Szerdán a terveknek megfelelően Donald Trump amerikai elnök 50 százalékra emelte az indiai árucikkekre kivetett vámokat. A világ két demokráciája és stratégiai partnere között emiatt még feszültebb lett a hangulat.

A büntetővámot azért vetette ki Trump, mert India orosz olajat vásárol. Az eredetileg 25 százalékosra tervezett vámok nem hogy megduplázódtak, de olyan árukra is érvényesek, mint a ruházati cikkek, drágakövek, ékszerek, cipők, sportszerek, bútorok és vegyi anyagok.

A vám mértéke ezzel ugyanakkorára nőtt, mint Brazília esetében.

Az amerikai kormányfő döntése miatt több ezer exportőr és munkahely veszélybe került, egyebek mellet Gudzsarátban, Narendra Modi indiai miniszterelnök szülőállamában is.

A Reuters-nek India kereskedelmi minisztériumának egyik tisztviselője azt mondta, a tervek szerint a vámok által leginkább sújtott exportőrök pénzügyi támogatásban részesülnek, és arra ösztönzik őket, hogy diverzifikálják tevékenységüket egyebek mellett olyan piacokra is, mint Kína, a Közel-Kelet vagy Latin-Amerika.

Ruházati cikkeket gyártó üzem az indiai Noidában 2025. augusztus 27-én
Ruházati cikkeket gyártó üzem az indiai Noidában 2025. augusztus 27-én
Kép: Reuters, Adnan Abidi

Az amerikai vám- és határőrség szállítmányozóknak szóló értesítése alapján három hetes mentességet kapnak a vámok alól azok az indiai árucikkek, amelyeket az éjféli határidő előtt rakodtak fel hajóra és már folyamatban van a szállításuk az Egyesült Államokba. Szintén mentesülnek az acél, alumínium és az ezek származékaiból készült termékek, a személygépkocsik, valamint a réz és egyéb áruk.

Az indiai kereskedelmi minisztérium tisztviselői szerint az Amerikából származó importra átlagosan 7,5 százalékos vámot vetnek ki, míg az amerikai kereskedelmi képviselet hivatala a hírügynökségnek azt emelt ki, hogy az autókra akár 100 százalékos, míg az amerikai mezőgazdasági termékekre átlagosan 39 százalékos vámot vetnek ki.

Mélyütés Indiának

A Fehér Ház azóta azt is leszögezte: nincs tovább, a határidőt nem halasztják tovább. Ez a modorosság az amerikaiak részéről pedig jól illusztrálja, mennyire zátonyra futottak a vámintézkedéseket megelőző tárgyalások a két ország között.

Az intézkedések témájában ötször is tárgyalt egymással India és az Egyesült Államok, minden alkalommal sikertelenül.

Az indiai tisztviselők kezdetben optimisták voltak, és úgy látták, hogy 25 százalékra korlátozódhatnak a vámok, hasonlóan Japánhoz, Dél-Koreához vagy az Európai Unióhoz.

Szállításra váró konténerek az indiai Navi Mumbaiban 2025. augusztus 27-én
Szállításra váró konténerek az indiai Navi Mumbaiban 2025. augusztus 27-én
Kép: Reuters, Francis Mascarenhas

Csakhogy a Trump-adminisztráció mindezt olyan feltételekhez kötötte, amelyet az indiai kormány a vörös vonalnak tekintett:

  • Egyrészt India nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva megtagadta, hogy megnyissa tejipari piacát, mert bár ez a tejtermékek árának jelentős csökkenéséhez vezetett volna, az ország mezőgazdászai jelentős bevételektől estek volna el – ahogy ezt a The Economic Times is megírta.
  • Mindemellett pedig egyelőre az orosz olaj vásárlásáról sem mondott le. Ebben Kína már meg is látta a piaci rést, az ottani finomítók elkezdtek megrendeléseket leadni olyan kikötőkben lévő orosz nyersolajra, ahonnan általában az indiai finomítókat látja el Oroszország.

Az amerikai népszámlálási hivatal adatai szerint 2024-ben a kétoldalú árukereskedelem összértéke 129 milliárd dollár volt, amelyből 45,8 milliárd dollár az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje.

Az exportőrök becslései alapján az emelkedett vámok India közel 87 milliárd dolláros áruexportjának több mint a felét érinthetik az Egyesült Államok irányába, miközben számos versenytársnak, köztük Vietnámnak, Bangladesnek és Kínának is kedveznek.

Csömörből vödörbe került az Apple?

Az áruexport jelentős részét, mintegy 10,6 milliárd dollárt az okostelefonok teszik ki. Ezzel az ázsiai ország az elsőszámú okostelefon-exportőre Amerikának.

A vámháborútól menekülve, és az új gazdasági helyzethez alkalmazkodva az Apple néhány hete döntött arról, hogy a gyártási tevékenységét Újdelhibe helyezi át. Most azonban úgy tűnik, ezzel a döntéssel sem járnak jobban, noha az elmúlt éves nyereségüket elnézve egyelőre inkább csak a fogyasztók aggódhatnak az óriáscég termékeinek jelentős drágulásától.

Galéria: Indiát nem csak az amerikai vámok sújtják

Több mint 30 ember halt meg a heves esőzések okozta áradásokban és földcsuszamlásokban kedden a híres zarándokútvonalon található Vaishno Devi szentély közelében. A múlt héten 60-an meghaltak és 200-an eltűntek a kasmíri Kishtwarban lezúdult brutális esőzések alatt.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.

Kapcsolódó