Az Európai Unió felnőtt lakosainak csaknem háromnegyede jónak, vagy nagyon jónak tartotta saját egészségi állapotát 2015-ben. Rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotról mindössze 7 százalékuk számolt be az Eurostat legfrissebb összesítése szerint, amelyet az Egészség Világnapja (április 7.) alkalmából publikáltak.
Az Eurostat felmérése ötféle kategóriát használ az egészségi állapot megítélésére: nagyon jó, jó, megfelelő, rossz, nagyon rossz. A jelentés szerint az adatok szoros összefüggést mutatnak az iskolázottsággal. Míg az alacsony képzettségű uniós polgároknak átlagosan csak a 61 százaléka ítélte jónak, vagy nagyon jónak a saját egészségét, a felsőfokú végzettségűek 85 százaléka vallott így.
Az uniós tagállamok lakosai között a ciprusiak a rekorderek az egészségükkel való elégedettséget illetően, legalábbis a felnőtt lakosság 85 százaléka nyilatkozott így, de nincsenek nagyon lemaradva a görögök (84,7 százalék), az írek (84,2 százalék) és a svédek sem (83,4 százalék). A 80 százalékos elégedettségi mezőnyben még ott találni Máltát és Romániát, mindkét országban a felnőtt lakosság 80,1 százaléka minősített jónak, vagy nagyon jónak az egészségét és Spanyolországot, ahol 79,9 százalék volt az arányuk.
A magyar felnőttek kevesebb mint 65 százaléka elégedett az egészségével, a balti államokban, Szerbiában és Portugáliában mutatott hasonló arányokat a felmérés.
Az egészségükkel elégedetlen felnőttek aránya Horvátországban a legmagasabb, a lakosság 12,6 százaléka rossznak, vagy nagyon rossznak ítélte saját állapotát, s nem sokkal jobb a helyzet Magyarországon és Portugáliában, ahol 11-11 százalék volt az így nyilatkozók aránya.