Keresés

Veszélybe kerülnek a pénztárak?

Az adókedvezmények tervezett átalakítása számtalan nem várt következménnyel járhat a Napi-nak nyilatkozók szerint.

Veszélybe kerülnek a pénztárak?

Az adókedvezmények tervezett átalakítása a lapunknak nyilatkozók szerint számtalan nem várt következménnyel járhat. Az adómódosítások mögött sem a nyugdíj-, sem az egészségpénztár vonatkozásában nem húzódik meg olyan koncepció, amely a társadalmilag és gazdaságilag előnyös vagy hasznos, hosszú távú megoldásokra akár csak utalna - véli Lehoczky László, az MKB pénztárak vezetője, aki szerint az előnyök rövid távúak és csekélyek, a hátrányok tartósak és az egyének életében is és társadalmi szinten is jelentősek. Bába Julianna, az AXA nyugdíjpénztárak igazgatótanácsának elnöke szerint az intézkedések súlyosan veszélyeztetnék az öngondoskodás jelenleg kiépült intézményrendszerét. A kormány jelenlegi tervezete hosszú távú megtakarítások helyett rövid távú fogyasztásra ösztönöz, nem segíti a jövedelmek kifehérítését. A megadóztatás miatt elmaradó egészségpénztári befizetések tovább rontanák a dolgozók egészségük megőrzése érdekében tett erőfeszítéseit. A munkáltatók nagy valószínűséggel ilyen adóterhek mellett nem nyújtanák tovább ezt a juttatást, ezért a várt adóbevételek is valószínűleg elmaradnának. Pellei József, a VIT nyugdíjpénztár vezetője szerint megfontolandó lenne a kormányzat részéről, hogy az utóbbi években hangoztatott öngondoskodás eszméjét vajon mennyire lehet alárendelni a napi politikai, gazdasági érdekeknek. Úgy véli, a válságos időszakokban kellene leginkább erősíteni ezt az eszmét és támogatni a megvalósulását. A Patika Egészségpénztár vezetője, Lukács Marianna szerint az önkéntes egészségpénztárak 1993-as megalakulása óta mind a munkáltatói, mind az egyéni befizetések az akkori reálérték ötödére apadtak. A tervezett "egészségadó" a költségvetés számára egyetlen fillér többletbevétellel sem jár, sőt a szürke- és feketegazdaság révén további adóbevétel-kiesést generál - hangsúlyozta Lukács. József Gábor, az Aegon vezető adószakértője érdeklődésünkre a változások hatása mellett a várható vállalati reakciókat is elemezte. Úgy gondolja, azok a cégek, amelyek kifejezetten adókönnyítési megfontolásból vezették be a cafeteriát, nagy valószínűséggel megszüntetik ezeket a juttatásokat. E vállalatok nyilván keresni fogják az alternatív - adókönnyítést jelentő - juttatások lehetőségét. Ahol viszont a dolgozói juttatásokat a kompenzációs költségek szerves részének tekintették, azokat szabályszerűen kombinálva az egyéb keresetelemekkel, ott is visszalépés várható. A juttatások összegét ugyanis alapvetően a vállalati lehetőségek határozzák meg. A visszalépés mértéke - túl a vállalat pénzügyi lehetőségein - függ a munkavállalók érdekérvényesítő erejétől is. Pellei a hatásait tekintve a legaggályosabbnak a biztosítási adókedvezmény tervezett felszámolását tartja. Ott ugyanis minden esetben hosszú távú megtakarítás húzódik meg a szerződések mögött, a megtakarításokat pedig a pénztárak, biztosítók - intézményi befektetőkként - leginkább állampapírokba fektetik. A jövőben megkérdőjelezhetetlen fontosságú a lakossági megtakarítás szerepe a költségvetési egyensúly szempontjából, ezért kifejezetten kontraszelektív hatású lehet a biztosítási adókedvezmény felszámolása vagy más kedvezményi rendszerbe való helyezésének elmaradása - véli Pellei.

Hogyan látják a pénztáraknál

MKB-pénztárak Lehoczky László elnök Intézményes megoldás hiányában magukra maradnának az állampolgárok, azaz önállóan, támogatás nélkül kellene megtakarításokat kezdeményezniük a nyugdíjas és betegségben töltött időszakokra. A céljellegű (nyugdíj, egészségügyi) megtakarítások így nyilvánvalóan csökkennek. A jelenlegi körülmények között tömegek kerülnek abba a helyzetbe, hogy megélhetési gondok miatt elkerülik a megtakarításokat, vagy nem tudnak, nem mernek a bizonytalan pénzpiaci helyzetben racionális megtakarítást képezni. Az egészségügy finanszírozásában az egészségpénztári rendszer az egyedüli intézményes, államilag is támogatott forma. Eredményei közé tartozik, hogy a tagok a pénzkeretük háromnegyedét kifejezetten betegséggel összefüggésben költik el, családi formában, kizárólag számla ellenében. A kedvezmények megszüntetése az egészségügybe áramló finanszírozást szűkítené, élénkítené a számla nélküli szolgáltatásnyújtást (hálapénz).

