Az önkéntes nyugdíjpénztári alapok, amelyeket a harmadik nyugdíjpillér néven is emlegetnek a régióban az infláció és a költségek levonása után tavaly mínusz 9,8 és éppen csak plusz nulla közötti hozamot értek el. A leggyengébben az észtországi nyugdíjalapok teljesítettek, amelyek átlagos hozama csaknem mínusz 10 százalék volt, a legjobban az osztrák intézmények ügyfelei jártak.
A dolgozói nyugdíjpénztárak, amelyekbe a munkáltatók és a munkavállalók egyaránt fizetnek (ez az úgynevezett második nyugdíjpillér) sem remekeltek, a reálhozamaik mínusz 8 és mínusz 0,1 százalék között voltak. A bolgár magánnyugdíjpénztárak állnak a lista végén, a legjobban ebben a kategóriában is az osztrákok teljesítettek.
Ketyeg a nyugdíjbomba
A tavalyi negatív hozamok jócskán lerontották több nyugdíjcélú megtakarítási termék hosszútávú teljesítményét. "Az EU-nak megoldásokat kell keresnie a ketyegő nyugdíjbomba hatástalanítására" - mondta a lapnak Axel Kleinlein, a nyugdíjpénztárak hozamáról szóló felmérést készítő Better Finance elnöke. Csak minden ötödik nyugdíjalap ért el jobb teljesítményt hosszútávon, mint egy átlagos 50 százalékban európai részvényeket, 50 százalékban pedig európai kötvényeket tartó alap.
A teljesítményt a díjak és a jutalékok is visszavetik. A csomagolt termékek és a unit linked nyugdíjbiztosítások költségei, amelyeket közvetítőkön keresztül értékesítenek gyakran átláthatatlanok. Néhány országban - Egyesült Királyság, Románia, Lettország - már bevezettek egy költségkorlátot a nyugdíjcélú megtakarításoknál, de ennél is többre van szükség ahhoz, ha a pénzügyi intézmények vissza akarják nyerni a leendő nyugdíjasok bizalmát Európa szerte - írja a lap.
