Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Némi trükközéssel hozták össze a görög kormánykoalíció partjai az EU-IMF hitelprogram folytatásának feltételül szabott 13,5 milliárd eurós megtakarítást, ám még így is cseppfolyós a helyzet a csomag elfogadásával kapcsolatban - derül ki az athéni Ekathimerini című napilag jelentéséből. A csel lényege, hogy a csomag 11,5 milliárdos kiadáscsökkentéséből lecsippentettek egymilliárdot, és hozzácsapták a kétmilliárd eurós adóemelésekhez. Hogy mit szól ehhez az EU-ECB-IMF trojka, azt nem tudni. A szakértői csoport holnap tér vissza Athénba.
További bizonytalansági tényező, hogy a 10,5 plusz 3 milliárdos kiigazítást kettő vagy négy év alatt kell-e végrehajtani. A kormány az utóbbihoz meg akarja nyerni a donorok támogatását. Eddig Franciaország mutatkozott hajlandónak arra, hogy több időt adjon a görögöknek a segélyprogram végrehajtására. Emellett félig nyitott kérdés a koalíció két kisebb - baloldali - pártjának támogatása, mert nekik még lennének feltételeik, mielőtt rábólintanak a pakkra.
Elköltsük vagy ne költsük el?
A Demokratikus Baloldal azt akarja, hogy ha Görögország a következő években netalántán túlteljesítené vállalásait, akkor az így nyert pluszforrást forgassák vissza a költségvetésbe, azaz ennek terhére enyhítsék a kiadáscsökkentéseket. A trojka álláspontja az, hogy minden pluszt a büdzsé elsődleges egyenlegének javítására kell fordítani.
Jannisz Szturnarasz pénzügyminiszter azt monda ezzel kapcsolatban, hogy a koalíciós partner javaslatát megpróbálják belevetetni a megállapodásban, mintegy ellentételeként annak, hogy ha elmaradnak a céloktól, akkor - a trojka elvárása szerint - újabb megszorításokat kell bevezetniük.
Ahol spórolnának
A 10,5 milliárdos kiadáscsökkentésből 6,5 milliárd bér- és nyugdíj- és juttatáscsökkentés. A többit a strukturális reformoknak köszönhető megtakarításokból remélik előteremteni. A vágásokból nyolcmilliárd eurót jövőre kell végrehajtani. A nyugdíjasok összesen nagyjából egyhavi jövedelmüknek megfelelő összegnek mondhatnak búcsút.
A görögországi viszonylatban alacsony, 1000-1500 euró közötti nyugdíjakat kettő, az 1500-2000 közöttieket öt, a 2000 euró felettieket tíz százalékkal kurtítják meg. Emellett elveszik a korábbi vágások után még megmaradt 800 eurós \"nyaralási támogatást\". A nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre emelkedik.
A közalkalmazottak tízszázalékos fizetéscsökkentéssel néznek szembe, az állami vállalatok alkalmazottainak bérét 20-30 százalékkal faragják le. A rendőrök és a katonák keresete szintén csökkenni fog, annak ellenére, hogy Antonisz Szamarasz miniszterelnök korábban kifejezte kívánságát ennek elkerülésére. Ennek a két csoportnak 6-23 százalékkal zsugorodhat a jövedelme.
A közalkalmazottak szintén elvesztik ezereurós nyári bérkiegészítésüket. Így aztán a jövőben 12 hónap után kapnak csak fizetést szemben a boldog békeidőkben hazavitt 14 havi keresettel.
Megugrik a görög \"eva\"
Az adóemelések vesztesei az önfoglalkoztatók lesznek - Görögországban ez réteg jóval kiterjedtebb, mint máshol, viszont kevesebb az üzemi munkás. A szellemi munkát végző szakértelmiségieket kivéve adómentes jövedelemsávjukat 5000 euróra emelik, aminek eredményeként teljes bevételüket 30-35 százalékos adó terheli majd.
A 300 ezer mezőgazdasági termelőnek, akiknek jelenleg nem kell nyilvántartást vezetnie értékesítéseiről, ezentúl majd könyvelnie kell, és bevételei után adót kell fizetnie. Ezektől az intézkedésektől összesen 1,5 milliárd euró pluszbevételt remél a kormány, bár szakértők szerint a tradicionális görög adóelkerülés mellett enyhén szólva nem lesz könnyű behajtani a pénzt.
