A lapunk információi szerint a biztosítók július 17-én tárgyalnak ismét a szaktárca illetékeseivel, és ekkorra összegzik a kérdéses pontokat. Paál Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyvezető igazgatója nemrég azt mondta: a modell legvitatottabb részei a nyereséggel és a veszteséggel kapcsolatosak. Nem lehet tudni például, mi történik akkor, ha deficites lesz a rendszer, ahogy azt sem, hogy az esetleges kiemelkedő profitot ki könyvelheti majd el. Csak annyi bizonyos, hogy a nyereség egy részét az ágazat fejlesztésére fordítják. A biztosítókat a 49 százalékos tulajdonrész önmagában nem tántorítja el a szerepvállalástól, de látni akarják, milyen menedzsmentjogokkal jár mindez. A hírek szerint azt a kormányzati szándékot sem vitatják a társaságok, hogy az OEP helyett öt-nyolc egészségpénztár alakulna 2009-től, szemben azzal az elképzeléssel, hogy kétmillió főben maximálják a taglétszámot és 5-7 regionális finanszírozó jön létre. A július 1-jén megkötött koalíciós megállapodás nem tartalmaz elég garanciát a biztosítók számára a rendszerbe lépéshez, és az egyezség részletes ütemtervet sem közöl. A Napi Gazdaság úgy tudja, vészforgatókönyv készül arra az esetre, ha egyetlen, nálunk működő társaság sem venne részt az egészségbiztosítási reformban. Mindemellett úgy tudni, hogy a július 1-jén aláírt megállapodással nem ért véget a koalíciós pártok szakítópróbája. A parlamentnek benyújtani tervezett törvényjavaslat megfogalmazása ugyanis újabb konfliktusokhoz vezethet az MSZP és az SZDSZ között. Többen elképzelhetőnek tartják, hogy a szocialisták - választóik megtartása érdekében - végül olyan tervezettel állnak elő, amely érdektelenné teszi a belépést a biztosítók számára.
