Az európai döntéshozóknak két nap alatt sikerült lerombolni a befektetők bizalmát abban, hogy az Európai Unió hét végi csúcsértekezlete megoldást hozhat az eurózóna lassan két éve húzódó adósságválságára - állapítja meg a Bloomberg összefoglalója. A pénz- és tőkepiacok rossz néven vették, hogy Angela Merkel német kancellár szóvivője útján álomnak minősítette az ezzel kapcsolatos várakozásokat, amelyek nem fognak teljesülni, és jelezte, hogy szerinte a válság lezárását ígérő megoldások keresése elhúzódik a következő év derekáig.

Christian Noyer, a francia jegybank elnöke - csatlakozva a remények lehűtését célzó német nyilatkozatokhoz - kizárta, hogy az Európai Központi Bank (ECB) felpörgesse kötvényvásárlásait, amelyek segítségével elszigetelheti Olaszországot és Spanyolországot a válság tovaterjedésétől. Az ECB tegnap bejelentette, hogy a múlt héten csupán 2,2 milliárd euróért vásárolt eurózónás állampapírokat, ami a legkisebb összeg azóta, hogy augusztusban - kormányzótanácsa német tagjainak ellenkezése ellenére - felújította kötvényvásárlási programját.

Európában iszapbirkózás a döntéshozatal

Európában nagyon sok egót, rengeteg nemzeti érdeket, megszámlálhatatlan politikai szempontot kell figyelembe venni minden döntés meghozatalakor, ami megakadályozza, hogy eljussunk az igazi megoldásokhoz - jelentette ki Carl Weinberg, a High Frequency Economics tanácsadó cég alapító-elnöke. Nem látjuk, hogyan lehetnének képesek az európai döntéshozók a hét végéig a jelenlegi elvárásokat akár csak megközelítő válaszokat találni - mondta Lutz Karpowitz, a Commerzbank vezető devizastratégája.

A Moody's mai állásfoglalása szerint az európai központi bankoknak ugyan nagyon komoly forrásaik vannak államaik támogatására, de csak akkor fognak beavatkozni, ha a pénzügyi rendszer egésze kerül veszélybe. A hírek szerint a bankok ellenzik, hogy görög kötvényeik értékéből a júliusban elfogadott 21 százaléknál nagyobb részt írjanak le, az uniós kormányok között vita van az értékcsökkenést pótló feltőkésítés módozatairól, illetve arról, hogyan erősítsék meg a bajba kerülő országok kisegítésére létrehozott európai stabilitási eszközt (EFSF).

Öt pont, ami "megmenti" a világot

A döntéshozók a hírek szerint egy ötpontos terven dolgoznak. Ennek része Görögország helyzetének rendezése - egyebek mellett adósságai akár felének leírásával -, az EFSF beavatkozási képességének megerősítése, friss tőke juttatása az eurózónás államkötvényeiken veszteséget elszenvedő bankoknak, új kezdeményezések az EU versenyképességének javítására és javaslat az európai alapszerződés módosítására abból a célból, hogy az szigorú szankciók mellett korlátok között tartsa az európai kormányok költségvetési költekezését.

Ismét megszólalt a pénzügyi válságot előre jelző Nouriel Roubini amerikai közgazdász professzor, aki szerint az eurózóna krónikus betegségben szenved, ami nem fog ripsz-ropsz elmúlni. Szerinte az EFSF-nek jelenlegi tőkéje több mint négyszeresével kellene rendelkeznie ahhoz, hogy képes legyen megfékezni a válság járványos terjedését. Az eurózóna tagjai az alap alapíróiként 440 milliárd euró befektetés visszafizetésére vállaltak garanciát.

Döcög a görög adóbeszedés

A megfigyelőket eközben egyre inkább aggasztja, hogy a görög társadalom hajlandó lesz-e önként vállalni a rá nehezedő terheket vagy sem. Az athéni pénzügyminisztérium munkatársai tegnap tíznapos sztrájkba kezdtek, a mivel egyebek mellett megnehezítik az adóbeszedést. Ez jelzi az országban kialakult hangulatot, miközben a parlamentnek ma és holnap több szavazással el kell fogadnia a kormány legújabb megszorító csomagját.

Az voksoláshoz kapcsolódóan a négymillió görög munkavállalót felét képviselő két legnagyobb szakszervezet általános sztrájkot kezdeményezett, ami tökéletes paralízisbe merevíti az országot. Nem érdemes megbetegedni, mert a kórházak csak a legsürgősebb eseteket látják el, és a tömegközlekedés egy része csak azért működik, hogy elszállítsa a tüntetések résztvevőit a demonstrációk helyszíneire.