A török ​​statisztikai hivatal szerdán közzétett jelentése szerint Törökország éves inflációja 68,5 százalékra emelkedett márciusban, ami további emelkedést jelent a februári 67,1 százalékos adatokhoz képest.

Mindez azt is jelenti, hogy a fogyasztói árak havi 3,16 százalékkal emelkednek. 

Éves alapon ismét az oktatásban volt a legmagasabb költséginfláció, 104 százalékkal, ezt követik a szállodák, éttermek és kávézók 95 százalékkal, az egészségügy pedig 80 százalékkal. 

Közben a török jegybank durva kamatemelésekkel próbálja fékezni a rohamtempójú pénzromlást, 

március végén 45 százalékról 50 százalékra emelte az ország irányadó rátáját.

emlékeztet a CNBC.

Az elmúlt hónapok inflációjáért elsősorban a török ​​kormány húzása felelős: a minimálbért januárban nem kevesebb, mint havi 17 002 török ​​lírára (körülbelül 530 dollárra) emelte, ami önmagában persze nem számít soknak, ellenben a duplája a tavalyinak. 

A közgazdászok most arra számítanak, hogy a jegybank további kamatemelésre kényszerül majd.

Noha a márciusi inflációs szám az elmúlt három hónap legkisebb havi növekedését jelenti, még mindig messze van attól, hogy összhangban legyen az egyszámjegyű inflációval, amelyet a döntéshozók próbálnak elérni. Nicholas Farr, a londoni székhelyű Capital Economics feltörekvő európai közgazdásza – írta szerdai elemzői feljegyzésében.

„A legfrissebb inflációs adatok nem sokat változtatnak azon nézetünkön, hogy további monetáris szigorításra van kilátás, és a fiskális politika szigorításában is összehangoltabb erőfeszítésekre lesz szükség” – mondta.

A török ​​központi bank nyolc egymást követő kamatemelést hajtott végre 2023 júniusa és 2024 januárja között, összesen 3650 bázisponttal. Februárban ugyan ez megszakadt, ami azt sugallta, hogy a szigorítási ciklus véget ért, ám márciusban mégis folytatódott, „az inflációs kilátások romlására” hivatkozva.

Elemzők megjegyzik, hogy a március 31-én tartott törökországi helyhatósági választások befejeztével valószínűleg könnyebb lesz a szigorúbb monetáris politika folytatása.

A vasárnapi önkormányzati választáson a legnagobb török ellenzéki párt történelmi csapást mért Recep Tayyip Erdogan török elnök kormányzó AK pártjára, megtartotta Isztambult és Ankarát, és egyben megszerezte az ország öt legnagyobb városának irányítását. 

Politikai megfigyelők szerint az eredményekben nagy szerepet játszottak a gazdasági nehézségek, hogy az átlag-törökök megélhetési költségei drámai mértékben emelkedtek az elmúlt években. 

 

Kegyetlenül elverték Erdogan pártját az önkormányzati választásokon

Az újjáéledő török ​​ellenzéket a fokozódó gazdasági feszültség és az ehhez kapcsolódó elégedetlenség is segítette. >>>