Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Kedden az Európa Unió tagállamainak pénzügy- és gazdasági miniszterei megállapodtak a RePowerEU nevű új támogatási keretrendszerről és csomagról. Ennek lényege, hogy az orosz-ukrán háború miatt kialakult energiaválságban segítse a tagállamokat az orosz energiahordozókról való leválásban. A megállapodást minősített többséggel fogadták el, Szlovákia tartózkodott, mivel a még mindig erősen orosz fosszilis tüzelőanyagoktól függő országoknak nyújtott kompenzáció nem elég magas – számolt be a Politico.

Még májusban mutatta be a terveket Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Akkor az volt az elképzelés, hogy 10 milliárd eurót a gázinfrastruktúrára, 2 milliárd eurót az olajra, a többit pedig a tiszta energiára való átállásra kellene fordítani az összesen 300 milliárd eurós brüsszeli terv szerint. A cél az lenne, hogy 2030-ig leváljon az államszövetség az orosz olajról és földgázról. De végül kompromisszumos megállapodásra jutottak most kedden.

A tagállamokat – így Magyarországot is – tömörítő Európai Tanács egyezsége szerint a 20 milliárd euró 75 százalékát az Innovációs Alapból, a fennmaradó 25 százalékot pedig a szén-dioxid-kibocsátási egységek idő előtti értékesítéséből kell biztosítani. Az eredeti terv része volt az is, hogy közösen vennének fel hitelt az uniós tagállamok – ahogy történt az a helyreállítási és ellenállósági eszköznél (RRF) is –, valamint tőkét vonnának be a szén-dioxid-kibocsátási kvótákból is. Viszont – ahogy azt lentebb részletesen bemutatjuk – Németország nem ment bele az EU-s eladósodásba.

Most az elosztást majd az szabályozza, hogy pontosan mekkora az egyes tagállamok mennyire függnek az orosz energiahordozóktól. Ebben Magyarország egyelőre a lista elején szerepel, így jelentősen nagyobb támogatást kap, mint az EB első javaslata indokolta volna. A REPowerEU a most a magyar rész a duplájára nő, 346 millió euróról 701 millió euróra (293 milliárd forintra) nőtt.

Mindenkinek fogcsikorgatós kompromisszum

„Tudom, hogy nem mindenki teljesen elégedett ezzel a kompromisszummal” – mondta az elnöklő cseh pénzügyminiszter, Zbyněk Stanjura, aki szerint a mostani eszközt a teljes RRF-fel együtt kell vizsgálni.

Az uniós kormányok a terv szerint 2023 augusztusáig kérhetnének hiteltámogatást, és lehetőségük lenne arra, hogy a REPowerEU-kiadásokhoz a Just Transition Fundból és a brexit kiigazítási tartalékból származó egyéb juttatásokat is átcsoportosítsák. Az Európai Tanács emellett módosította a fővárosok közötti pénzelosztás úgynevezett elosztási kulcsát, hogy figyelembe vegye a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, a magasabb beruházási költségeket és az uniós kohéziós politika keretében már meglévő pénzügyi juttatásokat.

A németek borították a közös teherviselést

Németország kedden hideg vizet öntött Franciaország és Olaszország európai biztosainak arra a javaslatára, hogy az energiaválság gazdasági következményeinek kezelésére új, uniós devizaalapú adósságot bocsássanak ki. Olaf Scholz kancellár kabinetje maga már döntött az eladósodásról: egy akár 200 milliárd eurós készpénzinjekciót juttat a gazdaságába, amelyet a piacokról bevont államkötvényekből fedezne, hogy enyhítse az energiaválság okozta gazdasági károkat. 

