Az Agrárminisztériumban tartott háttérbeszélgetésen Nagy István agrárminiszter és Nemes Imre Nébih-elnök ismertette a ragadós száj- és körömfájás járvánnyal kapcsolatos legfontosabb információkat, valamint cáfolták a leggyakoribb tévhiteket is.
Nagy István szerint a járvány komolyságát sokan nem fogadják el, sőt egyes körökben kifejezetten olyan összeesküvés-elméletek terjednek, amelyek szerint a helyzetet mesterségesen állítják elő, hogy a társadalmat a műhús és a rovarfogyasztás felé tereljék, amelyet az Agenda 2030 programmal azonosítanak.
A tárcavezető mindezt megdöbbentőnek nevezte, hiszen valódi, komoly gazdasági veszélyről van szó, amely súlyos következményekkel jár. Londonban például 6,5 millió tehenet kellett leölni a járvány miatt.
Sokan azt nem értik, miért kell egészségesnek tűnő állatokat elpusztítani. A miniszter azonban hangsúlyozta, hogy ezek az állatok valójában fertőzöttek, tünetmentes hordozók, a vírus továbbterjedését csak a leölésükkel lehet hatékonyan megakadályozni. A karantén intézkedések ekkora állatlétszám mellett lehetetlenek, sőt azzal csak a vírus kibocsátási időszakát növelnék.
A múltban, például az 1970-es években még így kezelték a betegséget, azonban akkoriban még nem volt nagyüzemi állattartás, így könnyebb volt izolálni az érintett egyedeket. Ma viszont az állományok mérete miatt ez nem járható út.
Arra kérdésre, hogy az elmúlt ötven évben miért nem fejlesztettek ki oltást, úgy válaszolt a tárcavezető, hogy ha oltással védekeznénk, azzal magát a vírust vinnénk be az állatokba (aktív oltás), ami csak akkor lenne eredményes, ha globálisan alkalmaznák, hiszen ennek hiányában a vakcinázott termékek nem lennének nemzetközileg kereskedelmi forgalomba hozhatóak, az export lehetősége megszűnne.
Most komoly dilemmát jelent, hogy feladják-e az Unióban a mentesség elvét, hiszen a száj- és körömfájás mellett a madárinfluenza és az afrikai sertéspestis is egyre inkább terjed. Az Egyesült Államokban például jelentősen megdrágult a tojás a madárinfluenza következtében, így ők ebben adott esetben partnerek is lehetnének. Nagy István levelet írt valamennyi európai agrárminiszternek és Várhelyi Olivér állategészségügyi uniós biztosnak is ebben a kérdésben.
Közben az állatvédők és a városi lakosság egy része erkölcsi alapon ítéli el az állatok elpusztítását. A miniszter szerint azonban az állatok humanizálása súlyos félreértéseket szül, mivel a haszonállatokat eleve élelmiszer-termelési céllal tenyésztik.
A járvány magyarországi megjelenésének pontos eredete még nem tisztázott, továbbra is folyamatban van a járványügyi vizsgálat. Az azonban biztos, hogy a levéli telepen egy szlovák állatorvos folytatott illegális gyakorlatot, ő vitte be a vírust, majd hurcolta tovább.
Nagy István szerint évtizedek óta nem fordult elő hasonló súlyosságú járvány, ezért a szarvasmarha-tenyésztők ébersége meggyengült. Nem gondoltak bele abba, hogy az inszeminátorok, az állatorvosok és a gyapjúnyírók egyik telepről mennek a másikra, amivel behurcolhatják a vírust.
Nemes Imre ennek kapcsán kiemelte, hogy a vírus az emberre nagyon kevéssé veszélyes.
A minisztérium gyors intézkedéseket hozott, így májustól támogatást lehet kérni higiéniai fejlesztésekre, amelyre az ország bármelyik állattartó telepe pályázhat majd. Júniusban már várható az elbírálás, a keretösszeget az igényekhez fogják igazítani a miniszter elmondása szerint. Emellett újraindítják a járványvédelmi technikusok képzését is az Állatorvostudományi Egyetemen, amit egyelőre még nem tesznek kötelezővé a telepek számára, de erősen ajánlják, erről már zajlanak az egyeztetések.
A miniszter szerint elengedhetetlen, hogy a lakosság elfogadja: valódi veszélyhelyzet áll fenn.
Rábapordányban mindössze egy drótkerítés választotta el a szarvasmarháktól a sertéseket, ezért mintegy 10 ezer sertést kellett leölni.
Magyarország viszonossági intézkedéseket vezet be azokkal az országokkal szemben, amelyek az egész országra exportkorlátozást rendeltek el, miközben az EU-s szabályozás szerint ez csak az érintett megyékre vonatkozhatna a regionalizáció elve alapján.
A kormány arra ösztönzi a vásárlókat, hogy vásárolják a magyar hústermékeket, ezzel is segítve az ágazat helyreállását.
A 10 km-es úgynevezett piros zónából csak hőkezelt húst lehet szállítani, a sárga zónából viszont friss húst is lehet, ezeket azonban meg kell jelölni. Viszont nyomatékosan felhívták arra a figyelmet, hogy ezek a termékek is teljesen biztonságosak.
Nagy István szerint több tízmilliárd forintos kárról van szó az ágazatban a becslések szerint, amely tovább növekedhet, ha nem sikerül gyorsan megfékezni a járványt.
Nemes Imre kérdésre válaszolva elmondta, hogy mivel az elmúlt héten nem történt új járványkitörés, ezért jelenlegi tudásunk szerint tartható lesz az állattartó telepekre elrendelt belépési tilalom megszüntetésének április 28-ai dátuma.
Arra is felhívták a figyelmet a háttérbeszélgetésen, hogy a nagyüzemi állattartás nélkül komoly élelmiszerhiány és extrém áremelkedések következnének be.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb

Ha társasházban lakik, most jól figyeljen: ezt Ön sem fogja megúszni

Egy korszak véget ér: 230 év után megszűnik a kedvelt pénz

Mocskos titkot árult el egy buszvezető, ez tényleg undorító

Orbán Viktor: A fűtés ára négyszeresére, az áramé a duplájára nőhet

Az OTP-t kell figyelni pénteken

Üzent az MVM azoknak, akik kiakadtak a rezsiszámlán

Sikerülhet Orbán Viktor mesterterve: drámai folyamatokat indítottak el a háttérben

Gyanúsan mozgolódnak az oroszok a hatalmas atomerőmű körül - visszavonhatatlannak tűnik amire készülnek

Nagy bajban a magyar nők: sereghajtók az uniós statisztikában
