A nyugdíjügyben érintett tárcák (PM, SZCSM) egyelőre nem adnak részletes tájékoztatást a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó kormányzati elképzelésekről. Annyit lehet tudni, hogy a kabinet kész eltörölni a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjba vonulók addig befizetett járulékaikkal arányosan kapnának nyugdíjat. A másik fő csapásirány a magánpénztári rendszert érinti kellemetlenül. A kormány egyrészt eltörölné a pályakezdők kötelező belépését a vegyes nyugdíjrendszerbe, másrészt visszacsalogatná a felosztó-kirovó ellátásba a pénztártagok 10-20 százalékát. A legbiztosabbnak jelenleg azt tűnik, hogy a nyugdíjak kiszámításához a pontrendszert használnák (lásd a NAPI kommentárt).
Számos kérdés azonban még nem tisztázott, így az sem, hogy aki jóval a mostani nyugdíjkorhatár alatt, tehát még az aktív évek közepén dönt a nyugdíjba vonulásról, de aztán úgy határoz, hogy visszalép a munkaerőpiacra, megteheti-e ezt, s milyen feltételek mellett. A magánpénztárak esetében az a kérdés, hogy az egyértelműen a tőkefedezeti rendszert sújtó intézkedések kiterjednek-e a pénztári tagdíjak mértékére. Jelenleg 6 százalék járulékot fizetnek a munkavállalók, s a kormány 2003-ig befagyasztaná ezt a mértéket. Elképzelhető, hogy az új koncepció alapján tovább jegelik a tagdíjemelést.
A magánnyugdíjpénztárak egyelőre óvatosan nyilatkoznak a kormányzati elképzelésről. Szerintük a felosztó-kirovó rendszer lényege - mármint hogy a majdani aktív keresők járulékából fizetik a mai aktív dolgozók nyugdíját - nem változik azzal, hogy pontrendszert alkalmaznak vagy virtuális számlákat vezetnek a járulékbefizetésekről. A pénztárak a felosztó-kirovó rendszer fenntartását egyébként általában szükségesnek tartják, mondván, egyes társadalmi csoportok - például rokkantak, értelmi fogyatékosok - ellátását másképp nehéz lenne megoldani. Egy, lapunk által megkérdezett szakember szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok visszalépésével, illetve azzal, hogy a pályakezdőknek nem kellene kötelezően magán-nyugdíjpénztári taggá válniuk, ideiglenesen valóban csökkenne a tb-hiány.
Ugyanakkor az 1998-ban megkezdett nyugdíjreform leállítása beláthatatlan következményekkel járhat, mivel néhány évtized múlva elkövetkezik az az idő, amikor minden ellátásra szoruló tagja lesz egy magánkasszának, s „komolyabban hozzá lehet nyúlni” a felosztó-kirovó rendszerhez, hiszen senki sem marad ellátás nélkül.
Számítások szerint a tőkefedezeti rendszer bevezetésével 1500-2000 milliárd forinttal csökken a belső államadósság. Ennyivel kisebb összeget kell ugyanis majd a tb-nek nyugellátásként kifizetnie azok után, akik átléptek - nem pályakezdőként, átlagosan 10 év munkaviszony után - a tőkefedezeti rendszerbe. Ezen - önkéntesen - átlépők visszacsalogatásával ismét nő a belső adósság - igaz, annak gondja nem a mostani, hanem a jövő generációk problémája lesz, akiknek az európai tendencia szerint a társadalom elöregedésével úgyis jövedelmük egyre nagyobb részét kell majd a nyugdíjasok ellátására fordítaniuk.
G. Á.-B. Z.
