A régióban régóta jellemző volt a magas béremelkedés, de az utóbbi években tapasztaltak más kaliberűek.  Ennek oka, hogy a Valutaalap szerint a régióban a jövedelmek ugyan emelkednek, de a termelékenység nagyrészt megtorpant, s ez a versenyelőny csökkenését eredményezheti – áll a szervezet új Európai Regionális Gazdasági Kitekintőjében.

A régió eddig sokat profitált abból, hogy a nyugat-európai vállalatok áttelepítették ide a termelésüket. Az ugrásszerű bérnövekedés azonban a kelet-európai gazdaságok fellendülését is veszélyeztetheti. Ezért nem szabad önelégültnek lenni és tudni kell azt, hogy a jövedelmek növekedése nem a termelékenység növekedésének az eredménye


– mondta ezzel kapcsolatban Alfred Kammer, az IMF európai részlegének vezetője a Financial Timesnak.

A második negyedévben Közép- és Kelet-Európa nagy részén két számjegyű éves ütemben emelkedtek a bérek - a magyarországi 16,9 százaléktól a szlovákiai 9,9 százalékig -, és a régió az EU bérnövekedési táblázatának élén áll, meghaladva a blokk 4,5 százalékos átlagát. Ugyanakkor a régió nagy részében az infláció is jóval meghaladta az uniós átlagot.

Az IMF kilátásai szerint a bérek 2023 egészében 11 százalékos súlyozott átlaggal fognak nőni, ami jövőre 7 százalékra, 2025-ben pedig 6 százalékra lassul. A brit lap szerint a jelentés pont azt mondja, amit a régió kormányai nem szeretnének hallani, hiszen egyik politikus sem szereti azt, ha a bérek növekedésének kell az útjába állnia, hiszen ez rendszerint népszerűtlen intézkedéseket jelent.

Eddig a régió munkavállalói számára a bérnövekedéssel párhuzamosan javult a termelékenység.  Eközben ezen országok munkaerejének versenyképessége hozzájárult ahhoz, hogy közvetlen külföldi befektetések formájában hatalmas összegeket vonzanak be, ennek ékes példái az új gyárakat nyitó nyugat-európai autógyártók. Néhány országban, például Romániában vagy Lengyelországban azonban több millió munkavállaló áramlott nyugatra, ami a munkaerőpiac szűkösségéhez vezetett - és termékeny talajt teremtett az ottmaradók számára, hogy hatalmas béremeléseket kérjenek.

Az IMF szerint a régió kormányainak csökkenteniük kell a költségvetési hiányt, és intézkedéseket kell hozniuk arra, hogy megkönnyítsék a munkaerő szabadabb áramlását, növeljék a munkaerő-piaci részvételt és fokozzák a termelékenységet.

A Valutaalap jelentése az európai gazdaság nagy részében puha landolást vár. Az infláció folyamatosan csökken, a növekedés pedig az idei 1,3 százalékról jövőre 1,5 százalékra emelkedik.

Kammer arra is figyelmeztetett, hogy a régió jegybankjainak nem szabad túl gyorsan csökkenteniük a kamataikat, mert az az infláció újbóli fellángolásához vezethet. Az Európai Központi Bank a múlt hónapban 15 hónap óta először tartotta változatlanul irányadó kamatlábát, de néhány, az euróövezeten kívüli országban, például  Magyarországon és Lengyelországban tovább csökkent az irányadó ráta.

A fejlett európai országok inflációja az idei 5,8 százalékról jövőre 3,3 százalékra csökkenne az IMF előrejelzése szerint Eközben az európai feltörekvő gazdaságokban az idei 11,9 százalékról jövőre 5,8 százalékra eshet a pénzromlás üteme prognózisik szerint.