Kétfrontos harcba keveredhet a Nemzetközi Valutalap: a szervezet nem európai tagországai már eddig is kifogásolták, hogy túl sok forrást juttat az öreg kontinensnek, az európai államokkal pedig azért kerülhet szembe, mert enyhíteni akarja a Görögországra nehezedő terheket - írta a Wall Street Journal az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva. Az IMF azért gyakorol nyomást hitelező társaira, mert mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a görög gazdaság mély recessziója miatt semmiképpen sem érhetők el az EU-IMF segélyprogram eredeti céljai.

A Valutaalap azt akarja, hogy a görög adósságokat szállítsák le fenntartható szintre, ehhez köti, hogy hozzájáruljon a kedvezményes hitel következő részletének átutalásához (ami nélküli Athén fizetésképtelenné válna). A legegyszerűbb megoldás erre az lenne, ha a segélycsomagot összeadó hitelezők lemondanának követeléseik egy részéről, ám ez az ötlet heves ellenkezést válthat ki Németországból, amely eddig egyedül összesen 127 milliárd eurót adott kölcsön a görögöknek, és ellenez minden könnyítést.

Mennyi az annyi?

A vita középpontjában az lesz: mennyi a "finanszírozható" adósság, a csata, amelynek igazi tétje Görögország eurózónában tartása, hónapokig tarthat. Az IMF jelenleg úgy látja, hogy 2020-ra a GDP 100 százalékára kellene leszorítani a görög adósságállományt - Athén addigra fejezné be a Valutaalaptól kapott 33 milliárd euró törlesztését.

Alig fél éve, februárban - amikor felére mérsékelték a magánhitelezők kezében lévő görög adósságok értékét - még 120 százalék volt a 2020-as cél. A különbség oka az, hogy a korábbi terv tartása esetén Athén nem lenne képes törleszteni hiteleit. Fél év alatt a pénzügyi helyzet tovább romlott: az idei várható GDP-csökkenés 4,7 százalék helyett hét százalék lehet és a recesszió kitart 2013-ig. Ez tovább mérsékli az állam adóbevételeit, és ezzel növeli a költségvetés hiányát.

Puha vagy kemény adósságcsökkentés

A legpuhább lépés az lenne, ha mérsékelnék az EU-IMF hitel amúgy sem magas kamatát. A jelenlegi szinten 39 milliárd eurót kellene kiizzadniuk a görögöknek 2012 és 2014 között. Keményebb lenne az Európai Központi Bank kezében lévő görög adósság - amelynek könyv szerinti értéke 50 milliárd euró - lefaragása. Ezt egészíthetné ki a kétoldalú államközi szerződésekkel nyújtott kölcsönök csökkentése.

További lehetőség, hogy a görög bankok feltőkésítésére adott 50 milliárd eurót átvenné az eurózóna remélhetően szeptember után végre felálló állandó stabilitási alapja (ESM), ami így nem növelné - a GDP 15-20 százalékával csökkentené a jelenlegihez képest - a görög adósságokat. A módszer ugyanaz lenne, mint a spanyol bankok rendbe tételére nyújtott 100 milliárdos uniós hitel esetén.