Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
2025-re a mesterséges intelligencia a mindennapok meghatározó technológiájává vált, amely alapjaiban formálja át az üzleti életet és a gazdaságot világszerte. A nagy nyelvi modellek (LLM-ek) korábban nem látott képességekre tettek szert, az AI ügynökök elkezdték automatizálni az összetettebb munkafolyamatokat is, a generatív AI pedig a szövegen és képeken túl immár videókat és zenéket is magas minőségben képes előállítani.
Mindez felgyorsította a technológiai versenyfutást a nagyvállalatok között, miközben a kormányok is igyekeznek lépést tartani: az Európai Unió átfogó AI-szabályozást vezet be, az Egyesült Államokban viszont inkább a szabályozás lazítása felé tettek lépéseket. Az alábbiakban áttekintjük, hogy milyen fő fejlemények történtek 2025-ben a mesterséges intelligencia területén, és hogyan csapódhatnak le ezek a trendek Magyarországon is.
Tovább gyorsult a techóriások versenyfutása
A Google novemberben mutatta be a Gemini 3 névre keresztelt új generációs AI-modelljét, amely a vállalat ígérete szerint minden eddiginél intelligensebb és sokoldalúbb. A Gemini 3 minden képességet egyesít az előző verziókból, multimodális (tehát szöveget, képet, videót, hangot egyaránt ért és generál) és kifejezetten erős a racionális következtetésben (reasoning). Ez a modell a Google szerint „egy újabb lépés az AGI felé vezető úton”, mivel már összetett problémák mély rétegeit is képes megfejteni. A Gemini 3 egy „Deep Think” üzemmóddal is rendelkezik, amely még magasabb szintű elemzőképességet nyújt a különösen nehéz feladatokhoz. Ennek köszönhetően a Google AI-rendszerei már nemcsak információt keresnek és összegzik azt, hanem „gondolkodó partnerként” tudnak együttműködni a felhasználóval, sőt bizonyos mértékig önálló feladatokat is elvégeznek.
Az OpenAI szintén egy újabb nagy ugrást hajtott végre az idei évben. GPT-5 néven kiadták legújabb nyelvi modelljüket, amely „minden eddiginél okosabb, gyorsabb és hasznosabb” a cég közlése szerint. A GPT-5 az előző modellhez képest számos téren javult: kevesebbet hallucinál, jobban követi az utasításokat és kevésbé hajlamos egyszerűen azt válaszolni, amit a felhasználó hallani szeretne. A modell egységes rendszerként működik, ami azt jelenti, hogy helyzetfüggően képes váltani a villámgyors válaszadás és a mélyebb „átgondolás” között: ha például bonyolult matematikai feladatról vagy kódolásról van szó, hosszabban „gondolkodik”, míg egyszerű kérdésekre azonnal reagál. A GPT-5 emellett multimodális: a szöveg mellett képi-vizuális információkkal is jól boldogul, vizuális percepciós képességei is figyelemre méltóak.
A Facebook anyacége, a Meta továbbra is a nyíltabb megközelítés zászlóvivője maradt. A nyílt licenc alatt elérhető Llama modellek révén a Meta azt üzeni, hogy az AI nem csak a techóriások felhőiben létezhet, a cégek és akár magánfejlesztők is futtathatnak erős modelleket saját szervereiken a Meta által rendelkezésre bocsátott eszközökkel. Emellett a Meta a multimodalitás terén is lépett: 2025-ben bemutatták a WorldGen nevű kutatási projektet, amely szöveges leírásból képes interaktív 3D világokat generálni, amely a virtuális valóság és a játékfejlesztés számára áttörő lehetőség.
Az AI agentek felemelkedése
2025 egyik legizgalmasabb trendje az AI-ügynökök előretörése volt. Míg a korábbi években az AI leginkább egy kérdezz-felelek rendszerként vagy döntéstámogató eszközként jelent meg, idén egyre több fejlesztés célozta azt, hogy a mesterséges intelligencia önállóan hajtson végre összetett feladatokat az emberi utasításokat követően.
Ezek az AI-ügynökök képesek tervezni, végrehajtani és igazítani a műveleteiket egy megadott cél érdekében, minimális emberi beavatkozással.
