A Jobbik ismét benyújtotta törvénymódosító javaslatát Szenteste napjának munkaszüneti nappá nyilvánításáról. E szerint egy évben munkaszüneti nap lenne:

  • január 1.,
  • március 15.,
  • nagypéntek,
  • húsvéthétfő,
  • május 1.,
  • pünkösdhétfő,
  • augusztus 20.,
  • október 23.,
  • november 1. és
  • december 24–26.

Az ellenzéki párt szerint a kormány soha nem támogatta a jelenlegi szabályozás megváltoztatását. Mindig az volt a Fidesz érve, hogy a munkaszüneti napok számának a növelése gyengítené a gazdaságot és a versenyképességet, de ez nem igaz - írja a Jobbik a közleményében. December 24-én kétségkívül a kereskedelemből folyik be a legtöbb bevétel, de ezen vásárlásokat az emberek más napokra is be tudják ütemezni, különös tekintettel arra, hogy az advent alatt gyakorlatilag végig – hétvégente is – nyitva tartanak a boltok.

Energiát is spórolnánk

A mostani energiaválság közepette azt a szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyni az ellenzéki párt szerint, hogy a kereskedelmi egységek rezsiköltsége olyan magas lehet a 24-ei néhány órás nyitvatartás alatt, hogy felmerül a kérdés, megéri-e nyitva tartani ezen a napon.

December 24. több európai országban is munkaszünet

A Jobbik úgy gondolja: egy magát kereszténynek valló ország kormányának tekintettel kell lennie a magyar családok azon igényére, hogy december 24-től 26-ig együtt tudjanak lenni. December 24-e több európai országban is munkaszüneti nap, nem Magyarország lenne az első ilyen ország.

Ráadásul azokban az években, amikor munkanapra esik december 24-e, akkor szenteste napját le kell dolgozni egy szombati napon, tehát a munkavállalók részéről különösen erős igény mutatkozik arra, hogy munkaszünet legyen ez a nap - írja a Jobbik közleményében.