.
Ha az a számlakibocsátó és/vagy a vevő érdekét nem sérti, akkor nem szükséges feltüntetni a számlán az ellenérték kiegyenlítésének módját és fizetési határidejét. A későbbi félreértések elkerülése érdekében továbbra is javasolható, hogy a számlakibocsátó a számlán a teljesítési időpontot és a fizetési határidőt feltüntesse.
A nyomtatványforgalmazók a nyomdák által 2007 előtt nyomdai úton előállított számla- és nyugtatömböket már csak 2007 első féléve végéig forgalmazhatják. Az adóalanyok pedig az általuk bármikor korábban beszerzett ilyen számla- és nyugtatömböt csak 2007. december 31-ig használhatják fel értékesítésük bizonylatolására.
Ez év január 1-jétől a nyomdák kizárólag az APEH által rájuk kiosztott és nyilvánosságra hozott sorszámtartományba tartozó bizonylattömböket állíthatnak elő. A nyomtatványforgalmazók 2007. június 30-a után már csak ezeket az újfajta számla- és nyugtatömböket hozhatják forgalomba.
Az adóalanyok értékesítéseik bizonylatolására 2008. január 1-jétől kizárólag ezen új típusú bizonylattömböket használhatják.
E szabályok nem vonatkoznak a számítógéppel történő számlakibocsátásra, annak sorszámtartományát saját hatáskörében továbbra is a kibocsátó határozza meg.
10. Számvitel
Pénzkezelési szabályzat
Mivel a házipéntár-törvényt az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte, a készpénzforgalom szigorítása érdekében az alábbi módosítás született:
A számviteli törvény hatálya alá tartozóknak a számviteli politika keretében el kell készíteniük a pénzkezelési szabályzatot. A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább
l a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről,
l a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól,
l a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról,
l a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről,
l a napi készpénz záróállomány maximális mértékéről,
l a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról,
l a pénzszállítás feltételeiről,
l a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és
l a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.
Az adóhatóság fokozottan fogja ellenőrizni a pénzkezelési szabályzat meglétét és az abban foglaltak betartását. A szabályzat rendjének megsértése esetén 500 000 Ft mulasztási bírság szabható ki. Ha a gazdálkodó az adóhatóság felhívása ellenére a jogsértést nem szünteti meg, az adóhatóság a korábban kiszabott bírság dupláját vetheti ki.
Gábriel Péter (BKIK)