Megtévesztő egészségpénztárak?

A nyugdíjpénztárak tavalyi negatív hozamkilátásainak nyilvánosságra kerülésével szinte egyidejűleg több egészségpénztár (ep.) is hangsúlyozta: náluk semmiképpen sem olvad, inkább gyarapszik a tagok pénze.

Hozamosított konfliktusok

A nyugdíjpénztárak tavalyi negatív hozamkilátásainak nyilvánosságra kerülésével szinte egyidejűleg több egészségpénztár (ep.) is hangsúlyozta: náluk semmiképpen sem olvad, inkább gyarapszik a tagok pénze. Ilyen nyilatkozatok jelentek meg Lukács Mariannától, a Patika-csoport vezetőjétől, és ezt emelte ki érdeklődésünkre most Zólomy Orsolya, a Dimenzió Ep. általános ügyvezető-helyettese. Mint elmondta: egészségpénztáruknál a 2008-as hozam 8 százalék körüli. Hozzátette viszont, hogy ebből is látszik, az egészségpénztár működése pénzügyileg mennyire alapvetően tér el a magánnyugdíjpénztárakétól. Itt ugyanis nem a hosszú távú megtakarítás, hanem a mindenkori likviditás az elsődleges követelmény, ezért a legtöbb ep. javarészt rövid lejáratú állampapírokban tartja a vagyonát és ez megfelelő hozamot biztosított 2008-ban is. Pellei József, a VIT Nyugdíjpénztár ügyvezetője szerint nem túl szerencsés, sőt kifejezetten megtévesztő az egészségpénztárak hozamokkal kapcsolatos kommunikációja. Az egészségpénztárak befektetés-nyilvántartása pénzforgalmi szemléletű, ebből kifolyólag ezek a szervezetek hozamként csak azt mutatják ki, amely összegek kamatként, osztalékként ténylegesen is befolytak hozzájuk. A jogszabályok nem kötelezik őket a befektetések piaci értéken történő értékelésére, ezért a nem realizált és az értékpapírok árfolyamcsökkenéséből adódó veszteséget náluk nem mutatják ki. Kommunikációjukban így nyilvánvalóan folyamatosan pozitív hozamról tudnak beszámolni, hiszen könyvelési előírásaik miatt ez nem is lehet másképp, ezzel azonban megtévesztik a befektetőket.

Egészségpénztárak: megugró utolsó negyed

Az MKB Egészségpénztárnál a korábbi kedvezőtlen jelek után a negyedik negyedévben megpezsdült az élet: a tagi belépések és a belépés-előkészítések, valamint a munkáltatói befizetések összegei jelentősen növekedtek - mondta el a kassza vezetője, Lehoczky László. Váratlanul a korábbi évek mértékénél is nagyobb összegekben ugrottak meg az egyéni befizetések is, az MKB Egészségpénztár ennek köszönhetően tavaly újabb rekordokat ért el. A kassza 23 ezer fővel növelte taglétszámát, a tagdíjbevételek az előző évhez viszonyítva egyharmadukkal nőttek, meghaladták a 6 milliárd forintot. A pénztár vagyona elérte a 6,9 milliárd forintot. Az előző évről készített gyorsmérleg szerint szolgáltatásokra a tagok 4,5 milliárd forintot költöttek el, ami 770 ezer számla feldolgozását igényelte. Lehoczky szerint jelentős eredménynek tekinthető, hogy a tagok megtakarítása ma már közel másfél évi költésüknek felel meg. A második félévben beindított gyógyszertári elektronikus számlakészítés és -továbbítás rendszerében ma már ezeknek a számláknak közel 20 százalékát dolgozzák fel, öt napon belülre csökkentve a kifizetések időtartamát. Hasonlóan jó utolsó negyedévről számol be a Patikapénztár vezetője, Lukács Marianna is. A pénztár novemberben gyűjtötte akciósan a tagdíjakat, de a decemberi (már nem akciós) számok is kiugróak lettek. A regisztrált tagok száma 2008 végéig 103,5 ezer fő. A kassza tavaly 13,7 ezer új tagot szerzett (a korábbi évekre átlagosan jellemző 12 ezerrel szemben). A tagdíjbevétel 3,89 milliárd forint volt, aminek több mint negyede az utolsó két hónapban jött össze. A tagdíjbevétel 2008-ban 20 százalékkal nőtt az előző évihez képest, az egyéni befizetéseknél pedig 21 százalékos volt a dinamika.

