Az Európai Unió július 10-én tette közzé az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó önkéntes magatartási kódexét, amely a korábban elfogadott AI Act-et bővíti ki.
Azok a szolgáltatók, amelyek aláírják a kódexet, bizonyíthatják, hogy megfelelnek az AI Act vonatkozó kötelezettségeinek, így kisebb adminisztratív terhekkel és nagyobb jogbiztonsággal számolhatnak.
A most bejelentett változásokat 13 független szakértő dolgozta ki, a folyamatba több mint 1000 érdekelt felet vontak be, köztük mesterséges intelligencia szolgáltatókat, kis- és középvállalkozásokat, akadémikusokat, biztonsági szakértőket, jogtulajdonosokat és civil szervezeteket is.
Habár idén augusztusban már hatályba lép a szabályozás, a piacon már jelenlévő cégek 2 év, míg az új modelleket bevezetők 1 év haladékot kapnak, hogy megfeleljenek a kódexben leírtaknak.
A kódexnek három fontos fejezete van:
- az átláthatóság;
- a szerzői jogok;
- a biztonság és a védelem.
A transzparencia igénye
Az átláthatósággal foglalkozó témakör egy felhasználóbarát mintadokumentációs űrlapot kínál, amely lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy a szükséges információkat könnyen, egyetlen helyen dokumentálják, ezzel megkönnyítve az adatszolgáltatás folyamatát. A szerzői jogok terén pedig a kódex gyakorlati megoldásokat kínál a szolgáltatóknak, hogy az uniós szerzői jogi törvényeknek megfelelő szabályzatot vezessenek be.
Mivel ezeknek a modelleknek a működése számos veszélyt rejt magában – gondoljunk csak a betanításukhoz használt fotók, cikkek és egyéb szerzői jogi tartalmak felhasználásának jogszerűségével kapcsolatban kialakult jogvitákra, vagy a szintén sokat emlegetett adatvédelmi problémákra –, ezért szükséges volt bizonyos kötelezettségeket előírni a modellek szolgáltatói részére ezen kockázatok kezelése érdekében
– mondta Bartal Iván, az Oppenheim ügyvédje, mesterséges intelligencia és technológiai jogi szakjogász a Mediafuture-nek. Hozzátéve, hogy a rendelet értelmében a modellek szolgáltatóinak be kell vezetniük egy olyan belső szabályozást, amely biztosítja, hogy a modell betanítása és működése nem sért szerzői jogokat.
A szakértő szerint ez az előírás „elég általános, és nehezen operacionalizálható kötelezettség”. A kódex épp ezért irányozza elő, hogy a szolgáltató gondoskodjon róla, „hogy a modell betanításához csak jogszerű forrásból beszerzett adatokat használ, és tiszteletben tartja az egyes weboldalakon szereplő szerzői jogi korlátozásokat”.
A kockázatok
A szabályozás készítői szerint néhány általános célú AI-modell rendszerszintű – például az alapvető jogokat és a biztonságot fenyegető –kockázatokat hordozhat. Épp ezért írja elő az AI-törvény, hogy a modellszolgáltatók értékeljék ki és enyhítsék ezeket.
„A gyakorlati kódexet az európai joggyakorlatnak megfelelően egyébként nem a jogalkotók, hanem az iparági szereplők készítették, de egy hosszas egyeztetési folyamat végén a végleges szöveget majd az Európai Bizottság hagyhatja jóvá"
– összegezte a jogalkotási folyamatot Bartal. A héten elfogadott szabályozás augusztus 2-én lép hatályba.
Szükségtelenné tehet minket az AI a saját világunkban
Új, mesterséges intelligencia mesterképzést indít az Eötvös Lóránd Tudományegyetem. Kozsik Tamás, az ELTE Informatikai Karának dékánja szerint a munkát nem elvenni, hanem átalakítani fogja a mesterséges intelligencia. Az élet más területein azonban van mitől félni. Bővebben >>>AI Summit 2025 – A régió legnagyobb mesterséges intelligencia konferenciája

Legolvasottabb
Már nem kell vesződni a sörösdobozokkal a Penny-ben
Hiába a bankok tiltakozása, megduplázzák az ingyenes készpénzfelvételi limitet
Népszerű teát hívott vissza a fogyasztóvédelem
Kiderült a nagy energiatitok: a rezsicsökkentés valójában egy zsákutca
A Závecz pontos számokkal jött elő, ennyivel nőtt a Fidesz tábora
Valami történt: Washingtonba rendelték az ukránokat
Óriási kedvezményt kapnak a benzinesek, rég volt ilyen akció
Tüntetéshullám kezdődik: lázadnak a diákok a kormány döntése ellen
Megvan a dátum: ekkor utalhatják a 13. és 14. havi nyugdíjat