Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 35 évesnél idősebb korosztály döntő többségét foglalkoztatja a majdani nyugdíja, 44 százalékuk pedig nagyon aggasztónak ítéli a kilátásokat - derül ki a BellResearch kutatásából, amelyet az Aegon Magyarország megbízásából végzett. A kutatás szerint ugyanakkor minden ötödik aktív dolgozó foglalkozik rendszeresen ezzel a kérdéssel, míg a megkérdezettek többsége - 59 százaléka - egyelőre nem szentel komolyabb figyelmet a nyugdíjas-évekre történő felkészülésnek.
A nyugdíjrendszer átalakítása, a második pillér felszámolása tízből négy ember figyelmét az eddiginél jobban ráirányította erre a problémára. A 35-49 éveseket és a viszonylag magas jövedelemmel rendelkezőket egyelőre érthetően kevésbé foglalkoztatja, hogyan boldogulnak nyugdíjasként, szemben az 50-64 éves korosztállyal, illetve a rosszul keresőkkel. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy a nyugdíj igen előkelő helyet foglal el a magyarokat foglalkoztató kérdések között.
A legaggaszóbb probléma a mindennapi megélhetés
A felmérés szerint a legaggasztóbb problémát a munkanélküliség és a mindennapi megélhetés jelenti a 35 évnél idősebb korosztály számára, ám rögtön ezután a nyugdíjas évek következnek a sorban. A jelenleg aktív lakosság 51 százaléka nyilatkozott úgy, hogy komolyan aggódik a majdani nyugdíja miatt. Csak ezt követi a sorban negyedikként a lakás elvesztésétől való félelem: minden negyedik válaszadó tart attól, hogy elvesztheti a lakását, amelyben él.
A jelenleg aktív válaszadók szerint nekik nehezebb lesz nyugdíjas korukban, mint a mostani nyugdíjasoknak (több mint 90 százalékuk értett egyet ezzel a kijelentéssel), 81 százalékuk szerint pedig az embernek már fiatalon fel kell készülnie az időskori ellátására. A többség havi 10 ezer és 30 ezer forint közé teszi azt az összeget, amit félre kellene tennie öregkorára.
Az időskori ellátásra nyitottak fele vállalná a megtakarítást, ami a teljes lakosságra vetítve hozzávetőlegesen 1,8 millió magánszemélyt jelent. A megtakarításra teljesen nyitottak aránya viszont már mindössze 21 százalékos.
A megtakarítástól elzárkózók - annak ellenére, hogy az átlagosnál jobbnak ítélték meg anyagi helyzetüket - a megfelelő anyagi erőforrások hiányával indokolták elzárkózásukat. A válaszadók közel fele nyitott lenne a nyugdíj-előtakarékosságot támogató tanácsadás iránt is, harmaduk még fizetne is ezért a szolgáltatásért.
A család is felelős az időskorúak ellátásáért
Érdekes következtetésekre jutott a felmérés az időskori ellátás kérdéseit illetően is. A megkérdezettek többsége szerint elsősorban a család felelős az időskorúak ellátásáért, másodsorban az állam és legutoljára az önköltségi alapon működő intézmények. A megkérdezettek 40 százaléka pedig el is várná, hogy a családtagjai segítsék vagy ápolják, ha arra szükség lesz. Érdekes módon emellett magasabb arányban költöznének akár idősotthonba a megkérdezettek, mint ahányan családtagjaikat beadnák ilyen intézménybe.
A megfelelő anyagi háttér megteremtése érdekében az öngondoskodás szerepe nőhet a közeljövőben, hiszen a mai aktív korúak már sokkal kevésbé várják el a család gondoskodását idős korukban, mint a mostani nyugdíjasok.
Összességében a kutatásban megkérdezettek 60 százaléka aggódik komolyan a megtakarításai miatt is, ami arra utal, hogy a magyarok bizonytalanná váltak a bankok és más pénzügyi szolgáltatók stabilitásával, a szabályozói környezettel szemben is.
