Jóllehet az egészségbiztosítási piacra belépő társaságok nem tehetnek majd különbséget a kockázatos és a kevésbé kockázatos ügyfelek között, a politikai helyzet bizonytalansága miatti kockázatot az üzleti biztosítók kénytelenek lesznek úgymond „beárazni”. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy többségük csak akkor hajlandó a szerepvállalásra, ha az általuk megfogalmazott kérdéseket még a rendszer indulása előtt sikerül tisztázni.
A lapunknak nyilatkozó biztosítótársaságok illetékesei közölték: amíg az Egészségügyi Minisztériumtól nem kapnak egyértelmű válaszokat az eddigi egyeztetéseken felvetődött kérdésekre, addig érdemben nem nyilatkoznak a biztosítási reform őket érintő elemeivel kapcsolatban. Értesülésünk szerint a biztosítók július 17-én, kedden ülnek ismét tárgyalóasztalhoz a szaktárca illetékeseivel. Ekkorra várható, hogy írásban összegzik majd azokat a kérdéseket, amelyek a korábbi megbeszéléseken körvonalazódtak, ám megnyugtató választ nem kaptak rájuk.
Paál Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyvezető igazgatója nemrég azt mondta lapunknak: a modell legvitatottabb pontjai a nyereséggel és a veszteséggel függenek össze. Továbbra sem tudni, mi történik akkor, ha – minden kormányzati törekvés ellenére – deficites lesz a rendszer. Mint ahogy azt sem sikerült eddig tisztázni, hogy az esetleges kiemelkedő profitot ki könyvelheti majd el. Csak annyi bizonyos, hogy a nyereség egy részét visszaforgatják majd és az ágazat fejlesztésére fordítják.
A biztosítókat a 49 százalékos tulajdonrész önmagában nem tántorítja el a szerepvállalástól, ám pontosan tudni akarják, milyen menedzsmentjogokkal jár mindez. Úgy tudni, immár azzal a kormányzati szándékkal is egyet tudnak érteni a társaságok, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) helyett öt–nyolc egészségpénztár alakulna 2009-től. Korábban több biztosító is kifogásolta, hogy az eredeti koncepcióban kétmillió főben maximálták a taglétszámot és 5–7 regionális finanszírozóról beszéltek. A társaságok szakértői szerint vagy több társaságot kellene piacra engedni vagy föl kellene emelni a létszámhatárt.
A július 1-jén megkötött koalíciós megállapodás a biztosítók számára nem nyújt elegendő garanciát a rendszerbe lépéshez. Ráadásul az egyezségben részletesen kidolgozott ütemterv nem szerepel. Konkrétumok nélkül viszont nem tudnak üzleti tervet készíteni. Így tehát aligha meglepő, hogy egyre több üzleti biztosító veszi fontolóra: a jelenlegi politikai helyzetben és a bizonytalan üzleti feltételek mellett egyáltalán érdemes-e részt vállalni a magyarországi egészségügyi reformban.
Lapunk úgy tudja, már készül a vészforgatókönyv arra az esetre, ha netán egyetlen, nálunk működő társaság sem kíván részt venni az egészségbiztosítási reform végrehajtásában. Mindemellett úgy tudni, a koalíciós pártok szakítópróbája a július 1-jén aláírt megállapodással nem ért véget. Az országgyűlés elé terjeszteni tervezett törvényjavaslat megfogalmazása ugyanis újabb konfliktusokat eredményezhet a két párt között. Elképzelhetőnek tartják többen, hogy az MSZP – szavazóbázisának megtartása érdekében – végül olyan törvényjavaslattal áll elő, amely a biztosítók számára teljesen érdektelenné teszi a belépést.
Szigeti Ildikó