Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Azután, hogy az IMF szakértői a napokban szakmai blogbejegyzésükben hívták fel a figyelmet arra, hogy Európa elöregedő népessége a munka termelékenységének számottevő romlásához vezethet, aminek súlyos további következményei lehetnek, most a pénzpiaci hatásokat foglalta össze a Bloombergen a Credit Suisse csoport alelnöke. Neal Soss szerint az öregedő társadalom hatásai teljesen a feje tetejére állítják a pénzügyi szektort is.
Az öregedő társadalom ugyanis lassabb gazdasági növekedéssel társul, amellyel a jegybankok ugyan próbálnak megküzdeni - gyakran sikertelenül -, de ennek eredménye lett, hogy a tízéves államkötvényeknek már majdnem fele negatív tartományba került. Gazdasági elemzések ugyanakkor a demográfiai hatásokat egészen a részvény-kereskedelmi szokásokban, illetve a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekben bekövetkező változásokra is kiterjesztik.
A hosszabb élettartam ugyanis a portfóliómenedzserek ügyfelei esetében a szellemi leépüléssel is együtt jár, ami Soss szerint már megjelenik a szigorúbb szabályozásban és az alacsonyabb kockázatban. Ennek következménye, hogy a pénz már most a passzív befektetések és a tőzsdén forgó alapok (etf-ek) felé áramlik, ahol a veszteségnek kisebb az esélye - és így a potenciális kiemelkedő hozamoknak is -, a hangsúlyt az ágazatokra helyezve az egyes cégek felől. Ennek következményeként a piac is koncentrálódik és a szereplők köre leszűkül néhány nagy befektetési cégre, akik limitált portfólióval és kevés brókerrel működnek.
Mindezek alapján a szakember a következő változásokat vizionálja a pénzpiacokon a demográfiai folyamatok hatásaként:
- Az aktív menedzsment halála
Az USA-ban 15 éven belül a 80 év felettiek száma meghaladja majd az 5 év alattiakét, ami a döntéshozók figyelmét a vagyonkezelők feladataira fogja helyezni. Ez az olyan passzív befektetéseket, mint az etf-ek, tovább ösztönzi és csökkenti az aktív befektetések vonzerejét, amelyeken keresztül az alapkezelők keresik a lehetőségeket az indexek felülteljesítésére. - Brókerkedés halála
A tőzsdén forgó alapok a válogatott eszközök helyett a teljes piacokra vagy szektorokra összpontosító eszközök felé fordulnak, ami a részvényelemzések tradicionális szerepét állítja kihívások elé. A passzívabb befektetések felé történő eltolódás az eszközmenedzsment-piacon további konszolidációkhoz is vezethet. - A volatilitás halála
A konszolidáció következtében a megtérülés is csökkenhet, így a realizált volatilitás is kisebb lesz. Amikor viszont a kevésbé likvid piacok a gazdasági vagy más hírekre reagálnak, az árazásokban időszakos kitörések lehetnek. - Az alacsony kapitalizációjú piacok halála
Az olyan szabályozások, amelyek az eszközök piaci megtérülésére nagyobb hangsúlyt fektetnek, a kollektív befektetési formákat a nagyobb tőzsdék felé terelik az alacsony kapitalizációjú eszközök és a legtöbb olyan kötvénypiac kárára, ahol nagyon kevés a referencia-indexekhez köthető ügylet szemben a kiemelkedő kötvények hatalmas palettájával. - Az egyenlőtlenség halála
Nem minden hatás rossz azonban. A rendszerszinten alacsonyabb hozamok az újraelosztásra is hatással vannak. A vagyonadók nagy része, de talán leginkább a pénzpiaci hozamokra vonatkozók tartósan az inflációs ráta alatt vannak, amint a normál jövedelemadókat is figyelembe vesszük. Ezzel a szakember a francia közgazdász, Thomas Piketty érvelésére utalt, aki szerint a növekedést meghaladó tőkemegtérülés növeli a társadalmi egyenlőtlenséget.
