Keresés

Szkanderező biztosítók?

Tegnap zárt ajtók mögött hosszasan folytatódtak az egyeztetések az üzleti biztosítók és az Egészségügyi Minisztérium között a reformról. Az előzetes várakozásokkal ellentétben az egészségbiztosítási reformban érdekelt társaságok mégsem írásban fogalmazták meg kérdéseiket és feltételeiket a szaktárca felé. Az egyeztetésre így a biztosítók üres kézzel, az Egészségügyi Minisztérium viszont két érintett tárca illetékeseivel érkezett – tudta meg a NAPI Gazdaság. Lapunk információi szerint a biztosítók egyet tudnak érteni azzal, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) helyett öt-nyolc egészségpénztár alakuljon 2009-től. Több társaságot is erősen aggasztja azonban az a nyilatkozat, amelyben Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke úgy fogalmazott: nemcsak üzleti biztosítók pályázhatnak a pénztárak 49 százalékos tulajdonjogára, hanem szívesen látnak szakmai befektetőt is. Hatmilliárd forint átmeneti kiegészítő juttatást kapnak a kórházak júliusban, augusztusban és szeptemberben az egészségbiztosítási alapból – jelentette be Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. Ennyi maradvány keletkezett ugyanis a befizetett járulékokból álló egészségbiztosítási alapban. A pénzt összesen 82 kórház között osztják szét – tudtuk meg az Egészségügyi Minisztériumtól. A szaktárcánál közölték: ezzel akarják kompenzálni a betegforgalom növekedésének költségeit, valamint lehetőséget adni arra, hogy a kórházak csökkentsék a várólistájukat. A szétosztást egyértelmű szempontrendszer alapján határozták meg. A súlyponti kórházak például 3-5 százalékot mindenképpen kapnak.

Vészforgatókönyv készül a reformra

Jóllehet az egészségbiztosítási piacra lépő társaságok nem tehetnek majd különbséget a kockázatos és kevésbé kockázatos ügyfelek között, a politikai bizonytalanság miatti kockázatot az üzleti biztosítók kénytelenek lesznek úgymond "beárazni". Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy többségük csak akkor kész a szerepvállalásra, ha a vitás kérdéseket még a rendszer indulása előtt sikerül tisztázni - írja a NAPI Gazdaság.

Vészforgatókönyv készül az egészségügyi reformra

A biztosítók immár nem elégszenek meg az Egészségügyi Minisztérium szóbeli válaszaival, gyarapodó kérdéseikre írásban kérik a választ, s jövő kedden egyeztetnek újra a szaktárcával. Úgy tudni, egyre több biztosító veszi komolyan fontolóra, hogy megéri-e az egészségügyi reform részesévé válni.

Fontos szerepük van a prevencióban az egészségpénztáraknak

Az egészségpénztárakat érintő törvény és kormányrendelet módosításával kapcsolatban elért pénztári eredményekről és a sport szerepéről nyilatkozott lapunknak Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár (OTP EP) ügyvezető igazgatója.

Megszűnik az OEP - egymillió tag kell egy-egy új pénztárnak

Körülbelül egymillió biztosítottra van szüksége egy-egy pénztárnak ahhoz, hogy a kockázat kiegyenlítődjön, vagyis: legyen annyi egészséges járulékfizető, hogy ellensúlyozni lehessen a kórházi gondozást gyakrabban igénybe vevő betegekre jutó kiadásokat - írja a Magyar Hírlap.

Figyelmeztet a felügyelet

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tegnap közleményben hívta fel a piaci szereplők figyelmét arra, hogy a jövőben különös szigorral lép fel minden olyan magatartással szemben, amely alkalmas a tisztességes piaci verseny megzavarására. A felügyelet a piac áttekinthetőség (transzparencia) súlyos megsértésének különösen azt tekinti, ha az egyesülés során a felek olyan vagyoni vagy nem vagyoni előnyt kínálnak egymásnak, amelyről az érintettek, s mindenekelőtt az egyesülő szervezetek tulajdonosai, tagjai nem szerezhetnek nyilvánosan, az átgondoláshoz szükséges idővel rendelkezve és áttekinthető-érthető módon tudomást. A PSZÁF szerint megszaporodtak és a pénztári szektorban is megjelentek ezek a fúziókat kísérő, nemkívánatos piaci jelenségek. A felügyelet kilátásba helyezte, hogy ha ilyen magatartást tapasztal, nemcsak saját eszközeit veti be, hanem az egyesülési folyamat valamennyi érintett szereplőjével összefüggésben eljárást kezdeményez a Gazdasági Versenyhivatalnál és – indokolt esetben – még a büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező szerveknél is. A felügyeleti figyelmeztetés nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy szakértők szerint (a kormányzati megszorítások hatására) rövidesen megszaporodnak a pénztári fúziók. A lépés talán nem független attól sem, hogy az egyik meghatározó egészségpénztár esetében felmerült a gyanú, hogy a beolvadási elhatározást esetleg „csúszópénzek” is olajozhatják. A Tempo június 28-án lezajlott közgyűlésén – mint azt az egyik résztvevőtől megtudtuk – a küldöttek egy része javasolta, hogy az ismét bizalmat kapott vezetőség folytassa, illetve inkább kezdje újra az egyesülési tárgyalásokat a lehetséges partnerekkel. Mint ismert, a szektor első hármas fúziójára került volna sor, ha az Uniqa és a Tempo is beolvad az Axába, de az ügylet végül egyszerűen „elhalt” (NAPI Gazdaság, 2007. június 7., 4. oldal).

