A két országos közszolgálati televízió (ARD, ZDF) megbízásából végzett kutatások szerint az SPD a szavazatok 32,5-33,5 százalékát gyűjthette össze.

A második helyen az eddigi koalíciós társ Kereszténydemokrata Unió (CDU) állhat 27,5 százalékkal.

Meglehet, hogy a CDU a következő ciklusban ellenzékbe szorul, mert a szociáldemokraták a 14-14,5 százalékos eredménnyel a harmadik számú politikai erő szerepében megerősödő Zöldekkel is kormányozhatnak.

A CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a szavazatok 11,5-12 százalékát gyűjthette össze.

Nem biztos, hogy megőrzi képviseletét a hannoveri Landtagban a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), amely éppen a bejutási küszöbön, 5 százalékon áll az exit pollok szerint.

A kampányt nem tartományi, hanem országos ügyek, elsősorban az energiaválság, az emelkedő infláció, az Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményei határozták meg.

Ezek a körülmények a nagy néppártoknak (SPD, CDU) és az FDP-nek kedvezőtlennek bizonyultak, viszont jelentősen erősödtek a Zöldek, annak ellenére, hogy szövetségi szinten kormányon vannak, a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal. Számottevően bővítette táborát az AfD is, amely azonban az ország keleti részén, a volt NDK területén megszokott 20 százalék körüli eredményhez képest továbbra is mérsékelten népszerű a nyugati Alsó-Szászországban - írja az MTI.

Így az SPD a legutóbbi, 2017-es Landtag-választáson szerzett 36,9 százalékhoz viszonyítva 4,2 és 3,3 százalékpont közötti mértékben gyengült. A kereszténydemokraták támogatottsága 6-6,1 százalékpont körüli mértékben csökkent a 2017-es 33,6 százalékhoz képest. Az FDP az öt évvel korábbi 7,5 százalékhoz viszonyítva 2,5 százalékpontot veszített.

A Zöldek 5,3-5,6 százalékponttal jobb eredményt értek el, mint 2017-ben, amikor a szavazatok 14 százalékát gyűjtötték össze.

Az AfD a 2017-es 7,5 százalékhoz képest 5,4-5,6 százalékponttal erősödött. Azonban így is biztosan ellenzékben marad, mert egyetlen párt sem hajlandó együttműködni vele.