A minimálbér emelésének káros mellékhatása szokott lenni a munkanélküliség növekedése, mert megdrágítja a foglalkoztatást, ám a Csehországban az elmúlt bő fél évtized brutális növekedése ellenére semmi jele ennek - írta a Radio Praha az IDEA gazdaságkutató intézet tanulmányát idézve.

A legalacsonyabb bér 2013 és 2017 között összesen 37,5 százalékkal nőtt (nyolcezerről 11 ezer koronára), és idén már 13 ezer korona (160 ezer forint) felett van. (Magyarországon 149 ezer forint a a minimálbér 2019-ben - a szerk.)

Kapcsolódó

A kutatóintézet szerint a növekedés kellemes mellékhatásaként a legalacsonyabb bérek jellemzően kissé a minimálbér felett alakulnak. A cseh szakszervezetek azt akarják, hogy 2020-ra újabb nagy ugrással, 15 ezer koronára nőjön a legalacsonyabb kereset, Vladimír Dlouhy, a cseh iparkamara elnöke azonban arra figyelmeztet, hogy a gazdasági növekedés lassul, ezért egy újabb minimálbér-emelés kedvezőtlen hatással - elbocsátásokkal - járhat

A cseh iparvállalatok konföderációja szerint a minimálbérnek nem szabad öt százaléknál jobban emelkednie, azaz legfeljebb 700 koronás havi pluszról lehet szó. Csehországban 31 885 korona (392 ezer forint) volt a havi átlagkereset, amelynél a munkavállalók kétharmada kevesebbet keres. A minimálbért nagyjából 150 ezer ember fizetik a tízmilliós országban. A munkanélküliségi ráta három százalék.