Az Európai Bizottság által csütörtökön közzétett gazdasági hangulatmutató (ESI) az euróövezetben 0,5 ponttal 95,2-re, a tágabb Európai Unióban pedig 0,3 ponttal 94,9-re csökkent. Mindkét érték jóval a 100-as hosszú távú átlag alatt marad,

ami arra utal, hogy a háztartások és a vállalkozások bizalma továbbra is visszafogott.

Kapcsolódó

A hangulat romlását az ipar, a szolgáltatások, az építőipar és a fogyasztói bizalom visszaesése okozta. Csak a kiskereskedelem mutatott kismértékű javulást.

A nagyobb gazdaságok közül Spanyolországban volt a legnagyobb visszaesés, 2,6 ponttal, míg Németországban és Olaszországban egy-egy ponttal csökkent a hangulat. Hollandiában jelentős, 3,5 pontos javulás történt, míg Franciaország hangulata nagyjából változatlan maradt.

Az Euronews cikke hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság legújabb felmérése még nem számol franciaországi belpolitikai válsággal, amely az adatgyűjtési időszak után bontakozott ki.

Nincs változás, magasak az inflációs várakozások

Kifejezetten rossz hír, hogy a fogyasztói árakkal kapcsolatos várakozások a következő évre vonatkozóan tovább emelkedtek, annak ellenére, hogy az inflációs érzés az utóbbi időben gyengülni látszott.

Az üzleti szektorban az iparban és a kiskereskedelemben csökkentek az eladási árakra vonatkozó várakozások, az építőiparban pedig stabilak maradtak.

A szolgáltatási szektorban azonban második egymást követő havi emelkedés volt tapasztalható.

A gazdasági bizonytalansági mutató kismértékben, 0,4-gyel 16,9-re csökkent, a szolgáltatások, a kiskereskedelem és az ipar vezetői pedig marginálisan nagyobb bizalommal tekintettek a jövőbeli üzleti feltételekre. Az építőipari cégek és a fogyasztók azonban fokozott bizonytalanságról számoltak be, különösen a háztartások pénzügyeit illetően.

A foglalkoztatási várakozások mutatója mérsékelten, az eurozónában 0,3 ponttal 97,8-ra emelkedett, amit az iparban, a kiskereskedelemben és az építőiparban tapasztalható optimistább hangulat is támogatott.

Nagyobb baj azonban, hogy az elég magas téttel bíró franciaországi politikai szerencsejáték hamarosan sokkhullámokat küldhet az euróövezet piacaira: François Bayrou miniszterelnök szeptember 8-án bizalmatlansági szavazást kért maga és a kormánya ellen, ami tám mondani sem kell, hogy milyen növekvő költségvetési és politikai kockázatokat hozhat magával. Bayrou fájdalmas költségvetési megszorítással szeretné a kormány egyensúlyba hozni Franciaország pénzügyeit, ám ez keveseknek tetszik.

Bayrou költségvetési terve, amelyet júliusban nyújtott be a francia parlamentnek, 43,8 milliárd eurós megszorítást tartalmaz, amelynek 80 százalékát kiadáscsökkentésekből, 20 százalékát pedig adóemelésekből finanszíroznák. Bayrou azzal érvel, hogy

a javasolt megszorító intézkedések szükségesek Franciaország megduzzadt költségvetési hiányának megfékezéséhez,

amely 2024-ben elérte a GDP 5,8 százalékát – ez majdnem kétszerese az EU által megengedett 3 százalékos küszöbértéknek.

Bayrou elődje, Michel Barnier 2024-ben mondott le, miután nem sikerült egy nagyon hasonló költségvetést átnyomnia a mélyen megosztott parlamentben.

Az ellenzéki pártok többsége már biztosra mondja, hogy a kormány ellen szavaz, tehát ha csak csoda nem történik

a legnagyobb esélye annak van, hogy a francia kormány szeptember 8-án megbukik.

Az ABN Amro közgazdászai arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben a franciák újabb nemzetgyűlési választások elé néznek, a tovagyűrűző hatások más euroövezeti kötvénypiacokat is érinthetnek.

Az OAT-Bund azaz a francia-német 10 éves kötvény hozam felár – a franciaországi politikai kockázat egyik kulcsfontosságú barométere. A múlt hét végi 70 bázispontról 79 bázispontra nőtt, ami a szeptember 8-i bizalmatlansági szavazás előtti növekvő befektetői aggodalmat tükrözi.

A francia miniszterelnök kormányának jövője persze akkor is elég baljósnak tűnik, és ha hatalmon marad, pláne ha enged a kiadáscsökkentések enyhítésére irányuló követeléseknek, gyengítve az ország amúgy is törékeny államháztartását.

Persze most minden szem Emmanuel Macron francia elnökre mered, aki igyekszik új miniszterelnököt kinevezéssel megúszni a politikai felfordulást. Ha mégis új törvényhozási választásokat lesznek kénytelenek kiírni, azt bizony a piacok is meg fogják majd érezni.