Franciaország és Olaszország arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen nagyszabású beavatkozás tisztességtelen egyensúlytalanságot teremthet az európai egységes piacon, és a német vállalatok államilag finanszírozott előnyre tehetnek szert az uniós versenytársakkal szemben. Kedden a német lépésre válaszul a Brüsszelben tartózkodó francia és olasz biztosok, Thierry Breton és Paolo Gentiloni nagyobb európai pénzügyi szolidaritásra szólítottak fel, amely az EU által közösen támogatott pénzügyi támogatási intézkedéseket foglal magában. Ez azonban Christian Lindner német pénzügyminiszter és Valdis Dombrovskis, az Európai Unió sólyomszerű gazdasági vezetője rövidre zárta: nem lesz uniós közös hitelfelvétel, mint volt az RRF-nél – írta meg a Politico.

Az Európai Bizottság bővíti az RRF keretét

Az Európai Bizottság mindeközben arra tett lépéseket, hogy növelje az RRF pénzügyi keretét 20 milliárd euróval, az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének kibocsátási egységek eladásából származó támogatásokkal. Az új pénzeszközöknek a 27 tagállam közötti elosztására vonatkozó elosztási kulcs ugyanaz marad, mint az eredeti megállapodásban volt a helyreállítási eszköz esetében – derül ki a javaslatról szóló közleményből.

Az új szabály értelmében az RRF esetében követendő helyreállítási terveknél lazulnak a szabályok: célzott mentesség ad a Bizottság arra, ha valaki eltér az eredeti programjától, és zöldenergiás beruházás helyett az energiainfrastruktúrát javító reformokra és beruházásokra fordítja akkor is, ha azok nem megújuló energiás rendszerek.

Ehhez viszont elvárás, hogy kötelező a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül tájékoztatni a Bizottságot arról, hogy a tagállamok szándékoznak-e hiteltámogatást igényelni, hogy lehetővé váljon a hitelek átcsoportosítása, beleértve a maximális összeg kivételes körülmények esetén történő növelését. Valamint a RePowerEU program felé is jelentéseket kell készíteni.

Bár ez önmagában szabadabb uniós forrásfelhasználást jelent, Magyarország egyelőre nem örülhet. Az Orbán Viktor vezette kormány még nem állapodott meg az RRF esetében az Európai Bizottsággal a magyar helyreállítási tervekről. Az 5,8 milliárd eurónyi forrás önmagában 2500 milliárd forintnyi felfüggesztett támogatást jelent az RRF-ből. De van még egy hitelkeret is, amely 3600-3800 milliárd forintot jelentene, ezt azonban eredetileg nem is igényelte az Orbán-kormány, valamint ha az év végéig nem mennek át a magyar helyreállítási tervek, akkor 2023-tól már nem lehet azt lehívni.

 

 

 

Jött is magyar ellenszavazat

Varga Mihály pénzügyminiszter egyeztetett kedden Luxembourgban magyar részről, aki jelezte, hogy Magyarország egyetért azzal, hogy a tagországoknak segítséget kell nyújtani az orosz fosszilis energiától való függőség csökkentésében. Az Európai Bizottság által benyújtott javaslatot azonban Magyarország nem támogatta, mert a források szétosztásánál nem vették figyelembe, hogy mely tagországnak mekkora terhet jelent az orosz fosszilis energiától való függőség csökkentése.A magyar miniszter szerint a kormány csak az igazságos forráselosztást tudja támogatni, ezért a cseh módosító javaslattal már egyetértett.
Varga Mihály felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország számos olyan anyagi terhet visel, amelyet más tagország nem, és ezek a kihívások az orosz-ukrán háború árnyékában is erősödő problémát jelentenek. Az illegális migráció problémája egyre súlyosabb, a tegnapi magyar-osztrák-szerb csúcstalálkozó is hangot adott a kérdés fontosságának. A magyar határvédelmi kiadások már meghaladták a 600 milliárd forintot, az uniós hozzájárulás mértéke nem éri el a 2%-ot, ezért szorgalmazzuk, hogy az Európai Unió vállaljon nagyobb részt a terhekből – tette hozzá a tárcavezető.