A legfontosabb képességük az iteratív okoskodás és cselekvés. Egy AI-ügynök “megnézi” a pillanatnyi eredményt, kiértékeli, majd dönt a következő lépésről, mindezt emberi beavatkozás nélkül teszi. Ez teljesen más megközelítés, mint a hagyományos, statikus automatizálás. Például egy ügyfélszolgálati AI-ügynök nem csak válaszol egy kérdésre, hanem ha a probléma összetett (például több adatbázisból kell összeszedni információkat és tranzakciókat indítani), akkor lépésről lépésre végig tud menni a folyamaton: belép a megfelelő rendszerekbe, lekéri az adatokat, kitölti a formulákat, majd válaszol a kliensnek, mindezt egy utasításból értelmezve.
A cégek már most nagy lehetőségeket látnak ebben a technológiában: a szervezetek több mint fele az agentic AI-t a generatív AI fejlesztéseik között prioritásként jelölte meg. 2025-ben a Crunchbase adatai szerint több mint 700 millió dollár kockázati tőkét fektettek olyan induló startupokba, amelyek autonóm AI-ügynökök fejlesztésével foglalkoznak. Különösen népszerűek az olyan projektek, amelyek „AI főnököt” vagy önműködő asszisztenseket ígérnek.
Az agentek révén a mesterséges intelligencia munkavégző eszközből munkavégző tényezővé kezd válni, a szakértők szerint ez a váltás a munka természetét alakítja át. A jövő az ember-AI partnerségről szól, ahol egymás kiegészítő „csapattársai” lesznek. Az ember kreativitást, stratégiai gondolkodást, erkölcsi ítélőképességet hoz, míg az AI mintázatfelismerést és skálázhatóságot.
Zárkóznak a nyílt forráskódú modellek a nagyokhoz
A Stanford jelentése szerint az „open-weight” (nyílt paraméterkészletű) modellek egy év alatt több fontos feladatnál 8 százalékról mindössze 1,7 százalékra csökkentették a lemaradásukat a zárt modellekhez képest bizonyos benchmarkokon. Például a Meta Llama 2 és 3 modellek, az EleutherAI és Stability AI nyílt modelljei, vagy az olyan újoncok, mint a Mistral AI 7B paraméteres modellje, hatékonyságban és teljesítményben is kiemelkedőek lettek a saját kategóriájukban.
2025 elején szabályosan sokkolta a szakmai közösséget a DeepSeek nevű nyílt modell: a DeepSeek-R1 egy 37 milliárd paraméter aktív rész-egységből álló rendszer, amely nyílt forráskódú licenc alatt érhető el, és számos feladatban versenyképes teljesítményt nyújt a vezető zárt modellekkel. Ez a modell kimagasló teljesítményt mutatott a matematikai és logikai feladványokban, a kódgenerálásban is, és ráirányította a figyelmet arra, hogy a nyílt közösség is képes úttörő architektúrákat létrehozni. A DeepSeek esetében kínai fejlesztők is közreműködtek, amely miatt azonban felmerültek biztonsági aggályok a modell szabad felhasználásával kapcsolatban.
A nagy felhős szolgáltatók is felismerték a nyílt modellek fontosságát: például az Azure és az AWS is kínál előtelepített nyílt modelleket a felhőplatformján (Azure-on elérhetőek a Falcon, Llama modellek, AWS Bedrockon pedig a StableLM). Európában pedig kormányzati szinten is támogatják a nyílt AI-t: a francia, német és egyéb EU-s kezdeményezések mind abba az irányba mutatnak, hogy „európai GPT” jellegű nyílt modellt hozzanak létre közösségi és állami együttműködéssel, ezzel csökkentve a függést az amerikai Big Techtől.
Európa szigorít, Amerika újragondolásban van
Idén is az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogyan lehet úgy mederbe terelni a mesterséges intelligencia fejlesztését és alkalmazását, hogy minimalizáljuk a kockázatait, de közben ne fojtsuk el az innovációt? Erre a kérdésre az Európai Unió és az Egyesült Államok eltérő válaszokat adott, tükrözve a két régió eltérő szemléletét.
