Az eurózóna 17 tagországából hét vezetése úgy látja, hogy a görög adósságok magánhitelezőinek nagyobb veszteséget kell vállalniuk, mint amiben az övezet július végi csúcsértekezletén megállapodtak - jelentette a Financial Times (FT) vezető európai uniós tisztviselőkre hivatkozva. A konfliktus alapja a helyzet szélvészgyors változása: jelenleg úgy látszik, hogy Görögország talpon maradásához jóval több pénzre lesz szükség, mint amennyit akár csak két hónappal ezelőtt gondoltak. A nézeteltérés azonban a kínkeservesen kialkudott, 109 milliárd eurós második görög segélyprogram felborulásához vezethet, mivel újranyitja a vitát annak egyik lényeges kérdéséről.

A bankok leírásának növelése mellett érvelők táborát a német és a holland "keményvonalas" politikusok és szakértők vezetik, Franciaország és az Európai Központi Bank hevesen ellenzi a módosítást. Utóbbiak attól tartanak, hogy a lezárt megegyezés felnyitása újabb eladási hullámot indítana el a jelentős görög kötvényállományt birtokló európai bankok részvényeinek piacán. A francia pénzintézetek csak azt követően tudtak erősödni a tőzsdéken, hogy hírek terjedtek el az európai stabilitási eszköz (EFSF) 440 milliárd eurós forrásának megnégyszerezéséről, ami elvileg útját állhatta volna az államadósságok további elértéktelenedésének.

Hétről hétre romlik a helyzet

A szakértők úgy vélik, hogy az elmúlt két hónap káros gazdasági fejleményei miatt a következő három évben Athénnek jóval több pénzre lehet szüksége a júliusi csúcs idején becsült 172 milliárd eurónál. A kötvénytulajdonosok akkor beleegyeztek abba, hogy 2020-ig lejáró, 135 milliárd euró értékű görög állampapírjaikat új, az eurózóna garanciáját élvező, több évtizedes futamidejű kötvényekre cserélik. Ezzel elvesztik követeléseik értékének 21 százalékát. Német tisztviselők viszont most az mondják: nyomás alatt mentek bele ebbe az alkuba, ami túl kedvező a magánhitelező bankoknak.

Bár a németek megosztottak az ügyben, az FT értesülései szerint a "héják" nyomására az elmúlt hetekben erősödött a német ellenállás. Az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) úgy tervezték, hogy már e hét elején aláírják az első görög hitelkeret nyolcmilliárd eurós esedékes részletének átutalásáról szóló határozatot, ám a jelenlegi tervek szerint ez két hetet késik, csak az eurócsoport rendkívüli ülése után kerülhet rá sor. Várakozások szerint Berlin végül hozzájárul a hitelrészlet átutalásához, de ezt követően felnyitja a júliusi csomagot, nagyobb áldozatot követelve a Görögországok hitelező bankoktól.