Az Európai Unió országai közül a magyarok rendelkeznek a negyedik legalacsonyabb nyugdíj- és életbiztosítási megtakarításokkal. Az MNB most szembesíti magát és az országot a várható következményekkel, s nagy fordulatot ígér - írja a Zoom.hu, amely cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által levezényelt magánpénztári rendszer szétverése után a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmányban és a több éves stratégia tervben sopánkodik a magyar polgárok öngondoskodásán.
A jegybanki jelentés szerint jöhet a fordulat, miután az elmúlt tíz évben nagyot romlott a magyarok öngondoskodási hajlandósága. Ennek okát abban látják, hogy jött a 2007-2008-as gazdasági válság,valamint hogy megrendült a bizalom a pénzintézetekben a devizahitelek bedőlése miatt. Az NGM-ben a pénzügyi edukációban látják a kiutat, éppen ezért felmenő rendszerben pénzügyi ismeretek oktatást kezdik meg a következő években.
Az MNB szerint viszont a válság utáni stabilizáció megfordítja a csökkenő trendet, és 2026-ra az élet- és nyugdíjbiztosítással rendelkezők aránya újra elérheti a 80 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 2,5 millió fővel szemben akár 3,5 millióra emelkedhet a biztosítással, előtakarékossággal rendelkezők száma.
Ez óriási fordulat lenne: a 28 uniós tagállam között csak a 21. helyre vagyunk jók, a GDP 105 százalékát kitevő teljes megtakarítási értékkel - írja a portál.
A jelenleg működő állami nyugdíjrendszer 2035-ig stabilan működtethető. Utána viszont egyre nagyobb külső (állami) transzferekre szorulhat. Ha a gazdaság jól áll, akkor ezt a kormányzat biztosan finanszírozni fogja. Ellenkező esetben akár a nyugdíjak csökkentése is felmerülhet. Ami nem feltétlen nominális beavatkozás lehet: volt már példa arra, hogy a jövedelmeket az állam egyszerűen elinflálta.
Nem hajlandók félretenni
A magyarok öngondoskodási hajlandósága a 2000-es évek elején volt a csúcsán: a gazdaságilag aktív népesség 87 százaléka rendelkezett öngondoskodási szerződéssel, vagyis nyugdíj- vagy életbiztosítással, ideértve a pénztártagságot is. Ez az arány a pénzügyi válság kitörése előtti évben, vagyis 2007-ben is már csak 79 százalék volt. Jelenleg 56 százalékos.
Hamar kellene a fordulat, mert minél hamarabb meg kell kezdeni a takarékoskodást a normális összeghez. A 65 éves korra megcélzott összeget ugyanis feleakkora havi megtakarítással érheti el az, aki 25 éves korában kezdi a spórolást, mint az, aki ebbe 45 esztendősen vág bele.
A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.
