Szakértők szerint a járulékterhek csökkentésére 2002 után már csekély mozgástere lesz a pénzügyi tárcának, mivel az így kieső bevételek a rendszer finanszírozhatóságát veszélyeztetnék. Információnk szerint 2003-ban legfeljebb 1 százalékponttal csökkenhetnek a tb-járulékok, amivel 28 százalékra mérséklődne annak mértéke. A mostani kormányzati ciklusban összesen 10 százalékponttal, 29 százalékra mérséklődik a járulékkulcs, az idén és jövőre 2-2 százalékponttal. A munkaadók terhei ennél kisebb mértékben csökkennek a négy év alatt, mert az egészségügyi hozzájárulás az 1998-as 2100 forintról 4500-ra nő. Számításaink szerint a tényleges tehercsökkenés 5 százalékpontos járulékmérséklésnek felel meg.
A pénzügyi tárcának 2001 augusztusáig kell elkészítenie a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos törvénymódosítás tervezetét, amennyiben a változások 2002-től lépnek hatályba. A reform részleteiről még nem született döntés, az egyéni számlavezetés megteremtését mindenesetre megnehezíti, hogy a járulékadatokat legkorábban 1988-ig lehet a befizetőre lebontva elkülöníteni. Az EU-jogharmonizációval összefüggésben több tb-törvény módosítása is szerepel az Országgyűlés első féléves jogalkotási programjában. Felvetődött a magánnyugdíjpénztárakat érintő jogszabályok módosítása is, az unióban ugyanis általában nem a kötelező tb-rendszer része a második pillér, hanem kiegészítő biztosításként vehetik igénybe ezt a szolgáltatást a járulékfizetők.
A tárca szerint ebben a ciklusban kevés az esély az önálló balesetbiztosítási ág létrehozására, amire Mikola István egészségügyi miniszter tett javaslatot. Tudomásunk szerint az elképzelést szakmailag megalapozottnak tartja a PM, ám az előkészítés hosszabb időt igényel. A balesetbiztosítási ág leegyszerűsítve úgy működne, hogy a kockázatosabbnak ítélt ágazatok nagyobb mértékben járulnának hozzá az alap bevételeihez.
Az egészségügyi miniszter forrásteremtő elképzeléseivel kapcsolatban a pénzügyminiszter álláspontja az, hogy a járulékbeszedés jól működik az adóhivatalnál, ezért nem érdemes megváltoztatni a rendszert (NAPI Gazdaság, 2001. január 10., 1-4 oldal). Megfigyelők szerint erősen megkérdőjelezhető, hogy az egészségbiztosítási alap felhasználható-e banki hitelfedezetként, mivel az alapban lévő pénzek az ellátások finanszírozását szolgálják.
Baka Zoltán
Baka Zoltán