Az érintett áruk az ipari technológiai, a közlekedési és az egészségügyi szektor termékei, tehát zömmel nem fogyasztói áruk. Washington a pótvámokkal akarja kikényszeríteni, hogy Peking változtassa meg a szellemi termékekkel kapcsolatos gyakorlatát, nevezetesen arra akarja kényszeríteni a Kínában működő amerikai technológiai cégeket, hogy adják át hazai vállalatoknak termékeik szellemi tulajdonjogát és technológiáját. A pótvámok azonban sújtják sok amerikai termelő cég beszállítóit is - írja az MTI.

Donald Trump amerikai elnök március 22-én intézkedett arról, hogy az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki a kínai acél-, valamint 15 százalékosat az alumíniumtermékekre, és akkor jelentette be, hogy további akár 60 milliárd dollár értékű kínai árura tervez vámot kivetni. A kereskedelmi hivatalnak onnan számítva 15 napja volt előzetes listát készíteni a vámmal sújtandó kínai árukról, és most kezdődik a javaslat május közepéig tartó társadalmi vitája, amely után véglegessé teszik a listát.

Kapcsolódó

Kína tagadja, hogy ki akarná kényszeríteni a technológiai transzfert, és Trump bejelentésére válaszul már hétfőtől importvámokat vezetett be évi hárommilliárd dollárnyi amerikai importtermékre, például a sertéshúsra és gyümölcsökre.

Ez már túlzás lehet

A keddi washingtoni bejelentést azonnal elítélte Peking, és közölte, hogy arányos választ fog adni, hasonlóan szigorú vámintézkedéseket vezet be az Egyesült Államok ellen, miközben beperli a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO).

John Frisbie, az Amerikai-Kínai Üzleti Tanács elnöke pedig azt mondta: az általa vezetett szervezet már régóta panaszkodik az amerikai technológiai cégeket hátrányosan megkülönböztető kínai kereskedelempolitikára, de szerinte a javasolt pótvámok bevezetése nem a megfelelő válasz lesz erre.

Óva intette az amerikai kormányt a tervezett pótvámoktól az Információtechnológiai és Innovációs Alap nevű amerikai elemzőintézet is. Robert Atkinson, az intézet elnöke azt mondta: a kormánynak olyan intézkedéseket kellene hozni Kínával szemben, amelyekkel gazdasági és kereskedelmi politikájának megváltoztatására kényszeríti, de nem olyanokat, amelyekkel áremelkedést és fogyasztáscsökkenést idéz elő az Egyesült Államokban.