– Az egészségpénztárak egységes fellépésének köszönhetően az Országgyűlés módosította az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényt az egészségügyi szolgáltatásokat érintően. Hogyan sikerült mindezt elérni?
– A törvénymódosítás kezdeményezésének az egyik motorja a Stabilitás Pénztárszövetség volt, amelynek tagja az OTP EP is. A szabályozás megváltoztatásáért azonban az összes pénztár együttesen lépett fel. Mindenki egyetértett abban, hogy az életmódjavító tevékenységek ne tartozzanak az adóköteles csoportba. Egyébként a lobbitevékenységben mindig is igyekeztünk erősek lenni. Tavasszal komoly szerepet játszottunk abban, hogy az egészségügyi üdülés, gyógyüdülés az adómentesen felhasználható kategóriában maradhatott, míg a sport akkor – sajnos – átkerült az adóköteles kategóriába. Már akkor kiemeltük, hogy a sportolás prevencióként, az egészséges életre nevelés eszközeként milyen fontos az emberek életében.
– A törvénymódosítás milyen egészségpénztári szolgáltatási kört érint?
– Bár komoly sikert értünk el a változtatással, mégis csak részsiker, mert a sportolás nem teljesen úgy került vissza, mint ahogyan azt szerettük volna. Az idei első módosítást megelőzően a sporttevékenységekhez kapcsolódó kiadásokat teljesen szabadon felhasználhatták a tagok a pénztári tevékenységekben, és a sporteszközök is elszámolhatók voltak bizonyos határon belül. A mostani módosítás révén a sporteszköz továbbra is elszámolható, de adózni kell utána, míg a sport visszakerült ugyan az adómentes kategóriába, de adómentesen évente csak a mindenkori minimálbér erejéig használható fel. Ez jelenleg évi 65 500 forint, ami hónapokra lebontva nem sokkal több 5 ezer forintnál. Ez az összeg pedig kevés arra, amennyit az embereknek a saját egészségük megőrzésére kellene fordítaniuk a mai árak mellett. A korlátozás a hozzátartozókat is érinti, hiszen a pénztártagok ma már szívesen áldoznak arra, hogy gyermekük, házastársuk sportolását is a pénztáron keresztül fizessék. Az új szabályozás június 1-jére visszamenő hatállyal lép életbe.
– Milyen mértékben veszik igénybe a tagok a sportolást mint a pénztáron belül elszámolható szolgáltatást?
– Az elmúlt években a sportolás egyre népszerűbbé vált a pénztártagok körében. Míg régebben a szolgáltatások felhasználásában 1-2 százalékot jelentett a sportolás, ma már megközelíti a 20 százalékot. Az OTP EP-ben körülbelül évi 3,5 milliárd forintot költenek a tagok, ebből sportolásra, saját egészségük megőrzésére 600 millió forintot fordítanak, ami nem kis pénz. Próbaképpen az adókötelessé vált sporteszközöket is bent hagyjuk a szolgáltatások között. Azt gondoljuk, hogy azokkal az árkedvezményekkel, amelyeket megpróbálunk elérni szerződéses szolgáltatóinknál, enyhül majd az adó és a vásárolt érték közötti arány. A hátsó szándék az, hogy a későbbiekben szeretnénk visszahozni az adómentes szolgáltatások közé a sporteszközvásárlást, és a sportolás 65 500 forintos korlátját is szeretnénk „ledönteni”. Piacvezetőként jelentős súlyunk van, ezért lobbierőnket is megpróbáljuk felhasználni a cél elérése érdekében.
– Mit tartana hosszú távon az OTP EP szerencsés működési mechanizmusnak a szabályozást illetően?
– Mint említettem, szükséges lenne, hogy megszűnjön a mostani felső korlát, így a pénztártagok adómentesen használhatnák a sportolási lehetőségeket. A legfontosabb azonban a hosszú távú stabilitás, hogy ne változzanak újra és újra a szabályok. Ha hosszabb távra tekinthetünk változatlan törvényi szabályozás mellett, akkor jobb szakmai eredményeket tudunk elérni, és a minőségi szolgáltatás fejlesztésére tudjuk fordítani az energiánkat. A szűrővizsgálatok mellett a prevenció másik legerősebb eszköze a sportolás, ami segít az egészség megőrzésében. Ez az egészségpénztárak alapvető filozófiája és célkitűzése. Éppen ezért szeretnénk, ha nálunk maradna a sport mint a pénztár egyik legjobb felhasználási lehetősége. A szigorú szabályozásoknak köszönhetően pénztárként szervezni tudunk sportszolgáltatókat a tagoknak, és ellenőrizni tudjuk az általuk nyújtott szolgáltatások minőségét, valamint árkedvezményt tudunk szerezni, hiszen százezres tömeget képviselünk. Célunk, hogy a sportolás elterjedésével csökkenjen a pénztáron belüli gyógyszertári felhasználás – ami most 70 százalék körül van –, és egészségesebbek legyünk.
– Hogyan érinti az OTP EP működését a törvénymódosítás?
– A törvényi változtatások érzékenyen érintik a pénztárat, hiszen nagy energiát, pénzt és humánerőforrást kell fordítanunk arra, hogy mindezt átvezessük a rendszerünkben – gondolok itt az informatikai, a számlavezetési átállításra, a pénztártagok kiértesítésére, a honlap aktualizálására. A módosítás azonban a tagok számára is jelent kihívásokat: a folyamatos változásokat nem mindenki tudja követni, így előfordul helytelen felhasználás.
– Várható további pozitív változás a tagok szempontjából?
– Mindent megteszünk, hogy a sporteszköz-felhasználás is visszakerüljön az adómentes szolgáltatások körébe, és a minimálbérkorlátot is szeretnénk megszüntetni. További jelentős törvényi változás valószínűleg nem lesz a jövőben. Az OTP EP szeretné egészségügyi szolgáltatói rendszerét továbbépíteni olyan szolgáltatói háttérrel, amely több mint 8 ezer partnert számol, és széles palettát kínál a tagoknak pénztári befizetésük felhasználására. Olyan kommunikációt szeretnénk felépíteni, amely a gyógyszertári kifizetések helyett arra próbálja rávezetni a tagokat, hogy hosszabb távon gondolkozzanak, és életminőségük javításával megelőzzék a betegségeket. Szeretnénk bizonyítani, hogy a prevencióban jelentős szerepe van a pénztáraknak, sokkal jelentősebb, mint a biztosítóknak.
Molnár Annamária