Az Európai Unió már 2021 óta tervezett egy átfogó mesterséges intelligencia-szabályozást, az AI Act-et. Hosszas egyeztetések után a rendelet végleges szövegét 2024 nyarán fogadták el, és 2024. augusztus 1-jén hatályba is lépett, elindult a fokozatos bevezetés. Az idei év így arról szólt, hogy a tagállamok és az érintett vállalatok felkészüljenek ennek a szabályozásnak a betartására.
Az AI Act kockázati kategóriák szerint szabályozza az AI-rendszereket: bizonyos alkalmazásokat (például a valósidejű arcfelismerést nyilvános helyen bűnüldözés céljából) teljesen betilt, néhány más területet magas kockázatúnak minősít, amelyeket szigorú engedélyezési és megfelelőségi követelményekhez köt, míg az általános célú AI-kra és az alacsony kockázatú alkalmazásokra enyhébb előírások vonatkoznak. 2025 februárjától már kötelezővé vált néhány általános rendelkezés, például a fogalmak és definíciók alkalmazása, bizonyos tiltott gyakorlatok mellőzése, valamint az AI ismeretterjesztés ösztönzése a szervezeteknél. 2025. augusztus 2-tól pedig már az általános célú AI modellek (GPAI) szolgáltatóira vonatkozó szabályok is élnek, illetve a tagállamoknak ekkora kellett kijelölniük a nemzeti felügyeleti hatóságokat, bírságolási kereteket. Mindez előkészíti a terepet a 2026-os teljes hatálybalépéshez, amikor a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó részletes követelmények is érvénybe lépnek.
A Deloitte által készített Magyar AI Körkép 2025 szerint ugyanakkor a vállalatok jelentős részénél még nincs kiépítve az AI-irányítási mechanizmus: a cégek 64 százalékánál nincs dedikált etikai vagy governance testület az AI kérdéseire, és sokan most eszmélnek, hogy az AI Act például előírja a dolgozók AI-képzését is.
Itthon az ősszel megszületett az első mesterségesintelligencia-törvény (2025. évi LXXV. törvény), amely a hazai jogrendbe integrálja az uniós AI rendeletet, és kijelöli a magyarországi végrehajtás intézményrendszerét. A törvény létrehozta a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot, amely egy széles körű egyeztető fórum lesz a kormány AI-politikájának alakítására, a kutatói, üzleti és civil szféra bevonásával. Kijelölték a hazai bejelentő hatóságot is (amely a magas kockázatú AI rendszerek tanúsításáért felel majd), valamint a piacfelügyeleti hatóságot (amely ellenőrzi, hogy az AI-rendszereket jogszerűen használják-e). A kormány kommunikációja szerint az a cél, hogy a magyar emberek és vállalkozások nyertesei legyenek az AI-forradalomnak, de közben biztonságos és átlátható keretek között maradjon a technológia használata.
Az Egyesült Államok megközelítése egészen más ívet járt be. 2023 októberében a Biden-adminisztráció kiadott egy történelmi jelentőségű elnöki rendeletet (Executive Order 14110), amely egy nemzeti stratégiát vázolt az AI kockázatainak kezelésére, több intézkedést írva elő: például a fejlett AI modellek kötelező biztonsági tesztelését és jelentését a kormány felé, a vízjelzés alkalmazását az AI által generált tartalmaknál, a szövetségi ügynökségek AI-felelős tisztviselőinek kinevezését, az adatvédelmi és civil jogi szempontok figyelembe vételét. Azonban Donald Trump az első intézkedései egyikeként visszavonta ez az AI-rendeletet 2025. január 20-án. Helyette pedig kiadott egy új elnöki rendeletet (Removing Barriers to American Leadership in AI), amelynek a célja, hogy lazítsa az esetleges szövetségi korlátozásokat és megelőzze, hogy az egyes tagállamok túl szigorú AI-szabályokat vezessenek be. Ugyanakkor az AI-szabályozás terén egységes szövetségi törvény továbbra sincs, részben a politikai megosztottság miatt.
