Az eurózóna egyes tagállamai elhagyhatják a közös európai valutát használó országok közösségét párhuzamosan azzal, ahogy az adósságválság folytatódik - jelentette ki Otmar Issing, aki az euró bevezetésének idején, 1999 és 2006 között az Európai Központi Bank (ECB) vezető közgazdásza volt. Mindenki arról beszél, hogy előnyben részesíti az övezet megóvását a jelenlegi formájában, de kérdés, hány ország lesz képes hosszú távon megtartani a tagságát - fejtegette a BBC tudósítása szerint. Issing szerint Németországnak sem lenne jobb, ha visszatérne a márkához, mert az euró stabilabb deviza a volt német fizetőeszköznél.

Az euró egyik atyja szerint vissza kell térni az alapokhoz, amelyek szerint adva van egy nemzetek feletti, független jegybank, jól körülhatárolt felhatalmazással, amelyet követhet, míg másoknak, különösen a kormányoknak is megvan a maguk házi feladata, amelyet el kell végezniük. Az utóbbi lényeges reformok végrehajtását feltételezi.

Kapcsolódó

Hitel nincs!

Issing megjegyzéseinek sajátos hátteret ad, hogy az ECB éppen most figyelmeztetett az eurózóna hiteláramlásának lefagyására. A határokon átnyúló hitelezés visszaesése világos jele az övezet szétaprózódásának. Az európai jegybank adatai szerint a nemzetközi egynapos kölcsönök értéke a teljes hitelállomány 40 százalékára esett az egy évvel ezelőtti 60 százalékról.

A Morgan Stanley elemzői nemrégiben a bankrendszer balkanizálódásának minősítették ezt a jelenséget. Ezek a folyamatok azt mutatják, hogy az eurózóna gyengébb gazdaságait pénzügyi szempontból szabályosan kiéheztetik a nagyobbak, miután a bankjaik nem hiteleznek nekik - értékeli a helyzetet Robert Peston, a BBC publicistája.

Kommunista forradalmárok

Országos áramszünettel fenyegetik Görögországot a szakszervezetek a turistaszezon csúcsán, ha a kormány megpróbálja privatizálni az elektromos erőműveket - jelentette a Bloomberg. Az állami tulajdonú PPC áramszolgáltató négy erőműve kerülhet kalapács alá, hogy bevételt teremtsen az országnak, illetve hogy megnyissa a görög energiapiacot a nemzetközi verseny előtt.

A stratégiai jelentőségű iparágaknak állami tulajdonban kell maradniuk - véli ezzel szemben Nikosz Fotopulosz, a 18 ezres taglétszámú GENOP szakszervezet vezetője, akinek irodáját Lenin, Trockij és más kommunista forradalmárok képei díszíti. A helyzet azonban az, hogy ha nem magánosítási bevételből próbálják javítani a görög államháztartás egyensúlyát, akkor a béreket, a nyugdíjakat és a szociális kiadásokat kell tovább csökkenteni. Vagy fel lehet adni az eurót, és az annál 10-20 százalékkal gyengébb drachma majd elvégzi a piszkos munkát.

Szocializmus 2.0

A németek részéről továbbra sem számíthatnak jóindulatra a görögök - derül ki a Financial Times cikkéből Éles ledorongolást váltott ki a német koalíciós pártok részéről az ellenzéki szociáldemokraták javaslata, miszerint egyszerre kellene népszavazást rendezni a fiskális unióról, a közösen kibocsátandó eurózónás kötvényekről és az ezekhez szükséges német alkotmánymódosításról. Adósságszocializmus bevezetésének szándékával vádolták az szociáldemokratákat, amelyben a német nyugdíjasok és adófizetők törlesztenék a déli szomszédok kölcsöneit.

Angela Merkel kancellár eközben békésen tölti szabadságát Dél-Tirolban. A környezetéből kiszivárgó információk szerint Európa problémáinak hosszú távú megoldásán gondolkodik. Ami az azonnali lépéseket illeti, állítólag hallgatólagosan támogatta Jens Weidmann Bundesbank-elnököt, aki az ECB legutóbbi kormányzótanácsi ülésén megakadályozta, hogy a bank határozottabb szerepet vállaljon a spanyol és az olasz kötvényhozamok leszorításában.