A berlini kormány tegnapi ülésén elfogadta a munkaügyi miniszter módosított nyugdíjreform-tervezetét, miután a kisebbik koalíciós párt, a zöldek beleegyeztek, hogy az eredetileg tervezett 2001 helyett csak 2002-ben lépjen életbe a törvény, aminek fejében viszont az eredetileg kitűzött 2003-mal szemben már 2002-ben csökkenne az ellátás növekedési üteme. Az öregedő lakosság és a járulékfizetők által befizetett összegek csökkenése miatt elkerülhetetlennek tartott reform keretében fokozatosan bevezetik a tőkefedezetű nyugdíjbiztosítást, ösztönözve a magán-előtakarékosságot és csökkentve az állami szerepvállalást. Jelenleg minden tíz munkavállaló befizetése négy nyugdíjas állami ellátását fedezi, de a számítások szerint ez az arány 10:8-ra emelkedne a követező ötven évben emlékeztet a Dow Jones.
Az állami nyugdíjhoz való munkavállalói hozzájárulás 2020-ig a bérek 20 százaléka alatt marad, és azt követően sem haladja meg a 22 százalékos arányt. A munkavállalók csökkenő aránya miatt mérséklődnek a befizetések, emiatt 2011-től fokozatosan kisebbek lesznek az állami nyugdíjak, így az átlagbér 70 százalékának megfelelő nyugdíj 2030-ig 64,3 százalékra mérséklődik.
Az önkéntes magánnyugdíj-biztosítás 2002-től lép érvénybe, ami kezdetben a bruttó jövedelem 1 százalékát teszi ki, majd 2008-ra fokozatosan 4 százalékra növekszik, és ez az összeg csökkenti az adót.
A kifizetésre választás szerint növekvő életjáradék vagy legalább tízéves időtávra szóló szerződés formájában kerülhet sor. A tervezet mint a Reuters írja a túlterhelt nyugdíjrendszer legjelentősebb változtatását jelenti 1957 óta. A tervezet elfogadása a jövő nyárig is elhúzódhat. A koalíciónak többsége van az alsóházban, de a felsőházat az ellenzék uralja, amely elsősorban a fiatalabb korosztályra nézve tartja hátrányosnak a tervezetet.
Schröder kancellár gazdasági tanácsadó testülete, az öt bölcs 400 oldalas éves jelentésében üdvözölte a nyugdíjreform-tervezetet, ugyanakkor sürgette a foglalkoztatási helyzet javítását. Emiatt is keményen bírálják a kormányt, amelynek szerintük nincs átfogó munkaerő-piaci stratégiája, intézkedései inkább a túlszabályozást növelik. A bölcsek az ez évre várt 3 után jövőre a német gazdaság 2,8 százalékos bővülésére számítanak, és mindkét évben átlagosan 2 százalékos inflációra. Míg az idén elsősorban az export a gazdaság fő hajtóereje, jövőre a nagyarányú adócsökkentések nyomán növekvő belső fogyasztás veszi át ezt a szerepet Németországban.
B. P. A.
