2025-ben a magyar turisták számára jóformán sehova nem éri meg külföldre utazni, ha szigorúan csak a költségeket vesszük alapul. Vásárlóerő-paritás alapján ugyanis

Magyarország az egyik legjobb ár-érték arányú úti cél Európában – de ennek csak a külföldiek örülhetnek. 

Kapcsolódó

Az Unicredit Bank Austria friss tanulmánya ismét összevetette az európai országok árszintjét vásárlóerő-alapon, különösen a turizmus szempontjából. A cél: megmutatni, hol kapnak többet ugyanannyi pénzért, mint Ausztriában.

Az eredmények alapján nem kis meglepetésre Magyarország vezeti a rangsort, 

az osztrák turisták szempontjából Magyarország tűnik az egyik, ha nem a legjobb választásnak, ugyanis 100 eurónak megfelelő kiadás nálunk körülbelül 160 eurós osztrák vásárlóerőnek felel meg. Ez 60 százalékos árelőnyt jelent ami valljuk be nem rossz ajánlat - különösen ha a régiót nézzük. 

Ez azt is jelenti, hogy egy átlag osztráknak már Romániáig sem éri meg elmennie - legfeljebb Bulgáriában jöhet ki jobban a pénzéből ha szigorúan csak az uniós tagállamokat nézzük. Utóbbi esetében már +75 százalék az ár-érték előny, van menő, homokos tengerpart, jóáras szórakozás és remek vendéglátás, ám oda sokat kell utazni, és amúgy is inkább repülővel érdemes menni, ami bizony megdobja a költségeket. Arról nem beszélve, hogy Bulgária inkább a románok, angolok, németek és mostanában az ukránok körében népszerű, az osztrákok nem lelkesednek annyira. 

Napernyők és napozóágyak a bulgáriai Fekete-tenger partján fekvő Napospart üdülőhely strandján.
Csúcsszezon a bulgáriai Fekete-tenger partján, a Napospart egyik strandján
Kép: Getty Images / Universal Images

Ami a magyar idegenforgalomnak viszont nem annyira vigasztaló, hogy Dél-Európa is bőven megérős a sógoroknak. 

Magyarország mellett Portugáliában és Spanyolországban is jelentősen magasabb a szabadságpénz értéke, mint Ausztriában - ami nagyjából 30 százalékot jelent

– mondja Stefan Bruckbauer, az Unicredit Bank Austria vezető közgazdásza. Görögországban és Szlovéniában is megéri: a látogatók körülbelül 20 százalékkal többet kapnak, mintha otthon maradnának.

Egy osztrák turista 100 eurója

  • Bulgáriában 175 €
  • Magyarországon 160 €
  • Romániában 150 €
  • Csehországban 130 €
  • Spanyolországban 130 €
  • Görögországban 120 €
  • Horvátországban 110 €
  • Törökországban 100 €
  • Az Egyesült Államokban 80 €
  • Svájcban  67 €

- vásárlóerő-paritáson.

Ahogy az közismert: Olaszország sosem tartozott az olcsó helyek közé, Horvátország pedig az elmúlt években 100 százalékban felzárkózott az adriai szomszédja mellé. Gyakorlatilag már mindegy, hogy az osztrák melyiket választja - az árak mellett a távolság hasonló, és legfeljebb 10 százalékos árelőnnyel tud számolni, ahhoz képest mintha otthon maradna.

Adria? Ugyan már! A felső tízezer helyében fix, hogy máshova menekülnénk a hőség elől

Az éghajlatváltozás nem ismer kegyelmet, rendre az arcunkba vágja, hogy ezen a nyáron sem lesz kegyelem. Régóta pedzegetik, hogy az északi országok lehetnek az új nyári menekülőhelyek - de akár a végleges letelepedés B tervei is. A Balti-tengernél már rájöttek erre a befektetők, soha nem látott drágulással szembesülhet, aki nem kap hamar észhez. >>>

Az amúgy olcsónak képzelt Törökországban egyébként az osztrákhoz nagyon hasonló a helyzet - ráadásul az ottani riviérára főszezonban horror áron kínálják a repülőjegyeket. 

És a magyar hova menjen?

Valójában teljesen mindegy, az biztos, hogy zsebbenyúlós lesz. A magyarok sajnálatos módon már teljesen más pozícióból indulnak. Számukra nem Magyarország az olcsó célpont, hanem legfeljebb az összehasonlítási alap –

és ehhez képest szinte minden külföldi úti cél drágábbnak számít - vagyis mindenhol kevesebbet ér a pénzünk.

A vásárlóerő-alapú sorrend alapján csupán Bulgária kínál a magyarnál is alacsonyabb árszintet az Unión belül - úgyhogy ha sikerül véletlenül ráakadni egy akciós burgaszi repülőjegyre, nem érdemes túlságosan sokat gondolkodni. A többi európai célpont, ha nem is elérhetetlen, de drágább, mint az itthoni lehetőségek. Legfeljebb Szerbia vagy Bosznia-Hercegovina jöhet még szóba, ha feltétlenül az éttermi menü áraival szeretnénk az ismerősöknek az arcába villantani. 

Minden negyedik magyarnak nem lesz nyaralás

A magyarok 14 százaléka tervez (csak) külföldi nyaralást, 14 százalék (csak) belföldit és 12 százalék mindkettőt. A legnépszerűbb nyári úticéljaink közül Horvátország (20 százalék) és Olaszország (19 százalék) emelkednek ki. Nyaralások alatt inkább apartmanban vagy nyaralóban (36 százalék), mint 4-5 csillagos szállodákban (14 százalék) vagy 1-3 csillagos szállodákban (12 százalék) gondolkodunk. Jellemzően 50.000 és 200.000 forint között mozog az az összeg, amit fejenként tervezünk elkölteni a nyári nyaralásra, 500.000 forint fölött fejenként a magyarok csak 19 százaléka tervez kiadni. Ezek a legjellemzőbb számai az European legfrissebb felmérésének, amit az idei nyaralási terveinkről készített.

De az is kiderül az elemzésből, hogy minden negyedik magyar (25 százalék) nem tervez idén nyáron üdülni. A 60+ év feletti korcsoportban ez az arány valamivel magasabb (30 százalék), míg a 19-29 évesek körében csupán kevesebb, mint minden ötödik fiatal (19 százalék) marad otthon. Minden negyedik magyar (25 százalék) nem tervez idén nyáron üdülni. A 60+ év feletti korcsoportban ez az arány valamivel magasabb (30 százalék), míg a 19-29 évesek körében csupán kevesebb, mint minden ötödik fiatal (19 százalék) marad otthon.

A pihenés, élményszerzés, tengerparti időtöltés önmagában érték - így fogtechnikának tűnik kizárólag az árakat nézni. Vélhetőleg az rengeteg magyar sem így gondolkodott, amely tavaly meg tavalyelőtt nagyjából 800 ezer vendégéjszakát töltött el csak Horvátországban.

Mindezek mellett egy európai tengerparti nyaralás már-már prémiumkategóriának számít a magyar háztartások többsége számára. Ellenben az osztrák háztartások nemcsak magasabb jövedelemből, de 13. és 14. havi fizetésből is gazdálkodhatnnak, amelyek közül az egyik kifejezetten „Urlaubsgeld”, azaz a szabadságpénz. Ez a juttatás kifejezetten az utazási szezonban érkezik a családi számlákra, így az osztrák nyaralók - mondjuk úgy - lényegesen nagyobb anyagi mozgástérrel dönthetnek úti céljaikról, mint a magyar társaik.