Az Európai Uniónak benyújtott friss konvergenciaprogram megerősíti a nyugdíjkorhatárra vonatkozó korábban ismertetett terveket.
A prognózis szerint a nyugdíjrendszert érintő eddigi intézkedések fő iránya a nemzetközi gyakorlattal összhangban és a várható élettartam emelkedését követve a korhatár emelése, a tényleges nyugdíjba vonulási korcentrum jelentős emelése és az indexálási szabály megváltozása volt. Az egyik leginkább lényeges szabály, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik.
Mennyibe fog kerülni?
A konvergenciaprogram megrajzolja a nyugdíjkiadások menetrendjét is: 2020-ban a GDP 9 százalékát viszik el, szemben a 2016-ban mért 9,7 százalékkal. 2030-ra tovább csökken a mutató, mégpedig 8,4 százalékra. Majd növekedés várható: 2040-ben a GDP 9,4 százalékát költi a nyugdíjakra Magyarország, 2050-ben 10,6 százalékát, tíz és húsz évvel később pedig 11 százalék fölé mehet a mutató.
| Év | GDP-arányos nyugdíkiadások (%) |
| 2016 | 9,7% |
| 2020 | 9% |
| 2030 | 8,4% |
| 2040 | 9,4% |
| 2050 | 10,6% |
| 2060 | 11,1% |
| 2070 | 11,2% |
| Forrás: Konvergenciaprogram 2019-2023 | |
A konvergenciaprogram számít a dolgozóként a nyugdíjasokra: "Nagyrészt a kedvező foglalkoztatási számokhoz köthetően az inaktívak száma a 2010-es közel 3,46 millióról 2018-ra 2,79 millióra csökkent. Ennek a csoportnak túlnyomó részét a nyugdíjasok teszik ki, esetükben a nyugdíjkorhatár 2022-ig megvalósuló fokozatos emelése, illetve a nyugdíjas munkavállalók számára az idei év elejétől biztosított adó- és járulékkedvezmények növelik a munkaerő-piaci részvételt a következő években."
Plafonemelést javasol az MNB
A nyugdíjkorhatár közelében lévők munkavállalásával a jegybank 330 pontból álló versenyképességi programja is foglalkozik. Az MNB-s szakértők többek között azt javasolják, hogy növekedjen a jövedelemplafon. Most ugyanis az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesülő ellátottak munkavállalása esetében a mindenkori minimálbér 18-szorosát - évente 2,682 millió forintot - elérő munkajövedelem felett szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását. A felső határ emelése viszont a jegybank szerint hozzájárulna a nyugdíjas korhoz közel állók munkaerő-piaci aktivitásának emelkedéséhez és a gazdaság fehéredéséhez is.
