Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A törvény szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíjba vonulás napjáig aktuális kereseti, jövedelmi adatokat elsősorban a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. Az ebben nem szereplő keresetre, jövedelemre vonatkozó adatokat
- a foglalkoztatónak vagy jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával,
- ennek hiányában más egykorú okirattal - így különösen a foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset, jövedelem kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással - lehet igazolni.
Ha nem lenne adat ebben a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban egy adott időszak tekintetében, akkor kell a rendelkezésben felsorolt kisegítő lehetőségeket használni, azaz be kell szerezni vagy a családi archívumban meg kell keresni a foglalkoztatónak vagy jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolását, ennek hiányában más olyan egykorú okiratot, amivel a keresetet az adott időszakban egyértelműen igazolni lehet - figyelmeztet a portálon Farkas András nyugdíjszakértő.
Milyen foglalkoztatói igazolásokra hivatkozik a nyugdíjtörvény?
Arra a kétfajta igazolásra, amelyek kiadását a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény írja elő a foglalkoztatók számára.
A foglalkoztató egyrészt a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről.
Másrészt köteles írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról.
Ezeket a foglalkoztatói igazolásokat feltétlenül őrizze meg mindenki! - tanácsolja a nyugdijguru.hu.
A munkavállalót nem érheti hátrány amiatt, ha a munkáltatója nem fizette be a nyugdíjjárulékot a keresete után - hiszen a munkavállalót nem lehet felelőssé tenni a munkáltatója jogszabálysértő magatartása miatt. Ezt fejezi ki a járulékfizetési vélelemről szóló rendelkezés a nyugdíjtörvényben, amely szerint abban az esetben,
- ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásaiból megállapíthatók (vagyis a dolgozót bejelentette a munkáltatója),
- de a nyugdíjjárulék levonásának ténye a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett, a nyugdíjtörvényben meghatározott meghatározott okiratok és igazolások alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható (vagyis nincs nyoma annak, hogy a munkáltató befizette volna a járulékokat),
akkor a nyugdíjjárulék levonását vélelmezni kell.
Képünk forrása: Kummer János/Napi.hu
