Lassan kezd világossá válni, hogy az eurózóna tagországai most már elsősorban azon vitatkoznak, hogy a görög adósságok mekkora részét kellene elengedni, illetve hogy a leírás miatt a magánhitelező bankoknál keletkező veszteségeket milyen terv szerint pótolják - derül ki a Bloomberg összefoglalójából. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője tegnap az osztrák televízióban azt mondta, hogy a sajtóértesülésekben szereplő 50-60 százalékos aránynál még nagyobb adósságelengedést is mérlegelnek.

Óvatosabban nyilatkozott Yves Leterme, belga kormányfő, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának világos bankmentő stratégiát kell kidogoznia, mielőtt elmozdul az eurózóna vezetőinek július végi csúcstalálkozóján kidolgozott megállapodástól. Ezt szinte minden tagország parlamentje jóváhagyta már - Szlovákiában ma szavaznak, ha a kormány nem kapja meg a koalíciós többség támogatását, akkor Ivetá Radicová miniszterelnök lemond.

ECB: Nem oda Buda!

Az Európai Központi Bank (ECB) ellenzi a júliusi egyezség módosítását. Eszerint a magánhitelezők görög kötvényeik 21 százalékos leírását vállalhatják önkéntes alapon. Az ECB múlt héten megjelent havi monetáris politikai jelentésében burkoltan figyelmeztette is erre a nagyobb leírást szorgalmazó Németországot - mondta a Bloombergnek egy az ügyhöz közel álló személy.

Letermine arra is felhívja a figyelmet, hogy nem dobhatnak be a köztudatba újabb és újabb arányszámokat az Európa Tanács, azaz az EU vezetőinek minden csúcsértekezlete után. A kapkodás csak újabb gondokat okoz a bankoknak, amelyek feltőkésítése láthatóan élesen szembeállítja egymással az európai kormányokat. A konfliktus miatt tegnap október 17-éről 23-ára halasztottak a csúcsot, és a pénzügyminiszterek a következő szűk két hétben még tartanak egy előkészítő tanácskozást.