Gyorsan változik az életbiztosítási kínálat

A 2006. évet 57,6 milliárd forintos díjbevétellel zárta a Brokernet, és a biztosításközvetítési tevékenységből 15,72 milliárd forintos nettó árbevétele keletkezett. Ha a társaság önálló biztosító lenne, ez az eredmény az életági versenyben az új szerződésekre befizetett díjak alapján a Brokernetet az első helyre emelné – persze csupán az adatok alapján. Azt ugyanis Kutvölgyi Pál, a Brokernet-csoport társtulajdonos-alelnöke, marketingigazgatója is elismeri, hogy ez az összevetés nem minden szempontból releváns, hiszen ők több biztosító legjobb ajánlatait szelektálva kínálják ügyfeleiknek. A 2006-ban a társaság által közvetített unit linked alapú biztosítások jelentős mértékben hozzájárultak a piaci verseny átrendeződéséhez: a Brokernet az első hat legnagyobb életági díjnövekményt elért életbiztosító közül négynek partnere. Az, hogy ezek a cégek a piacot jelentősen meghaladó mértékben tudtak növekedni, Kutvölgyi szerint szemléletes példája annak, hogy a Brokernet független biztosításközvetítőként van jelen a piacon. Azt ugyanakkor ő is készséggel elismeri, hogy időről időre vannak húzótermékek, amelyek iránt nagyobb a kereslet, könnyebben eladhatók, de tapasztalatai szerint ma már a piacon akkora a verseny a biztosítótársaságok között, hogy egy-egy innovációra igen hamar megjelenik a versenytársak válasza. A Brokernet-csoport – hangsúlyozza sokadszor Kutvölgyi Pál – az értékesítőit nem teszi érdekeltté egyik vagy másik bank, biztosító vagy nyugdíj-, illetve egészségpénztár termékének eladásában: termékcsoportonként minden közvetített üzlet után azonos a jutalék mértéke. Azt persze a szakember sem titkolja, hogy a Brokernet „használata” az átlagos biztosításközvetítői jutaléknál bizonyosan „jobban fáj” a partnerbiztosítóknak, s a csoporttal való együttműködés az átlagos biztosításközvetítőkhöz képest aktívabb és rugalmasabb kapcsolatot igényel, ám az a többletszolgáltatás, amit ezért a biztosító és ügyfele kap, hosszabb távon jövedelmezőnek bizonyul. A társtulajdonos-alelnök az egyik partner, az Axa adataival érvel: e szerint a Brokernet törlési rátája már a kezdeti időszakban is a piaci átlag harmada. Ezt Kutvölgyi azzal magyarázza, hogy értékesítőik komolyabb tapasztalatokkal rendelkeznek, ami véleménye szerint a magyar piacon egyedülálló képzési programnak köszönhető. Ami pedig az ügyfelet érinti: ő ugyanolyan áron kapja a Brokernettől is a biztosítást, mint ha azt a biztosító saját képviselőjétől vásárolná.

Új ügyvezető igazgató az Aranykor Nyugdíjpénztárnál

Kulyassa Krisztina, az eddigi ügyvezető-helyettes lett az Aranykor Nyugdíjpénztár új ügyvezetője. Korábbi beosztásában hozzá tartozott az önkéntes és a magán-nyugdíjpénztári ágazatok teljes it-, adminisztrációs, könyvelési és ügyfélszolgálati területeinek irányítása és felügyelte az Aranykor Egészségpénztár szakmai tevékenységét is. A pénzügyi és számviteli főiskolai, valamint természettudományi diplomával rendelkező szakember az APEH-nál, majd az Ernst & Youngnál dolgozott s innen igazolt 1999-ben az Aranykorhoz.

Koalíciós alku egészségügyben

Hétvégén valóban megszületett a koalíciós egyezség egészségügyben, ahogyan azt lapunk előrevetítette (NAPI Gazdaság, 2007. június 22–23., 1–3. oldal). Az alkut az egészségügyi biztosítási rendszer átalakításáról az MSZP és az SZDSZ többórás egyeztetés után kötötte meg vasárnap délután – mint azt egyebek mellett a hirszerzo.hu hírül adta. Az egyezség tényét Gyurcsány Ferenc, az MSZP és Kóka János, az SZDSZ elnöke jelentette be. A kormányfő közölte: az egységes társadalombiztosítás fenntartása mellett újabb pénztárak jönnek létre. A kompromisszumos javaslat szerint megmarad az egységes társadalombiztosítási keret, ugyanakkor jelenlegi formájában megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A jövőben 5-7 egészségpénztár jöhet létre, amelyekben kisebbségi részben (49 százalékig) megjelenne a magántőke. Ezek megalakulásukat követően 6–12 hónapig ajánlatot tehetnek a biztosítottaknak. Ezután a pénztárakat egy-egy később maghatározandó régióhoz rendelik, és azok a biztosítottak, akik addig nem választottak pénztárt, automatikusan régiójuk pénztárához kerülnek. Gyurcsány Ferenc az egészségügyről szólva hangsúlyozta: a biztosítási rendszer tekintetében egyesítik a versenyt és a szolidaritást, vagyis az egységes társadalombiztosítás fenntartása mellett újabb pénztárak jönnek létre, amelyeket egy átmeneti időszak után régiókhoz rendelnének. A kormányfő szerint a biztosítási rendszer átalakítása 2008 végére, 2009 elejére zárulhat le. Mivel július 1-jéig új mellékletekkel egészíti ki a koalíciós megállapodást az MSZP és az SZDSZ, a héten minden vitatott kérdésben kompromisszumos javaslatokat tárgyalnak meg a pártok szakértői, így egy hét múlva alá lehet írni a keretmegállapodásokat. A július 1-jén aláírandó megállapodás konkrét határidőket és felelősöket jelöl meg. A tíz pontból álló megállapodástervezet egyebek mellett tartalmazza a növekedés, az igazságosság, a környezetvédelem és a kampányfinanszírozás kérdését.