Ismét adósságválság fenyeget, ha az eurózóna tagállaminak nem sikerül fellendíteniük gazdasági növekedésüket és lefaragniuk adósságukat, valamint tenniük valamit a politikai bizonytalanság csökkentése érdekében – figyelmeztet az Európai Központi Bank most közzétett éves pénzügyi stabilitási jelentésében.
Az EKB szerint komolyan növeli a bizonytalanságot a régióban a tagállamok megemelkedett adósságszintje, a gyenge gazdasági növekedés és az európai és nemzeti választások eredményei. Az utóbbi megjegyzéssel elsősorban a francia választásokra utalt a jelentés a lap szerint.
Luis de Guindos, az EKB alelnöke egy telefonos interjú során elmondta, a piacok az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordítanak a költségvetési kockázatokra. A 100 százalékot meghaladó GDP-arányos adóssággal rendelkező országok finanszírozási költségei jelentősen megnőttek, amikor egy kicsit is bizonytalanabbá vált a helyzet a nemzetközi tőkepiacokon.
Az egykori az európai adósságválság középpontjában álló országok, például Olaszország és Spanyolország hitelfelvételi költségei messze elmaradnak a több mint egy évtizeddel ezelőtti helyzetben elért csúcsoktól. Az akkori válság idején Görögország épphogy elkerülte a kötvényeivel kapcsolatos fizetésképtelenséget, mivel a pénzügyi stabilitásával kapcsolatos aggodalmak az euró miatti piaci nyugtalanságot táplálták. Ez csak azután csillapodott, hogy Mario Draghi, az EKB akkori elnöke ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a valutaövezet összeomlásának megakadályozása érdekében.
A befektetők azonban az utóbbi időben egyre jobban aggódnak az olyan országok adóssága miatt, mint Franciaország. A francia és a német 10 éves kötvények közötti különbözet - amely az előbbi ország adósságával kapcsolatos befektetői aggodalmak mérőszáma - ebben a hónapban 0,78 százalékpontot ért el, ami közel van a nyári parlamenti választások előtt elért 12 éves csúcshoz. Az olyan tényezőkből, mint a gyenge termelékenységből eredő gazdasági növekedés ellenszele miatt a megemelkedett adósságszint és a költségvetési hiány valószínűbbé teszi az adósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak újbóli felerősödését – figyelmeztet a jelentés.
A mostani jelentés jóval inkább koncentrál a költségvetési kockázatokra, mint a korábbiak. A tavalyi anyag például úgy fogalmazott, hogy az államadósságok fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok rövid távon kezelhetőnek tűnnek. Ez most jelentősen megváltozott a bank szerint. Ennek egyik oka, hogy Donald Trump frissen megválasztott amerikai elnök gazdaságpolitikai elképzelései nem teljesen egyértelműek, miközben az amerikai államadósság hatalmasra duzzadt. A tavalyi jelentésről bővebben itt írtunk.
Eközben, ha a kamatok feljebb tolódnának, akkor az a makrogazdasági sokkokkal együtt – amelyet a gyenge növekedés is előidézhet – jelentősen nehezítenék a lejáró államadósságok újra finanszírozását. Az EU becslései szerint például Franciaország kamatfizetési terhei több, mint kétszeresükre, a GDP több, mint 4 százalékára emelkednének 2034-re, míg Olaszországé harmadával, a GDP 6 százalékának közelébe ugrana.
Ráadásul az alacsony növekedés és a magas államadósság kombinációja az eurózónában megnehezítheti a kormányok számára a magasabb védelmi szükségletek és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez szükséges beruházások kifizetését.
Az EKB ráadásul a jelentés alapján elég komoly veszélyeket lát a mostani részvénypiac folyamatokban is. Szerintük komoly aggodalomra adnak okot a részvénypiacon tapasztalt értékeltségek, valamint az, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos várakozások miatt lehetséges, hogy buborék alakult ki a tőzsdéken. Ráadásul a részvénypiacon a koncentráció is veszélyes méreteket öltött.