Negyvenmilliárdos turisztikai fejlesztés indul a Dél-Dunántúlon

Dél-dunántúli turisztikai vállalkozások - a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt megvalósításához is kapcsolódóan - harminc új szálláshely építésére, illetve a meglévők fejlesztésére 10,5 milliárd forint támogatást nyertek el az Új Magyarország fejlesztési terv dél-dunántúli operatív programjának keretében. A tervek szerint az összesen 38 milliárd forint értékű beruházások nyolcszáz új munkahelyet és ezerötszáz új szobát teremtenek a régióban. A program célja a régió turisztikai versenyképességének javítása, valamint termékkínálatának bővítése vissza nem térítendő uniós támogatások segítségével. Prioritást élvez a meglévő szálláshelyek minőségi fejlesztése és a magas kategóriájú szálláshelyek létesítése. A fejlesztések nemcsak Pécset, hanem a régió egészét érintik. A projektek az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg - tudta meg lapunk a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-től. Külföldön is egyre nagyobb teret kap a rekreáció jellegű, a munkát kipihenő turizmus, valamint világszerte tapasztalható tendencia, hogy a vállalkozások egyre többet költenek saját munkaerő-állományuk karbantartására - mondta Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Érdekképviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke. A wellnessközpontok, illetve az egészségturizmus más központjai pedig nagyban erősíthetik a belföldi turizmust is. Ez azért is fontos, mert más kelet-közép-, illetve nyugat-európai országok gyakorlatával ellentétben a magyar turisztikai vállalkozások a külföldi vendégekre összpontosítottak, holott a belföldi kereslet állandó megélhetést biztosítana számukra - tette hozzá Antalffy. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal számai is igazolják, hiszen 2007-ben a dél-dunántúli régió turisztikai vállalkozásai belföldi vendégeinek aránya 82, az általuk eltöltött vendégéjszakák aránya pedig 75 százalék. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a magyar lakosság fizetőképessége megengedi-e a wellnesskomplexumok szolgáltatásainak igénybevételét, továbbá a vállalkozások oldaláról szükséges önerő biztosítása is bizonytalanná vált a válságból fakadóan. Több vállalkozás is jelezte, hogy igénybe venné az uniós támogatásokat, viszont az ehhez szükséges hitelfelvétel jelentősen megnehezedett, illetőleg megdrágult a jelenlegi negatív világgazdasági folyamatok, illetve az ezekből fakadó általános bizalmatlanság miatt. A leszakadó rétegek nyilvánvalóan nem válhatnak potenciális célközönséggé, hiszen anyagi helyzetük lehetetlenné teszi az ilyen irányú kikapcsolódást - szögezte le Antalffy. Az Országos Egészségpénztár hozzájárulásával, illetve az adómentes juttatásként adható üdülési csekkel azonban számos visszatérő vendéget szerezhetnek a turisztikai vállalkozások, továbbá a vállalati szakképzést rekreációval kombináló csomagok is egyre népszerűbbek a piacon - mondta Antalffy.

Ügyfelei pénzét költötte a Fitt

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) visszavonta a Fitt Egészségpénztár tevékenységi engedélyét, a kassza működését pedig 180 napra, de legfeljebb a felszámolás kezdő időpontjáig felfüggesztette. Ez idő alatt a pénztár pénzforgalmi számlája, befektetési számlája, illetve házipénztára terhére kifizetések nem teljesíthetők, a Fitt új tagokat nem vehet fel, átlépő tagokat és tagdíjbefizetéseket nem fogadhat, befektetéseket nem eszközölhet. A meglehetősen drasztikus felügyeleti lépéseket hasonlóan súlyos gondok váltották ki. A vizsgálat megállapította, hogy 2006 és 2007 során a pénztár működési tevékenysége veszteséges volt, amit a likviditási alap sem tudott fedezni, ezért a fedezeti alapot (tehát ügyfeleik pénzét) is igénybe vették a működés finanszírozásához. A PSZÁF által közzétett határozatból kiderül, hogy a Fittnél nem lehetett éppen a helyzet magaslatán sem az igazgatótanács, sem pedig az ellenőrző bizottság, de a könyvvizsgáló sem. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a kasszát jelenleg jelentős összegű, a jogszabályban megállapított felső határt meghaladó összegű kölcsön terheli.

Dimenzió Magánnyugdíjpénztár

Puszta Anna ügyvezető Jelenleg sem jellemző a foglalkoztatók magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítési támogatása. Amennyiben a jelenleg adómentesen nyújtható béren kívüli munkáltatói támogatásokat 11 százalékos közteherrel sújtaná az állam (ideértve a különböző pénztári befizetéseket is), tovább csökkenne a nyújtott támogatások köre és mértéke. Az önkéntes pénztári szektorra gyakorolt hatása azonban sokkal érzékelhetőbb lenne.