Rendkívüli igazgatósági ülést tartott tegnap a francia-belga Dexia bank vezetősége, miután a Moody's jelezte, hogy a leminősítés lehetőségével felülvizsgálja a pénzintézet adósságaira adott hitelbesorolását, mivel jelentős összegű görög államkötvény van a birtokában - jelentette a BBC. A hír azonnal pánikrohamot indított el a pénzintézet részvényeinek piacán: a papírok 14 százalékot veszítettek értékükből, majd mínusz 10 százalék körüli visszaesésre javítottak.

A Dexia irányítói a találkozó után megesküdtek arra, hogy elhárítják a bank eszközállományának "strukturális problémáit", a befektetők azonban továbbra sem tudják, hogyan kezelnék Görögország bármilyen formájú és mélységű fizetésképtelenségét. A kedélyek lecsillapítása érdekében Didier Reynders belga pénzügyminiszter bejelentette, hogy szükség esetén a belga és a francia kormány is "megtenné a szükséges lépéseket" a Dexia támogatására.

Brutális folytatás

A bank részvényei a tegnapit is meghaladó zuhanással indították a mai napot. A nyitásban elszenvedett hétszázalékos zuhanást negyed óra alatt további 23 százalékos szánkázás követte. A CNBC az ügyhöz közel álló forrásokból úgy tudja, hogy a pénzintézet tulajdonosai mindenképpen el akarják kerülni a tőkeemelést, így pénzforrásként a Dexia egyik franciaországi vállalkozásának és más egészséges egységeinek eladása jöhet szóba. A történet vége a bank feldarabolása is lehet, amelyben a kétes kintlevőségeket egy állami tulajdonba kerülő rossz bankba gyűjtenék össze.

A francia-belga bank hatmilliárd eurós tőkeinjekciót kapott a két ország kormányától és főrészvényeseitől a pénzügyi válság csúcsán, 2008-ban. A pénzintézet kezében június végén 3,8 milliárd euró értékű görög állampapír volt és összesen 4,8 milliárd euró értékű hitelt nyújtott a válságban lévő ország pénzpiacán.

A Dexia piaci kapitalizációja mindössze 2,5 milliárd euró, alaptőkéje nem elegendő nagy csapások elnyelésére. Ha a második görög csomagban foglalt 21 százalékos értékvesztést szenvedne el 2020-ig lejáró görög kötvényein, az 338 milliós veszteséget okozna, ám ha a mostanában hallható 50 százalékos leírásra kényszerülne, az már egymilliárd euróval rövidítené meg.

Zűrzavar a válságkezelésben

A elemzők eközben a döntéshozók korábbi és friss nyilatkozatainak összevetésével próbálják kideríteni, milyen fejlemények várhatók az adósságválság kezelésében. A múlt hónapban a görög pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy kormány október közepére kifut a folyó kiadásokra rendelkezésére álló forrásokból, ha nem kapja meg az EU-IMF hitelcsomag következő - nyolcmilliárd eurós - részletét. Ezzel szemben Jean-Claude Juncker luxemburgi pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője úgy véli, hogy Athénnek november közepéig van elég pénze.

Az eurócsoport tegnapi ülésének egyik eredménye, hogy az eurózóna stabilitási alapjába (EFSF) adott pénzének visszafizetésére garanciát kérő Finnország kapott valamit, amit a Wall Street Journalnak nyilatkozó elemzők a nesze semmi fogd meg jól minősítéssel illetnek. Klaus Regling, az európai stabilitási eszköz vezérigazgatója "bonyolult pénzügyi struktúraként" írja le a biztosítékot. Ebben görög bankokon keresztül görög államkötvényekkel finanszírozott befektetésről van szó egy olyan rendszerben, amelyből leghamarabb 30 év múlva lehet pénzhez jutni.

Fut a világ a pénze után

Meglehetősen sűrű program vár októberben az eurózóna adósságválságának kezelésével foglalkozó politikusokra és szakértőkre - derül ki a BBC menetrendjéből. A görög segélycsomag esedékes részletét október 3-án kellett volna átutalni, ám ez november közepére csusszan. Addig a következő események követik egymást:

A következő napokban az EU-ECB-IMF trojka Athénban tartózkodó szakértői csoportja eldönti, hogy javasolja-e a nyolcmilliárd eurós hitelrészlet átutalását Görögországnak. Németország és Franciaország vezetői október 9-én tartanak csúcstalálkozót álláspontjaik egyeztetésére. Az európai döntéshozók október 13-án döntést hoznak a pénz folyósításáról.

A világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 államainak pénzügyminiszteri október 14-15-én Párizsban találkoznak, tanácskozásuk fő napirendi pontja az európai helyzet lesz, illetve annak hatása a világ többi országára. A szlovák parlament október 17-én szavaz az EFSF bővítéséről az eurózóna júliusi csúcstalálkozóján elfogadott határozatnak megfelelően. A kormánykoalíció egyes parlamenti képviselői a szlovák hozzájárulás elutasítása mellett vannak.

Ha minden simán meg Athén október végén megkaphatja az életfontosságú pénzinjekciót. Végül egy hónap múlva, november 3-4-én Cannes-ban összeül a G20 csúcstalálkozója. A világ első számú vezetői, élükön Barack Obama amerikai elnökkel biztosítékokat fognak kérni arra, hogy Európa végre képes úrrá lenni az eurózóna adósságválságán.