Az országos tiszti főorvos a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a szervezett szűrések esetében a célcsoportok és a vizsgálati módszerek felülvizsgálatát, és új, de már pilot-jelleggel kipróbált népegészségügyi célú szűrések bevezetését javasolja.
/Az NNGYK az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) összevonásával jött létre idén augusztus elején./
Itthon jelenleg a három nagy szervezett népegészségügyi szűrőprogram:
- az emlőszűrés;
- a vastagbélrákszűrés;
- és a méhnyakrákszűrés.
Müller Cecília ezeken mindenképpen növelné a részvételi hajlandóságot. Már csak azért is, mert ezek viszonylag gyakori megbetegedések, amelyek későn felfedezve nagy számban halállal végződnek. Mivel lassan fejlődő betegségekről van szó, tehát ha időben fedezik fel a problémát, akkor teljes gyógyulás várható.
Azért, hogy a szűréseken többen vegyenek részt, napirendre kell tűzni a szankcionálás lehetőségének kérdését is
– jelentette ki az interjúban az országos tiszti főorvos, aki hozzátette: a szakma ebben egyelőre nem alakított ki egyértelmű álláspontot, nemzetközi szinten sem.
Ezen túl Müller Cecília arról is beszélt, hogy a jövőben szeretnének átérni a HPV-alapú szűrésre, mivel gyakorlatilag nincs méhnyakrák HPV-fertőzés nélkül.
Az elmúlt időszak adatainak elemzése alapján a szervezett szűrésre történő behíváson is módosítanánk, ez három helyett ötévente történne. Az emlőszűrés esetében a jelenlegi 45–65 helyett 40–70 évre változtatnánk a korhatárt, hiszen egyrészt egyre fiatalabb korosztályt érint az emlődaganat, másrészt szerencsére folyamatosan nő a várható élettartam, ami indokolttá teszi a szűrési korcsoport felső határának kitolását
– osztotta meg további terveit az országos tiszti főorvos, aki azt is elmondta, hogy ezen a területen vezetnék be elsőként a leletezésben a mesterséges intelligencia alkalmazását.
